32011R0270[1]

A Tanács 270/2011/EU rendelete ( 2011. március 21. ) az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről

A TANÁCS 270/2011/EU RENDELETE

(2011. március 21.)

az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről

1. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a) "pénzeszközök" : mindenfajta pénzügyi eszköz és gazdasági előny, beleértve - de nem kizárólagosan - a következőket: i. készpénz, csekk, pénzkövetelés, váltó, fizetési megbízás és egyéb fizetési eszközök; ii. pénzügyi intézményeknél vagy egyéb szervezeteknél elhelyezett betétek, számlaegyenlegek, követelések és adóskötelezvények; iii. nyilvánosan és zárt körben forgalmazott, hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a részvényeket és részesedéseket, az értékpapírnak minősülő okiratokat, a kötvényeket, a kötelezvényeket, az opciós utalványokat, az adósleveleket és a származtatott ügyleteket; iv. vagyoni eszközökből származó vagy azok által képzett értéktöbblet, kamat, osztalék vagy egyéb jövedelem; v. hitel, beszámítási jog, garanciák, teljesítési kötelezvények és egyéb pénzügyi kötelezettségvállalások; vi. hitellevelek, hajóraklevelek, adásvételi szerződések; vii. vagyoni részesedést vagy pénzügyi forrásokban fennálló érdekeltséget bizonyító okiratok;

b) "pénzeszközök befagyasztása" : a pénzeszközök minden olyan mozgásának, átutalásának, megváltoztatásának, felhasználásának, az azokhoz való hozzáférésnek, illetve a velük való kereskedésnek a megakadályozása, amelynek következtében a pénzeszközök mennyisége, összege, helye, tulajdonjoga, birtoklása, jellege, rendeltetése vagy bármely egyéb tulajdonsága oly módon változna meg, hogy az lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, a portfóliókezelést is beleértve;

c) "gazdasági erőforrások" : mindenfajta - tárgyi vagy immateriális, ingó vagy ingatlan - vagyoni eszköz, amely nem pénzeszköz, de felhasználható pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére;

d) "gazdasági erőforrások befagyasztása" : a gazdasági erőforrások pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére irányuló, bármely módon történő felhasználásának megakadályozása, ideértve - nem kizárólagosan - azok értékesítését, bérbeadását vagy jelzáloggal való megterhelését;

e) "az Unió területe" : a tagállamok területe, amelyen a Szerződés rendelkezéseit az abban meghatározott feltételekkel alkalmazni kell, beleértve a légterüket is.

2. cikk

(1) Be kell fagyasztani - az I. mellékletben felsorolt - a 2011/172/KKBP határozat 1. cikke (1) bekezdésében említett, az egyiptomi állami pénzeszközök jogellenes felhasználásáért felelősnek minősülő személyekhez, szervezetekhez és szervekhez tartozó, ezek tulajdonában levő, ezek által birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást, valamint az ezekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez és szervekhez tartozó, ezek tulajdonában levő, ezek által birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást is.

(2) Az I. mellékletben felsorolt természetes és jogi személyek, szervezetek vagy szervek rendelkezésére vagy javára - sem közvetlenül, sem közvetve - semmiféle pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás nem bocsátható.

(3) Tilos olyan tevékenységekben tudatosan és szándékosan részt venni, amelyek közvetlen vagy közvetett célja vagy eredménye az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések megkerülése.

3. cikk

(1) Az I. melléklet tartalmazza a jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékbe vételének okait.

(2) Az I. melléklet tartalmazza továbbá az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek azonosításához szükséges adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet a név - beleértve az álneveket is -, a születési idő és hely, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma, a nem, a cím (amennyiben ismert), valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen adat lehet a név, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely.

