BH 2005.7.247 A hozzátartozó az elhunyt életében elszenvedett és általa már perben is érvényesített, - de el nem bírált - jogsértések miatt jogutódként is felléphet a halott emlékének megóvása érdekében [Ptk. 85. §; Pp. 61-62., 111. §].

Néhai K. J. a Magyar Televízió munkatársaként hosszú időn át tudósított sportrendezvényekről és a sportközvetítések alkalmával rendszeresen használta a "Jó estét, jó szurkolást!" köszöntést. Erre a szókapcsolatra védjegyoltalmat is szerzett. A védjegyoltalmat nyert köszöntési mód a köztudatban az ő személyéhez kapcsolódott.

Az alperes 2000 novemberében zöld színű keretbe foglalt olyan képeslapokat állított elő és forgalmazott, amelyeken egy futballstadion, előtte pedig a felperest ábrázoló karikatúra látható: a felperes kezében mikrofont tartva, nyakában zöld-fehér színű sálat visel. A képeslapokon feliratként, ugyancsak zöld és fehér betűkkel szerepel a felperes neve, valamint az általa rendszeresen alkalmazott "Jó estét, jó szurkolást!" köszöntés is. Az alperes ezekből a képeslapokból több ezer darabot értékesített.

Néhai K. J. keresetet nyújtott be az elsőfokú bíróságon az alperes ellen, melyben az engedélye nélkül megjelentetett képeslapok tartalma miatt a védjegybitorlás megállapítását és ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, továbbá személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását és nyilvános elégtételadást, valamint 500 000 forint nem vagyoni kártérítést követelt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek túlnyomórészt helyt adott és megállapította az alperes terhére a védjegy bitorlását, melytől az alperest eltiltotta. A jogosulatlan védjegyhasználat miatt az alperest 25 000 forint megfizetésére kötelezte. Megállapította továbbá, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy "az általa előállított és forgalmazott képeslapokon a felperes hozzájárulása nélkül, a személyével egyértelműen azonosítható "Jó estét, jó szurkolást!" ismert köszöntést, valamint a felperes nevét és az egyéb motívumokat zöld-fehér színkombinációban tüntette fel, amellyel - a sportközvetítéseknél előírt elfogulatlansághoz fűződő etikai normákkal ellentétesen - félrevezető módon, a felperest kapcsolatba hozta egy konkrét tornaklubbal". Nyilvános elégtételként feljogosította K. J.-t arra, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését egy-egy alkalommal a Nemzeti Sport című napilapban közzétegye. A jogsértéssel okozott nem vagyoni hátrányok ellensúlyozásaként az alperest 500 000 forint nem vagyoni kártérítésben és annak kamataiban marasztalta.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a személyhez fűződő jog megsértését megállapító, elégtételt adó és nem vagyoni kártérítésben marasztaló rendelkezéseit az alperes támadta fellebbezéssel. K. J. a másodfokú eljárás során elhunyt, ezért a másodfokú eljárás félbeszakadt. A felperesek, mint K. J. örökösei jogutódként perbe léptek és a Ptk. 85. § (3) bekezdése alapján, a halott emlékének megóvása érdekében kérték az alperes által elkövetett jogsértés megállapítását, elégtétel-adást és az alperes nem vagyoni kártérítésre kötelezését.

A másodfokú bíróság a felperesek perbelépését és módosított keresetét tudomásul vette, és az alperes fellebbezését érdemben elbírálta. A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletét megfellebbezett részében megváltoztatta, és azt állapította meg, hogy az alperes megsértette K. J. jogutódainak kegyeleti jogát azzal a magatartással, melyet az elsőfokú ítélet is az alperes terhére rótt. A jogerős ítélet a nyilvános elégtétel adására vonatkozó rendelkezést annyiban pontosította, hogy a felpereseket egy alkalommal jogosította fel a jogsértést megállapító ítéleti rendelkezésnek a Nemzeti Sport című napilapban való közzétételére. Emellett úgy rendelkezett, hogy az alperes a felpereseknek köteles 500 000 forint nem vagyoni kártérítést és annak kamatait megfizetni.

A jogerős ítélet indokolása szerint a Ptk. 85. § (3) bekezdése alapján a felperesek jogosultak voltak a K. J. halála miatt félbeszakadt eljárás folytatását kérni, és kegyeleti jogukat jogutódként ebben a perben gyakorolni. A fellebbezést érdemben elbírálva rámutatott arra, hogy az alperes által forgalmazott képeslap alkalmas volt olyan látszat keltésére, mintha néhai K. J. egy meghatározott tornaklub "szurkolója" lett volna. Nevezett sportriporteri hivatásával azonban szakmai és etikai szempontból általánosságban, a munkaszerződésben foglaltak miatt pedig konkrétan is összeegyeztethetetlen volt, hogy személyét egy meghatározott sportklubbal hozzák összefüggésbe. A néhai K. J.-vel szemben elkövetett jogsértés ezért megalapozta a felperesek által kért objektív szankciók alkalmazását, valamint nem vagyoni kárigényüket. A nem vagyoni kártérítésre való jogosultságot a Pp. 163. § (3) bekezdésére utalással megállapított hátrányok alapulvételével abban az összegben határozta meg, amelyre K. J. haláláig jogosulttá vált.

A jogerős ítéletnek azt a rendelkezését, mely megállapította a felperesek kegyeleti jogának megsértését, és amely emiatt a felpereseknek nyilvános elégtételt biztosított és az alperest nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, az alperes felülvizsgálati kérelemmel támadta. Jogorvoslati kérelmében azt állította, hogy miután a személyiségvédelem iránti keresetet előterjesztő K. J. az elsőfokú ítélet meghozatalát követően meghalt, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy nevezett hozzátartozói jogutódként perbe lépjenek és ugyanazon tényállás alapján kegyeleti jogaikat gyakorolják.

Az alperes emellett azt is sérelmezte, hogy a perben kifogásolt magatartással okozati összefüggésben nem nyert bizonyítást olyan hátrány bekövetkezése, amely akár néhai K. J., akár a perben jogutódként fellépő hozzátartozók nem vagyoni kárigényét megalapozhatta.

A felperesek a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérték.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok alapján a jogerős ítélet az ügy érdemére kihatóan nem jogszabálysértő.

A perben elvi jelentőségű jogkérdést jelentett, hogy ha a személyhez fűződő joga megsértése miatt indított per során a jogosult meghal, hozzátartozói a perben jogutódként felléphetnek-e és milyen jogcímen, milyen igényt érvényesíthetnek.

A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban az alábbiakat tartotta szem előtt.