A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40671/2018/15. számú határozata szerződés létre nem jöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 235. §, 236. §] Bírók: Felker László, Kurucz Zsuzsánna, Levek Istvánné

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.671/2018/15.

A Fővárosi Ítélőtábla a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (...; ügyintéző: dr. Réti László ügyvéd) által képviselt ... (...) felperesnek, a Dr. Kádár Kata Ügyvédi Iroda (....; ügyintéző: ...) által képviselt ... (alperes címe) alperes ellen szerződés létre nem jöttének megállapítása iránt indított perében, amelybe az alperes pernyertessége érdekében az Oppenheim Ügyvédi Iroda (....; ügyintéző: dr. képviselő ügyvéd) által képviselt ... (...) beavatkozott, a Fővárosi Törvényszék 2018. szeptember 21-én kelt 13.G.41.676/2017/39. számú ítélete ellen a felperes részéről 40. sorszámon előterjesztett fellebbezés, az alperesi beavatkozó által Gf/4. sorszámon előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (Ötszázezer) forint + áfa összegű, az alperesi beavatkozónak 1.000.000 (Egymillió) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte elsődlegesen az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 205. § (2) bekezdésére alapítva annak megállapítását, hogy a közte és az alperes között 2005. december 19-én megkötött ingatlan csereszerződés nem jött létre; másodlagosan a rPtk. 201. § (2) bekezdésére és 235. § (1) bekezdésére alapítva a csereszerződés érvénytelenségének megállapítását a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanságra tekintettel; harmadlagosan annak megállapítását, hogy az alperesnek a szerződésből eredő, a kereseti kérelemben tételesen felsorolt követelései elévültek.

A kereseti előadás szerint a ... belterület .... hrsz.-ú, valamint a .... hrsz.-ú, a ... között található ingatlanok a felperes kizárólagos tulajdonát képezték, utóbbi ingatlan ad helyet a ... villamos kocsiszínnek (remíz).

A ... ... számú határozatával hozzájárult a felperes tulajdonát képező, ... ... szám alatti ingatlanok nyilvános pályázaton történő értékesítéséhez.

A ... Önkormányzat képviselő-testületének ... számú rendeletével megállapított Kerületi Szabályozási Terv a .... hrsz.-ú ingatlant három részre osztotta akként, hogy az ingatlanból a ... ... és a ... összekötő út kialakítását hagyta jóvá.

A felperes a 2005. december 13-án megkötött adásvételi szerződéssel a kizárólagos tulajdonát képező .... hrsz.-ú ingatlan 32130/34350 tulajdoni illetőségét (Ingatlan D) 600.000.000 forint + áfa vételárért eladta az alperesnek, az ingatlan fennmaradó 2220/34530 tulajdoni illetősége (Ingatlan B) a felperes tulajdonában maradt. A vételárat az alperes megfizette, az ingatlan a felperes és az alperes közös tulajdonában áll.

A peres felek ugyanezen a napon ún. "Ráépítési (légtérbeépítési) jogot biztosító szerződést" is kötöttek, amelyben a felperes a tulajdonában álló .... hrsz.-ú, a remíznek helyet adó ingatlan (Ingatlan C) teljes területére, valamint a .... hrsz.-ú ingatlanból a tulajdonában álló 2220/34350 tulajdoni hányadot megtestesítő területre (Ingatlan B) ellenérték fejében ráépítési (légtérbeépítési) jogot engedélyezett az alperesnek abból a célból, hogy a magassági korlátokat kihasználva egy később meghatározott funkciójú épületrészt építsen fel és használjon. A szerződés értelmében a ráépítéssel létrejövő ingatlan tulajdonjogát az alperes fogja megszerezni, a felépítmény elhelyezése és működtetése céljából a felperes használati jogot enged az alperes részére, az alperes az általa létesített felépítmény értékétől függetlenül ráépítés jogcímén nem szerzi meg a telek tulajdonjogát. Abban is megállapodtak, hogy a kocsiszín átköltöztetésére a felperes döntése alapján kerül sor a szerződés aláírásától számított három éven belül, a mindenkori gazdasági-műszaki követelmények függvényében. A szerződésben foglaltak szerint létesülő felépítmény által elfoglalt ingatlanhányad, valamint a felépítmény működtetéséhez szükséges használati jog, továbbá a ráépítési (légtérbeépítési) jog ellenértékét a felek 320.000.000 forint + áfa összegben állapították meg. Az ellenértéket az alperes megfizette a felperes részére.