4. cikk

(1) A 2. cikktől eltérve, a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett hatáskörrel rendelkező hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

a) az I. mellékletben felsorolt személyek és eltartott családtagjaik alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve a következőkkel kapcsolatos kiadásokat: élelmiszerek, lakbér vagy jelzáloghitel-törlesztés, gyógyszerek és orvosi ellátás, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak;

b) kizárólag jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerülő, ésszerű mértékű szakértői díjak kifizetését, és az azzal kapcsolatos kiadások megtérítését szolgálják;

c) kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások folyamatos kezelésével vagy fenntartásával kapcsolatos díjak vagy szolgáltatási díjak megfizetését szolgálják; vagy

d) rendkívüli kiadásokhoz szükségesek, feltéve, hogy ebben az esetben a tagállam legalább két héttel az engedély kiadása előtt értesíti az összes többi tagállamot és a Bizottságot azon indokokról, amelyek alapján úgy ítéli meg, hogy az adott esetre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(2) Az érintett tagállam az (1) bekezdés alapján kiadott valamennyi engedélyről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

5. cikk

(1) A 2. cikktől eltérve, a II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett, hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok engedélyezhetik bizonyos befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások a 2. cikkben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvételének időpontját megelőzően hozott választottbírósági határozat, az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, illetve a szóban forgó időpontot megelőzően vagy azt követően az érintett tagállamban végrehajható bírósági határozat hatálya alá tartoznak;

b) a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat kizárólag ilyen határozattal biztosított vagy ilyen határozatban érvényesként elismert követelések teljesítésére fogják felhasználni, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogai tekintetében irányadó törvényekben és rendelkezésekben meghatározott korlátokon belül;

c) a határozat nem az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; valamint

d) a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

(2) Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az e cikk alapján megadott engedélyekről.

6. cikk

(1) A 2. cikk (2) bekezdése nem vonatkozik a befagyasztott számlák alábbi növekményeire:

a) az említett számlák kamatai vagy egyéb hozamai; vagy

b) olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azt megelőzően kötöttek meg, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy a 2. cikkben említett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet felvették az I. mellékletbe; vagy

c) az Unióban hozott bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági vagy az érintett tagállamban végrehajtható határozat alapján esedékes kifizetések,

feltéve, hogy az említett kamatok, egyéb jövedelmek és kifizetések befagyasztása a 2. cikk (1) bekezdésének megfelelően fog történni.

(2) A 2. cikk (2) bekezdése nem akadályozza az Unió pénzügyi intézményeit és hitelintézeteit abban, hogy átutalt összegeket írjanak jóvá a jegyzékben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv befagyasztott számláján, amennyiben a jóváírt összegek szintén befagyasztásra kerülnek. A pénzügyi intézmény vagy hitelintézet minden ilyen ügyletről haladéktalanul tájékoztatja az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot.

7. cikk

A 2. cikktől eltérve, és feltéve, hogy egy kifizetés az I. mellékletben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által kötött olyan szerződés vagy megállapodás, illetve az adott személy, szervezet vagy szerv számára fennálló olyan kötelezettség alapján válik esedékessé, amelyet az adott személynek, szervezetnek vagy szervnek az I. mellékletbe történő felvételének időpontja előtt kötöttek meg vagy amely ezen időpont előtt keletkezett, a II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság megállapította az alábbiakat:

i. a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat az I. mellékletben szereplő valamely személy, szervezet vagy szerv részéről történő kifizetésre használják fel; és

ii. a kifizetés nem sérti a 2. cikk (2) bekezdését;

b) az érintett tagállam az engedélyezés előtt legalább két héttel értesítette a többi tagállamot és a Bizottságot a fentiek megállapításáról, valamint hogy szándékában áll megadni az engedélyt.

8. cikk

(1) A pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, illetve a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának a megtagadása - amennyiben e döntést jóhiszeműen hozták, abban a meggyőződésben, hogy az intézkedés e rendelettel összhangban áll - nem vonja maga után a végrehajtó természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, illetve ezek vezető tisztségviselői vagy alkalmazottai felelősségét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vagy visszatartása gondatlanság eredménye.

(2) A 2. cikk (2) bekezdésében megállapított tilalom semmilyen felelősséget nem ró azon természetes és jogi személyekre, szervezetekre és szervekre, amelyek pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsátottak rendelkezésre, amennyiben nem tudtak arról, és ésszerűen nem feltételezhették, hogy tevékenységükkel ezen tilalmat megszegik.

