BH 1997.4.158 Az ugyanazon sértett sérelmére, azonos alkalommal elkövetett erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak bűntettének az anyagi bűnhalmazata látszólagos; ezért a cselekményt egységesen erőszakos közösülés bűntetteként kell minősíteni, és a szemérem elleni erőszak bűntette vonatkozásában külön felmentő ítéleti rendelkezésnek nincs helye [Btk. 12. § (1) bek., 197. § (1) bek., 198. § (1) bek.].

A városi bíróság az I. r. vádlottat bűnösnek találta erőszakos közösülés bűntettében, rablás bűntettében, súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, 6 rb. részben társtettesként elkövetett lopás bűntettében, 4 rb. társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében, valamint 5 rb. részben társtettesként elkövetett lopás vétségében; ezért halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 10 évi fegyházbüntetésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet ellen az I. r. vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett.

Az erőszakos nemi közösülést illetően a tényállás és az első fokú ítélet jogi indokolása a következő:

Az I. r. vádlott egy lopott kerékpárral a szomszéd község felé indult. Egy buszmegállóban meglátta az autóbuszra váró sértettet. A közepes fokban ittas állapotban levő vádlott elemlámpával világítva odament a megállóban várakozó sértetthez, a szemébe világított, majd az igazolványainak átadására szólította fel azt követően, hogy a pontos időről érdeklődött. Mivel a sértett nem volt hajlandó átadni részére az igazolványát, ezért a vádlott továbbhaladt, majd rövid idő múlva, elemlámpát már nem használva, visszatért az autóbusz-megállóhoz. A sértett észlelve a kerékpár közeledését, rosszat sejtve, az úttest ellenoldali részére indult, mivel ott a rokonai laktak. Ekkor a vádlott leszállva a kerékpárról, a sértett után haladt, ököllel megütötte, és a buszmegálló oldalára visszahúzta, majd a segítségért kiabáló sértettől pénzt követelt, aki a további bántalmazást elkerülendő, átadott neki 2500 forintot. A pénzt a vádlott átvette, a dulakodás során azonban a földre ejtette, de ezt sem a bűncselekmény során a vádlott, sem a helyszíni szemle során a rendőrök nem találták meg.

A vádlott ezt követően a sértettet az útról a szántóföld felé vezető részén a ruhájánál fogva a földre lehúzta, és itt a sértett további bántalmazása közepette letépte róla nadrágját, és a harisnyanadrágját is elszakítva, nemi szervét közösülési szándékkal a lemeztelenített sértett nemi szervéhez érintette. Eközben azzal fenyegette a sértettet, hogy a nála levő késsel leszúrja, de kés elővételére nem került sor, valójában a vádlottnál nem is volt kés. Behatolásra azonban a vádlott ittassága miatt nem került sor, ezért a vádlott a sértettre térdelt, és nemi szervét a sértett szájába tette, hogy így próbáljon meg kielégülni. Ez sem vezetett azonban eredményre, ezért a vádlott felhagyott ezzel a magatartásával is, és meglátva a sértett nyakában az arany nyakláncot, követelte, hogy azt a sértett adja át neki. Ekkor ismét kilátásba helyezte, hogy a nála levő kést használni fogja. A sértett az eddigi történtek hatására és az ismételt fenyegetés miatt a láncot átadta a vádlottnak. Miután a vádlott a nyakláncot megszerezte, a sértettet hátrahagyva, a kerékpárjával eltávozott, majd az aranyláncot értékesítette. A sértett a vádlott bántalmazása következtében a jobb szemgolyó és a szemhéj zúzódásos sérülését szenvedte el, mely sérülés gyógytartama 8 napon belüli, a bántalmazás módjára és helyére figyelemmel azonban súlyosabb, töréses sérülés is bekövetkezhetett volna.

A Legfelsőbb Bíróság iránymutató eseti döntései értelmében az azonos alkalommal az ugyanazon sértett sérelmére megvalósított szemérem elleni erőszak és erőszakos közösülés esetén csak az erőszakos közösülés bűntette állapítható meg, míg az 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett szemérem elleni erőszak bűntettét a 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő erőszakos közösülés magában foglalja, azaz a két cselekmény között látszólagos anyagi halmazat létesül, így a szemérem elleni erőszak büntetlen utócselekménynek minősül, és csak súlyosító körülményként értékelhető (BDJ 9034. sz. jogeset).

Az 1993. évi XVII. törvény 45. §-a az 1993. május 15-e után elkövetett szemérem elleni erőszak vonatkozásában a büntetési tételt felemelte, és így a Btk. 198. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bűntett büntetési tétele azonossá vált az erőszakos közösülés bűntettének az alapesetével, azaz 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. A két bűncselekmény büntetési tételének a parafikációja felvetheti a halmazati minősítés lehetőségét. A bíróság álláspontja szerint azonban, mivel mindkét bűncselekmény védett jogi tárgya a nő nemi életének szabadsága, és mivelhogy az adott esetben is csak anyagi halmazatról van szó, és azt is csak látszólagosnak tekintendő az állandó bírói gyakorlatot is figyelembe véve - továbbra is büntetlen utócselekményként kell értékelni az ugyanazon alkalommal, ugyanazon sértett sérelmére megvalósított erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak esetében az utóbbit.