Ilyen előzmények után kötötte meg a felperes és az alperes 2005. december 19-én a perbeli csereszerződést. Az 1. pontban rögzítették, hogy a 2005. december 13-án megkötött adásvételi szerződéssel az alperes megvásárolta felperestől a ... .... hrsz.-ú ingatlan 32130/34350 tulajdoni illetőségét (Ingatlan D). A 2. pont azt tartalmazza, hogy a kerületi szabályozási terv a .... hrsz.-ú ingatlant három részre osztotta. A csereszerződés egyik tárgya a .... hrsz.-ú ingatlan felosztását követően a ..., a ... és a szabályozási tervben megjelölt új, kialakítandó út által határolt terület az 1. számú melléklet szerint (Ingatlan D). A 3. pont értelmében a felperes kizárólagos tulajdonát képezi a ... .... hrsz.-ú ingatlan (Ingatlan C), valamint az azzal határos ... .... hrsz.-ú ingatlan 2220/34350. tulajdoni illetősége (Ingatlan B). A 4. pontban abban állapodtak meg, hogy kölcsönösen elcserélik a csereszerződés 2. pontjában és 3. pontjában részletesen meghatározott ingatlan illetőségeket, amelyek értékét az 5. pontban "egyaránt" 300.000.000 forint + áfa összegben állapították meg. A 13. pont tartalmazza azt is, a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a csereszerződésre tekintettel a közöttük 2005. december 13-án létrejött ráépítési (légtérbeépítési) jogot biztosító szerződésben rögzített ráépítési, légtérbeépítési lehetőséget a továbbiakban a felperes a ... hrsz.-ú ingatlan 2. pontban megjelölt "ingatlan illetőségére vonatkozóan is" biztosítja, melyről a felek külön megállapodást kötnek.

Álláspontja szerint a szerződés az Ingatlan D-re alapítandó ráépítési jog tartalma és értéke, mint a rPtk. 205. § (2) bekezdése szerint a szerződés létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges alapvető, lényeges kérdések tekintetében nem tartalmazza a felek kölcsönös és egybehangzó megállapodását, ezért nem tekinthető joghatályosan létrejöttnek.

A felperes véleménye szerint amennyiben a szerződés létrejöttnek minősülne, úgy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között a szerződéskötés időpontjában a keresetben előadottak szerint fennálló feltűnő értékaránytalanság következtében a rPtk. 201. § (2) bekezdésére és 235. § (1) bekezdésére figyelemmel érvénytelen, ezt az igényét a megtámadási határidőn belül érvényesítette.

Harmadlagos kereseti kérelme indokaként a felperes arra hivatkozott, a csereszerződés megtámadására tekintettel a szerződés 7. pontjában foglaltak szerinti, a 8. pont értelmében a szerződés hatálybalépésének is feltételét képező nyilatkozat megtételére neki fel nem róhatóan nem került sor, az alperes nem szólította fel ilyen nyilatkozat megtételére és ezen kötelezettsége teljesítése iránt vele szemben pert sem indított, így a nyilatkozat megtételére vonatkozó alperesi követelés a rPtk. 324. § (1) bekezdésére figyelemmel elévült, a szerződésből eredő, a kereseti kérelemben tételesen felsorolt további alperesi követelésekkel együtt, illetve a nyilatkozattételi kötelezettség elévülése folytán a keresetben megjelölt egyes követelések hatálytalanok.