9. cikk

(1) A tájékoztatásra, a bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozóan alkalmazandó szabályok sérelme nélkül a természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek kötelesek:

a) az állandó lakóhelyük vagy székhelyük szerinti tagállamnak a II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett hatáskörrel rendelkező hatósága részére haladéktalanul megadni minden olyan információt, amely elősegítheti e rendelet betartását, például a 2. cikk (1) bekezdésének megfelelően befagyasztott számlákra és pénzösszegekre vonatkozóan, és ezt az információt közvetlenül vagy a tagállamokon keresztül továbbítani a Bizottságnak; és

b) együttműködni az említett hatáskörrel rendelkező hatósággal az információ ellenőrzése során.

(2) Az e cikkel összhangban adott vagy kapott minden információt kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre azt adták vagy kapták.

(3) A (2) bekezdés nem gátolja a tagállamokat abban, hogy nemzeti joguknak megfelelően megosszák az információkat Egyiptom és más tagállam illetékes hatóságával, amennyiben azok szükségesek, jogellenesen felhasznált eszközök visszaszerzésének elősegítése céljából.

10. cikk

A Bizottság és a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, és átadják egymásnak az e rendelettel összefüggésben rendelkezésükre álló egyéb vonatkozó információkat, különös tekintettel e rendelet megsértésével, illetve végrehajtásával kapcsolatban felmerülő problémákkal, valamint a nemzeti bíróságok által hozott határozatokkal kapcsolatos információkra.

11. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap a II. mellékletnek a tagállamok által nyújtott információk alapján történő módosítására.

12. cikk

(1) Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy egy természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet a 2. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések hatálya alá von, ennek megfelelően módosítja az I. mellékletet.

(2) A Tanács az (1) bekezdésben említett határozatát és a jegyzékbe vétel okait közli - amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele útján - az érintett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, lehetővé téve számára, hogy észrevételeket tegyen.

(3) Amennyiben észrevételt tesznek, vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja (1) bekezdésben említett határozatát, és erről értesíti az érintett személyt, szervezetet vagy szervet.

(4) Az I. mellékletben foglalt jegyzéket rendszeresen, 2011. március 21-től legalább 12 havonta felül kell vizsgálni.

13. cikk

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok érvényesítése érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2) A tagállamok e rendelet hatálybalépése után haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és azok minden későbbi módosításáról.

14. cikk

Azokban az esetekben, amikor e rendelet a Bizottság értesítésére, tájékoztatására vagy a vele történő egyéb kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettséget ír elő, az ilyen kommunikáció során a II. mellékletben feltüntetetett címet és egyéb elérhetőségeket kell felhasználni.

15. cikk

Ezt a rendeletet alkalmazni kell:

a) az Unió területén;

b) a tagállami joghatóság alá tartozó légi járművek vagy hajók fedélzetén;

c) bármely olyan, az Unió területén vagy azon kívül tartózkodó személyre, aki valamely tagállam állampolgára;

d) valamely tagállam joga szerint bejegyzett vagy létrehozott minden jogi személyre, szervezetre vagy szervre;

e) a részben vagy egészben az Unió területén üzleti tevékenységet folytató jogi személyekre, szervezetekre vagy szervekre.

16. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A. 2. cikk (1) bekezdésében említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke

	Név (és névváltozatok)	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel indoka
1.	Mohamed Hosni Elsayed Mubarak	Az Egyiptomi Arab Köztársaság egykori elnöke Születési idő: 1928.5.4. Neme: férfi	Olyan személy, aki ellen az egyiptomi hatóságok bírósági eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, vagy akivel szemben az egyiptomi hatóságok jogerős bírósági ítélet alapján vagyon-visszaszerzési eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján.
2.	Suzanne Saleh Thabet	Mohamed Hosni Elsayed Mubaraknak, az Egyiptomi Arab Köztársaság egykori elnökének házastársa. Születési idő: 1941.2.28. Neme: nő	Kapcsolatban áll Mohamed Hosni Elsayed Mubarakkal, aki ellen az egyiptomi hatóságok bírósági eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, vagy akivel szemben az egyiptomi hatóságok jogerős bírósági ítélet alapján vagyon-visszaszerzési eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján.
3.	Alaa Mohamed Hosni Elsayed Mubarak	Mohamed Hosni Elsayed Mubaraknak, az Egyiptomi Arab Köztársaság egykori elnökének fia Születési idő: 1960.11.26. Neme: férfi	Olyan személy, aki ellen az egyiptomi hatóságok bírósági eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, vagy akivel szemben az egyiptomi hatóságok jogerős bírósági ítélet alapján vagyon-visszaszerzési eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján.
4.	Heidy Mahmoud Magdy Hussein Rasekh	Alaa Mohamed Hosni Elsayed Mubaraknak, az Egyiptomi Arab Köztársaság egykori elnöke fiának a házastársa. Születési idő: 1971.10.5. Neme: nő	Olyan személy, aki ellen az egyiptomi hatóságok bírósági eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, vagy akivel szemben az egyiptomi hatóságok jogerős bírósági ítélet alapján vagyon-visszaszerzési eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, és kapcsolatban áll Alaa Mohamed Hosni Elsayed Mubarakkal.
5.	Gamal Mohamed Hosni Elsayed Mubarak	Mohamed Hosni Elsayed Mubaraknak, az Egyiptomi Arab Köztársaság egykori elnökének fia Születési idő: 1963.12.28. Neme: férfi	Olyan személy, aki ellen az egyiptomi hatóságok bírósági eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, vagy akivel szemben az egyiptomi hatóságok jogerős bírósági ítélet alapján vagyon-visszaszerzési eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján.
6.	Khadiga Mahmoud El Gammal	Gamal Mohamed Hosni Elsayed Mubaraknak, az Egyiptomi Arab Köztársaság egykori elnöke fiának a házastársa. Születési idő: 1982.10.13. Neme: nő	Olyan személy, aki ellen az egyiptomi hatóságok bírósági eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, vagy akivel szemben az egyiptomi hatóságok jogerős bírósági ítélet alapján vagyon-visszaszerzési eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, és kapcsolatban áll Gamal Mohamed Hosni Elsayed Mubarakkal.
15.	Mohamed Zohir Mohamed Wahed Garrana	Korábbi idegenforgalmi miniszter. Születési idő: 1959.2.20. Neme: férfi	Olyan személy, aki ellen az állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért az egyiptomi igazságügyi szervek eljárást folytatnak az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján.
18.	Habib Ibrahim Habib Eladli	Korábbi belügyminiszter. Születési idő: 1938.3.1. Neme: férfi	Olyan személy, aki ellen az állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért az egyiptomi igazságügyi szervek eljárást folytatnak az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján.
19.	Elham Sayed Salem Sharshar	Habib Ibrahim Eladli házastársa. Születési idő: 1963.1.23. Neme: nő	Olyan személy, aki ellen az egyiptomi hatóságok bírósági eljárást folytatnak állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, és kapcsolatban áll Habib Ibrahim Eladli-val.

B. A védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog az egyiptomi jog szerint:

A védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való

Az egyiptomi alkotmány 54., 97. és 98. cikke, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 77., 78., 124., 199., 214., 271., 272. és 277. cikke, valamint az ügyvédi hivatásról szóló egyiptomi törvény (az 1983. évi 17. sz. törvény) 93. és 94. cikke értelmében az egyiptomi törvények alapján a következő jogok megilletik:

- valamennyi, bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádlott személyt:

1. bármely jogi aktussal vagy közigazgatási határozattal szembeni bírósági felülvizsgálathoz való jog;

2. az ahhoz való jog, hogy személyesen vagy az általa választott védő segítségével védekezzen, és ha nem állnak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;

- valamennyi, bűncselekmény elkövetésével vádlott személyt:

1. az ahhoz való jog, hogy a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól;

2. az ahhoz való jog, hogy rendelkezzen a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel;

3. az ahhoz való jog, hogy kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;

4. az ahhoz való jog, hogy térítésmentesen tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.

A védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog alkalmazása

1. Mohamed Hosni Elsayed Mubarak

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Hosni Mubarak védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen az alábbiak tanúsítják.

