32/2000. (X. 20.) AB határozat

a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 51. § (1), (2) és (3) bekezdései, valamint az 53., 55. és 56. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

Az indítványozó véleménye szerint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51., 53., 55. és 56. §-ainak rendelkezései sértik az Alkotmány 8. és 42. §-aiban, továbbá a 70. § (1) és a 71. § (1) bekezdéseiben foglalt szabályokat. Az indítványozó az önkormányzati választáson a független jelöltek kompenzációs listaállítási lehetőségének hiányát kifogásolja. A Ve. nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzati választáson nyilvántartásba vett független jelöltek - amennyiben választási szövetséget kötnek egymás között - független (közös) kompenzációs listát állítsanak. "Ha a választópolgárok arra szavaznak, hogy független képviselőjük legyen, akkor alkotmányos joguk van ahhoz, hogy a független jelöltekre leadott szavazatok ugyanannyit érjenek, mint a jelölő szervezetekre leadott szavazatok, mert így valósul meg ... az esélyegyenlőség a független jelöltek és a jelölő szervezetek között:" Az indítványozó szerint így végső soron a választópolgárok között jön létre esélyegyenlőtlenség.

Az indítványozó a Ve. és az Alkotmány általa megjelölt §-ai közötti ellentmondás okát és indokát egyébként nem ismerteti, azonban azt kéri, hogy az Alkotmánybíróság "alkotmányossági szempontból vizsgálja meg" azokat.

Az indítványozó ugyanebben a tárgykörben kérésével az Országos Választási Bizottsághoz is fordult. Beadványában azt kérte, hogy az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalás kiadásával tegye lehetővé, hogy a független jelöltek listát is állíthassanak a választáson. Az Országos Választási Bizottság a beadványt 238/1998. számú döntésével-az Alkotmánybíróság 2748/1990/2. AB határozatára (ABH 1990. 305, 307.) való hivatkozással - elutasította.

II.

A vizsgált jogszabályi rendelkezések:

1. Alkotmány

"8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

[...]

(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása-az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható."

"42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása."

"70. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem; nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

"71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi, önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják."

2., A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény

"29. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (3. melléklet) jelöltet állított."

"54/A. § E törvény alkalmazásában:

[...]

d) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít;

k) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet;"

3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

"51. § (1) Azt a jelélő szervezetet, amelyjelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak szerint:

a) ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál,

b) ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén belül, de több országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál,

c) ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, illetőleg a helyi választási bizottságnál.

(2) A bejelentett; illetőleg a nyilvántartásba vett jelölő szervezetekről az Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet.

(3) Jelöltet, illetőleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett és az 55. § szerint nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthat."

"53. § (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetőleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.

(2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplő jelöltekre is alkalmazni kell.

(3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép."

"55. § (1) A jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki.

(2) Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát - a bejelentését követő három napon belül nyilvántartásba vesz."

"56. § (1) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha a jelölő szervezet a törvényes feltételeknek nem felel meg.

(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben előírt nyilatkozatait nem tette meg.

(3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg."

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. A Ve. első részének (általános rendelkezések, I-X. fejezet) rendelkezéseit mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokra alkalmazni kell. Az önkormányzati választásokra vonatkozó különleges rendelkezéseket a Ve. második része (XII. fejezet) tartalmazza. Az indítványozó által támadott rendelkezések a Ve. első részében találhatók. Az Alkotmánybíróság már korábban megállapította, hogy "a Ve. 51. § (3) bekezdésében foglalt szabály az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján nem tekinthető alkotmányellenesnek.

A Ve. VII. fejezetében "A jelölő szervezet bejelentése" alcím alatt szereplő; valamennyi jelölő szervezetre vonatkozó s azok regisztrációjával kapcsolatos garanciális szabályok, amelyek a bejelentés [Ve. 51. § (1) bekezdés] és a nyilvántartásba vétel (Ve. 55. §) szabályainak együttes feltételét írják elő a jelölő szervezetek számára. E rendelkezések-az azonos csoportba tartozó jogalanyok között semmiféle diszkriminációt nem tartalmaznak" (408/H/1998. AB határozat, ABK 2000. január, 10, 11.). Az. Alkotmánybíróság ezen megállapításai az országgyűlési képviselők választására vonatkoztak, míg az indítványozó ugyanazt a rendelkezést az önkormányzati választások oldaláról támadja. Az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályhelyet az önkormányzati választás szempontjából még nem vizsgálta meg.

2. Az indítványozó a választási eljárás egyes szabályait támadja annak érdekében, hogy a független jelöltek (közös) kompenzációs listát állíthassanak az önkormányzati választáson, azonban az ezt kizáró rendelkezéseket nem a Ve., hanem az érdemi (anyagi jogi) szabályokat magába foglaló, a polgármesterek és önkormányzati képviselők választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) tartalmazza. Ezért az Alkotmánybíróság az eljárási rendelkezések vizsgálata előtt - e vonatkozásban - áttekintette az Övjt. anyagi jogi rendelkezéseit.

