A Nyíregyházi Törvényszék Bf.180/2020/10. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 35. §, 80. §, 81. §, 85. §, 166. §, 235. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 58. §] Bírók: Fázsi László, Fekete Magdolna, Garbóczi Annamária

Nyíregyházi Törvényszék

Ügyiratszám:3.Bf.180/2020/10.

A Nyíregyházi Törvényszék a 2020. június 25-én Nyíregyházán tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

ítéletet:

A közúti baleset okozásának vétsége miatt Sz. A. ellen indult büntetőügyben a Nyírbátori Járásbíróság 2020. február 10-én meghozott 8.B.26/2019/22. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint.

Sz. A. vádlottat bűnösnek mondja ki segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [Büntető Törvénykönyv 166. § (1) és (3) bekezdés I. fordulata] is.

A Sz. A. vádlottal szemben kiszabott büntetéseket halmazati büntetésnek tekinti.

Sz. A. vádlott előzetes mentesítésben részesítését mellőzi.

A Nyírbátori Járásbíróságon 15/2019. tételszámon 1-2. sorszám alatt bevételezett egy-egy db csavar és ajtórögzítő lefoglalását megszünteti és elrendeli a megsemmisítésüket.

Egyebekben helybenhagyja a járásbíróság ítéletét.

Az ítélet ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség, valamint Sz. A. vádlott és védője fellebbezhet a Debreceni Ítélőtáblához.

A fellebbezést a jelenlevő jogosultak az ítélet kihirdetését követően nyomban bejelenthetik, vagy erre három munkanapot tarthatnak fenn, amelynek elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

Az ügyészség a fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított nyolc napon belül a törvényszéknél írásban terjesztheti elő.

A fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy a fellebbezést az ítélet mely rendelkezése, vagy az indokolás mely része ellen terjeszti elő.

A fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést, illetve kizárólag a törvényszék ítéletének azon rendelkezését, amelyet a járásbíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett.

A fellebbezést az ügyészség és a védő köteles írásban indokolni.

Az indokolást az ügyiratok felterjesztéséig a törvényszéknél, az ügyiratok felterjesztése után pedig a Debreceni Ítélőtáblánál lehet előterjeszteni legkésőbb a harmadfokú tanácsülést vagy nyilvános ülést megelőző tizenötödik napon.

I N D O K O L Á S

I.

[1] A Nyírbátori Járásbíróság a felülbírálat alapját képező ítéletében Sz. A. vádlottat az ellene segítségnyújtás elmulasztásának bűntette [Btk. 166. § (1)-(3) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette, bűnösségét kimondta közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 235. § (1)-(2) bekezdés a) pont I. fordulata], ezért 10 hónap - 1 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre és 10 hónap "B" kategóriára vonatkozó járművezetéstől eltiltásra ítélte. Mentesítette Sz. A. vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, és kötelezte bűnügyi költség megfizetésére.

[2] Az ítélet ellen - törvényes határidőn belül - az ügyészség jelentett be fellebbezést Sz. A. vádlott terhére súlyosításért, a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette miatt bűnösség megállapítása, valamint halmazati büntetésként hosszabb tartamú, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés és hatókör korlátozása nélküli közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása végett.

[3] Sz. A. vádlott védője útján - törvényes határidőn belül - fellebbezést jelentett be a közúti baleset okozásának vétsége miatt emelt vád alóli felmentés érdekében.

II.

[4] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség (a továbbiakban: Főügyészség) Bf.258/2019/2. számú írásbeli indítványában az ügyész által bejelentett fellebbezést fenntartotta, míg a védő elsősorban felmentésre, másodsorban pedig a kiszabott büntetés enyhítésére irányuló fellebbezését nem tartotta alaposnak. A Főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tényállás felderítési kötelezettségének eleget téve, az ügy érdemi elbírálásához szükséges bizonyítást felvette, az általa beszerzett bizonyítékok okszerű mérlegelésével döntően megalapozott tényállást állapított meg, amelyet a Be. 593. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az ügyiratok tartalma alapján azzal indítványozta kiegészíteni, hogy a vádlott által vezetett kisteherautóval való ütközés következtében a sértett személygépkocsijának bal oldalán a visszapillantó tükör letörésén kívül további horpadásos és horzsolásos sérülések keletkeztek.

[5] A bíróság alapvetően eleget tett indokolási kötelezettségének is, így a gondatlan közlekedési bűncselekmény tekintetében kellően megindokolta, hogy a vádlott védekezését elvetve mely bizonyítékok alapján állapította meg, hogy a vádlott be nem látható útkanyarulatban végrehajtott előzés közben áttért a menet iránya szerinti bal oldalra, ahol vele szemben szabályosan közlekedett a B. D. sértett által vezetett személygépkocsi. A vádlott által megszegett közlekedési szabályok ok-okozati összefüggésben állnak a sértettek tényállásban leírt sérüléseit eredményező balesettel. A bizonyítékok értékelésével kapcsolatosan a Főügyészség érvelése szerint a magánszakvélemény nem szakvéleménynek, hanem a védő észrevételének minősül a Be. 198. § (1) bekezdése értelmében. A magánszakvéleményben írt ténymegállapításokat indokoltan vetette el a bíróság a tényállás megállapítása során.

[6] Tévedett a bíróság, amikor a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emelt vád alól a vádlottat felmentette. A tényállás szerint a vádlott egy önmagában véve is veszélyes közlekedési manőver során a vele szemben közlekedő, lényegesen kisebb tömegű személygépkocsival ütközött, melynek során nem csak a visszapillantó tükrök, hanem mindkét jármű oldala is megsérült, így az ütközés módjából, annak intenzitásából a vádlott által is felismerhetően személyi sérülés objektív lehetőségét is magában hordozó veszélyhelyzet jött létre. Az ütközés bekövetkezése után a vádlott a baleset tényleges helyszínére nem ment vissza, a megállási helyén kizárólag saját gépkocsijának sérüléseiről győződött meg. A Főügyészség álláspontja szerint a baleseti körülmények mellett a jogszabály által előírt segítségnyújtási - ezen belül a meggyőződési - kötelezettség teljesítéséhez minimálisan elvárható volt a vádlottól, hogy legalább az ütközés helyszínéig visszamenjen és saját maga győződjön meg arról, hogy van-e segítségnyújtásra szoruló személy, illetőleg, ha ez objektív okból nem lehetséges, a hatóságot értesítse a balesetről. A tényállásból levont helyes következtetés útján a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette vonatkozásában bűnösség megállapításának van helye.

[7] A Btk. 80. § (2) bekezdése szerint irányadó középmértékre figyelemmel a bíróság által kiszabott szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaidejének tartama enyhe, továbbá a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a végrehajtási fokozatot börtönben kell megállapítani. A vádlott által megvalósított halmozott és súlyos közlekedési szabályszegésre figyelemmel a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés tartamának felemelését és hatókörre korlátozásának mellőzését indítványozta. A vádlott terhére az indítványnak megfelelően szándékos bűncselekmény elkövetése is róható, ezért az előzetes mentesítésre való érdemesség hiányában szükséges ezen ítéleti rendelkezés mellőzése. A fellebbezések elbírálására a 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 82. §-ának (1) és (2) bekezdésében írtakra figyelemmel nyilvános ülés helyett tanácsülés kitűzését indítványozta.