Első eset

2013. június 27-én Hosni Mubarakkal és két másik személlyel szemben vádat emeltek állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt, az eljárás pedig 2013. november 17-én vette kezdetét a kairói büntetőbíróságon. A bíróság 2014. május 21-én elítélte a három vádlottat. A vádlottak a semmítőszék előtt megtámadták ezt az ítéletet. A semmítőszék 2015. január 13-án megsemmisítette az ítéletet és megismételt eljárást rendelt el. A megismételt eljárás során 2015. április 4-én és 29-én került sor a felek szóbeli előadásának meghallgatására és beadványaik előterjesztésére. A kairói büntetőbíróság 2015. május 9-én elítélte a vádlottakat, valamint elrendelte az eltulajdonított pénzeszközök visszaszolgáltatását és pénzbírság megfizetését. 2015. május 24-én fellebbezést nyújtottak be a semmítőszék előtt. A semmítőszék 2016. január 9-én helybenhagyta az elmarasztaló ítéleteket. 2016. március 8-án a vádlottak egyezségre jutottak a 2015. évi 2873. sz. miniszterelnöki rendelettel létrehozott szakértői bizottságon belül. Az egyezséget a miniszteri kabinet 2016. március 9-én jóváhagyta. Mivel az illetékes bizottság nem a szakértői bizottság volt, a legfőbb ügyész nem terjesztette a semmítőszék elé az egyezséget végleges jóváhagyásra. A vádlottaknak lehetősége van megegyezésre irányuló kérelmet benyújtani az illetékes bizottsághoz, azaz a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA).

Második eset

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó vizsgálat jelenleg is tart. A Tanács nem talált arra utaló jelet, hogy sérült volna Hosni Mubarak védelemhez vagy hatékony bírói jogvédelemhez való joga.

3. Alaa Mohamed Hosni Elsayed Mubarak

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Alaa Mubarak védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen az alábbiak tanúsítják.

Biztosítási intézkedést elrendelő határozat

A legfőbb ügyész 2011. február 28-án határozatot adott ki, amelyben Alaa Mubarakot és más személyeket eltiltott vagyoni és pénzeszközeik felhasználásától, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. 2011. március 8-án a hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság helybenhagyta a tilalmat elrendelő határozatot. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Alaa Mubarak nem kifogásolta a 2011. március 8-i ítéletet.

Első eset

A vádlott és egy másik személy együttes ügyét 2012. május 30-án az eljáró bírósághoz (a kairói büntetőbírósághoz) utalták. A bíróság 2013. június 6-án további vizsgálat céljából visszautalta az ügyet az ügyészséghez. A vizsgálatok lezárását követően az ügyet ismét a bírósághoz utalták. A kairói büntetőbíróság 2018. szeptember 15-én ítéletet hozott, amelyben: i. felkérte az általa kinevezett szakértői bizottságot, hogy egészítse ki a 2018 júliusában a bírósághoz benyújtott szakértői jelentést; ii. elrendelte a vádlottak letartóztatását, valamint iii. kérte, hogy esetleges megegyezés céljából a vádlottak ügyét továbbítsák a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA). A vádlottak sikeresen megtámadták a letartóztatási határozatot, és a bírói testület kizárására irányuló indítványt követően az ügy érdemi felülvizsgálat céljából egy másik körzeti büntetőbírósághoz került.

Második eset

2013. június 27-én Alaa Mubarakkal és két másik személlyel szemben vádat emeltek állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt, az eljárás pedig 2013. november 17-én vette kezdetét a kairói büntetőbíróságon. A bíróság 2014. május 21-én elítélte a három vádlottat. A vádlottak a semmítőszék előtt megtámadták ezt az ítéletet. A semmítőszék 2015. január 13-án megsemmisítette az ítéletet és megismételt eljárást rendelt el. A megismételt eljárás során 2015. április 4-én és 29-én került sor a felek szóbeli előadásának meghallgatására és beadványaik előterjesztésére.