Az indítványozó által támadott jogintézmény, a kompenzációs lista az ún. vegyes választási rendszer egyik összetevője. Az Övjt. 43-45. §-ai szerint ezt a választási rendszert a fővárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településeken kell alkalmazni. A választópolgárok az egyéni választókerületekben jelölteket ajánlással állítanak, és a szavazás napján az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak. A jelölt lehet független [Övjt. 54/A. § d) pont] vagy jelölő szervezet [Övjt. 54/A. § k) pont] nevében induló választópolgár. A szavazólapra jelöltként való felkerülésnek mind a két esetben azonos feltétele meghatározott számú ajánlás összegyűjtése, azonban a jelölő szervezet jelöltjeként való indulásnak további feltétele a párt; társadalmi vagy kisebbségi szervezettel való konszenzus kialakulása. A független jelölt saját nevében indul a választáson, míg a jelölő szervezet jelöltje a jelölő szervezet nevét is használhatja a szavazólapon. Míg a független jelölt saját magát képviseli, addig a jelölő szervezet jelöltje a bíróságon bejegyzett jelölő szervezet nevében lép fel a választásokon. Minden választópolgár maga dönt arról, hogy az ajánlásokat független jelöltként gyűjti-e, és a többi választópolgáron múlik, hogy a szükséges számú ajánlással támogatják-e ezt a törekvést.

A vegyes választási rendszerben a választópolgárok csók az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a kompenzációs listára nem. Az egyéni választókerületben egyfordulós, relatív többségű a választási rendszer. Az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha a független jelölt kapta a legtöbb szavazatot, akkor ő szerzi meg a mandátumot. Ebben a fajta vegyes választási rendszerben a jelölő szervezetek jelöltjeire leadott; mandátumot nem eredményező szavazatokat - jelölő szervezetenként összesítik és a mandátumok meghatározott része a mandátumot nem eredményező szavazatok arányában kerül kiosztásra a jelölő szervezetek között. A kompenzációs lista célja az, hogy ne jöhessen létre egy olyan önkormányzati képviselő-testület, amely kizárólag független vagy kizárólag egy jelölő szervezethez tartozó képviselőkből áll.

Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése alapvető állampolgári jogként szabályozza az aktív és passzív választójogot és a 71. § (1) bekezdése pedig meghatározza a választási alapelveket, de ezen kívül nem tartalmaz rendelkezéseket a választójog gyakorlásának módjára. "Ebből következően az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgyűlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is, csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek, Alkotmányban szabályozott alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak." (63B/1995. AB határozat, ABH 1996. 509, 513.)

Az Övjt. 54/A. § d) pontja és a Ve.149. § c) pontja szerint független jelölt az a jelölt, akit nem jelölő szerv állít. A független jelölt tehát az egyéni választókerületi rendszer szabályai szerint, a választópolgárok ajánlása alapján, független minőségére tekintettel szerezheti meg a választásokon való indulás jogát, és e rendszer szerinti szabályok alapján szerezhet mandátumot. "A független jelölti minőség tehát önmagában, fogalmilag kizárja, hogy a jelölő szervezetek (pártok) számára biztosított listás választási rendszer alapján az ilyen minőségben induló jelöltek listát állítsanak. A független jelöltek és a pártok a választási rendszerben a listaállítás kérdésében nem tekinthetőek összehasonlítható csoportnak, ezért nem állapítható meg alkotmányellenesség az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése tekintetében." (408/H/1998. AB határozat, ABK 2000. január, 10, 12.)

Az indítványozó által támadott Ve. 51. § (1).és (3) bekezdése, továbbá 55. § (1) és (2) bekezdése az Övjt. 43-46. §-ban foglalt anyagi jogi rendelkezések eljárásjogi vetületét tartalmazzák. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság nem állapította meg az alkotmányellenességét annak, hogy független jelöltek kompenzációs listát az Övjt. alapján nem állíthatnak, ezért az Alkotmánybíróság nem állapította meg a Ve. 51. § (1) és (3) bekezdése, továbbá 55. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességét sem, így az indítvány e részét elutasította.

3. Az indítványozó támadta a Ve. 51. § (2) bekezdését, továbbá az 53. és az 56. §-t is. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezések és az indítványozó által az Alkotmányból megjelölt 8. §, 42. §, továbbá a 70. § (1) és a 71. § (1) bekezdése között nincs értékelhető összefüggés, mivel a Ve. támadott rendelkezései a jelöltek nyilvántartásba vételének (technikai) módját, illetőleg a nyilvántartásba vétel hatásköri szabályait tartalmazzák. Az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban is elutasította.

4. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdeklődésre tekintettel rendelte el.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss Lkszló s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 838B/1998.