A kairói büntetőbíróság 2015. május 9-én elítélte a vádlottakat, valamint elrendelte az eltulajdonított pénzeszközök visszaszolgáltatását és pénzbírság megfizetését. 2015. május 24-én fellebbezést nyújtottak be a semmítőszék előtt. A semmítőszék 2016. január 9-én helybenhagyta az elmarasztaló ítéleteket. 2016. március 8-án a vádlottak egyezségre jutottak a 2015. évi 2873. sz. miniszterelnöki rendelettel létrehozott szakértői bizottságon belül. Az egyezséget a miniszteri kabinet 2016. március 9-én jóváhagyta. Mivel az illetékes bizottság nem a szakértői bizottság volt, a legfőbb ügyész nem terjesztette a semmítőszék elé az egyezséget végleges jóváhagyásra. A vádlottaknak lehetősége van megegyezésre irányuló kérelmet benyújtani az illetékes bizottsághoz, azaz a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA).

Harmadik eset

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó vizsgálat jelenleg is tart. A Tanács nem talált arra utaló jelet, hogy sérült volna Alaa Mubarak védelemhez vagy hatékony bírói jogvédelemhez való joga.

4. Heidy Mahmoud Magdy Hussein Rasekh

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Heidy Rasekh védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen az alábbiak tanúsítják.

Biztosítási intézkedést elrendelő határozat

A legfőbb ügyész 2011. február 28-án határozatot adott ki, amelyben Heidy Rasekh-et és más személyeket eltiltott vagyoni és pénzeszközeik felhasználásától, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. 2011. március 8-án a hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság helybenhagyta a tilalmat elrendelő határozatot. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Heidy Rasekh nem kifogásolta a 2011. március 8-i ítéletet.

Eset

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó vizsgálat jelenleg is tart. A Tanács nem talált arra utaló jelet, hogy sérült volna Heidy Rasekh védelemhez vagy hatékony bírói jogvédelemhez való joga.

5. Gamal Mohamed Hosni Elsayed Mubarak

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Gamal Mubarak védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen az alábbiak tanúsítják.

Biztosítási intézkedést elrendelő határozat

A legfőbb ügyész 2011. február 28-án határozatot adott ki, amelyben Gamal Mubarakot és más személyeket eltiltott vagyoni és pénzeszközeik felhasználásától, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. 2011. március 8-án a hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság helybenhagyta a tilalmat elrendelő határozatot. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Gamal Mubarak nem kifogásolta a 2011. március 8-i ítéletet.

Első eset

Gamal Mubarak és egy másik személy együttes ügyét 2012. május 30-án az eljáró bírósághoz (a kairói büntetőbírósághoz) utalták. A bíróság 2013. június 6-án további vizsgálat céljából visszautalta az ügyet az ügyészséghez. A vizsgálatok lezárását követően az ügyet ismét a bírósághoz utalták. A kairói büntetőbíróság 2018. szeptember 15-én ítéletet hozott, amelyben: i. felkérte az általa kinevezett szakértői bizottságot, hogy egészítse ki a 2018 júliusában a bírósághoz benyújtott szakértői jelentést; ii. elrendelte a vádlottak letartóztatását, valamint iii. kérte, hogy esetleges megegyezés céljából a vádlottak ügyét továbbítsák a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA). A vádlottak sikeresen megtámadták a letartóztatási határozatot, és a bírói testület kizárására irányuló indítványt követően az ügy érdemi felülvizsgálat céljából egy másik körzeti büntetőbírósághoz került.

Második eset

2013. június 27-én Gamal Mubarakkal és két másik személlyel szemben vádat emeltek állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt, az eljárás pedig 2013. november 17-én vette kezdetét a kairói büntetőbíróságon. A bíróság 2014. május 21-én elítélte a három vádlottat. A vádlottak a semmítőszék előtt megtámadták ezt az ítéletet. A semmítőszék 2015. január 13-án megsemmisítette az ítéletet és megismételt eljárást rendelt el. A megismételt eljárás során 2015. április 4-én és 29-én került sor a felek szóbeli előadásának meghallgatására és beadványaik előterjesztésére. A kairói büntetőbíróság 2015. május 9-én elítélte a vádlottakat, valamint elrendelte az eltulajdonított pénzeszközök visszaszolgáltatását és pénzbírság megfizetését. 2015. május 24-én fellebbezést nyújtottak be a semmítőszék előtt. A semmítőszék 2016. január 9-én helybenhagyta az elmarasztaló ítéleteket. 2016. március 8-án a vádlottak egyezségre jutottak a 2015. évi 2873. sz. miniszterelnöki rendelettel létrehozott szakértői bizottságon belül. Az egyezséget a miniszteri kabinet 2016. március 9-én jóváhagyta. Mivel az illetékes bizottság nem a szakértői bizottság volt, a legfőbb ügyész nem terjesztette a semmítőszék elé az egyezséget végleges jóváhagyásra. A vádlottaknak lehetősége van megegyezésre irányuló kérelmet benyújtani az illetékes bizottsághoz, azaz a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA).

Harmadik eset

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó vizsgálat jelenleg is tart. A vizsgálati eljárás során Gamal Mubarakot kihallgatták. A Tanács nem talált arra utaló jelet, hogy sérült volna Gamal Mubarak védelemhez vagy hatékony bírói jogvédelemhez való joga.

6. Khadiga Mahmoud El Gammal

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Khadiga Mahmoud El Gammal védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen az alábbiak tanúsítják.

Biztosítási intézkedést elrendelő határozat

A legfőbb ügyész 2011. február 28-án határozatot adott ki, amelyben Khadiga El Gammalt és más személyeket eltiltott vagyoni és pénzeszközeik felhasználásától, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. 2011. március 8-án a hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság helybenhagyta a tilalmat elrendelő határozatot. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Khadiga El Gammal nem kifogásolta a 2011. március 8-i ítéletet.

Eset

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó vizsgálat jelenleg is tart. A Tanács nem talált arra utaló jelet, hogy sérült volna Khadiga El Gammal védelemhez vagy hatékony bírói jogvédelemhez való joga.

15. Mohamed Zohir Mohamed Wahed Garrana

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Mohamed Garrana védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen az alábbiak tanúsítják.

Eset

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó vizsgálat jelenleg is tart. A Tanács nem talált arra utaló jelet, hogy sérült volna Mohamed Garrana védelemhez vagy hatékony bírói jogvédelemhez való joga.

18. Habib Ibrahim Habib Eladli

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Habib Eladli védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen az alábbiak tanúsítják.

Eset

A vizsgálóbíró Habib Eladli ügyét állami pénzeszközök hűtlen kezelésének vádja miatt a hatáskörrel rendelkező eljáró bíróság elé utalta. A bíróság 2016. február 7-én úgy határozott, hogy Habib Eladli, valamint felesége és kiskorú fia vagyoni eszközeit be kell fagyasztani. A bíróság döntése alapján a legfőbb ügyész 2016. február 10-én biztosítási intézkedést elrendelő határozatot adott ki az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. A bíróság 2017. április 15-én elítélte a vádlottat. A vádlott a semmítőszék előtt megtámadta ezt az ítéletet, a semmitőszék pedig 2018. január 11-én megsemmisítette azt és megismételt eljárást rendelt el. Az új eljárás jelenleg is folyamatban van.

19. Elham Sayed Salem Sharshar

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Elham Sharshar védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen az alábbiak tanúsítják.

Biztosítási intézkedést elrendelő határozat

Elham Sharshar férjének ügyét a vizsgálóbíró állami pénzeszközök hűtlen kezelésének vádja miatt a hatáskörrel rendelkező eljáró bíróság elé utalta. A bíróság 2016. február 7-én úgy határozott, hogy férje, az ő saját, valamint kiskorú fiuk vagyoni eszközeit be kell fagyasztani. A bíróság döntése alapján a legfőbb ügyész 2016. február 10-én biztosítási intézkedést elrendelő határozatot adott ki az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Elham Sharshar nem kifogásolta a bírói ítéletet.

II. MELLÉKLET

A 4. cikk (1) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében, a 7. cikkben és a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok jegyzéke és a Bizottság értesítési címe

A. Az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai:

BELGIUM

http://www.diplomatie.be/eusanctions

BULGÁRIA

http://www.mfa.bg/pages/view/5519

CSEH KÖZTÁRSASÁG

http://www.mfcr.cz/mezinarodnisankce

DÁNIA

http://www.um.dk/da/menu/Udenrigspolitik/FredSikkerhedOgInternationalRetsorden/Sanktioner/

NÉMETORSZÁG