A Pécsi Ítélőtábla Pf.20113/2016/5. számú határozata helytállási kötelezettség megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 81. §, 86. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó

Pécsi Ítélőtábla

Pf.IV.20.113/2016/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Vincze Gergely Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - dr. Horváth Péter ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű, a személyesen eljárt III.rendű alperes neve (címe) III. rendű alperesek ellen vezető tisztségviselő helytállási kötelezettségének megállapítása iránt indított perében a ......Törvényszék 2016. május hó 4. napján kelt .... számú ítélete ellen a felperes részéről 77., az I-II. rendű alperesek részéről 76. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatja, mellőzi a II. rendű alperes elsőfokú perköltség megfizetésre kötelezését, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 95.250,- (kilencvenötezer-kettőszázötven) forint, a II. rendű alperesnek 36.600,- (harminchatezer-hatszáz) forint elsőfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 napon belül 62.825,- (hatvankettőezer-nyolcszázhuszonöt) forint, a II. rendű alperesnek 15 napon 47.000,- (negyvenhétezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a Cstv. 33/A. §-a alapján megállapította, hogy a II. alperes, mint a T. Kft. "f.a." törölt gazdálkodó szervezet vezetője, a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete 2010. január 23-i bekövetkeztét követően az ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona 270.000,- forinttal, csökkent. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy vagyoni biztosíték címén fizessen be a......Törvényszék Gazdasági Hivatala letéti számlájára 270.000,- forintot. A keresetet II. rendű alperessel szemben ezt meghaladóan, az I. és III. rendű alperessel szemben pedig teljes egészében elutasította, és kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 50.085,- forint részperköltséget.

Az I. rendű alperessel szembeni keresetet elutasító döntését azzal indokolta, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az I. rendű alperes ügyvezetése alatt - 2009. december hó 20. napjáig - a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezett volna, az igazságügyi könyvszakértő véleményére figyelemmel - a tartozások fedezetéül szolgáló likvid vagyon alapján - a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének időpontját 2010. január hó 23. napjában állapította meg. Utalt arra is, hogy az I. rendű alperes ügyvezetése alatti tagi kölcsön visszafizetés a társaságnál vagyoncsökkenést nem okozott, de felperes nem bizonyította azt sem, hogy az I. rendű alperes a II. rendű alperes ügyvezetése alatt, mint árnyékdirektor a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

A III. rendű alperessel - mint árnyékdirektorral - szembeni kereset elutasítása körében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a III. rendű alperes a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

A II. rendű alperes tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a II. rendű alperes nem tett eleget a Cstv. 31. §-ban foglalt kötelezettségének, ezért a Cstv. 33/A. § (2) bekezdése szerinti vélelem fennáll, azt kell vélelmezni, hogy az utolsó ismert vagyoni helyzethez képest a felszámolás kezdő időpontjára bekövetkező vagyoncsökkenés a vezető tisztségviselő hitelezői érdekeket sértő magatartásának az eredménye. Kiemelte, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet 2010. január 23-i időpontját követő kifizetések vagyoncsökkenést eredményeztek, de a II. rendű alperes részére tagi kölcsön törlesztés címén kifizetett 270.000,- forintot kivéve a gazdálkodó szervezet tevékenységi körébe tartozó, annak működésével összefüggő kifizetések voltak, ezért kizárólag 270.000,- forint vagyoncsökkenés tekintetében áll fenn a II. rendű alperes felelőssége. Utalt arra, hogy a Pp. 3. § (2) bekezdése szerinti kérelemhez kötöttség elvére is tekintettel - mivel a felperes a tagi kölcsön visszafizetésére hivatkozott - nem vette figyelembe a vagyoncsökkenés mértéke körében az alperesek által a peres eljárás során csatolt, 2013. évben elkészített, 2009. évi mérleg eszköz adatait. Megjegyezte, hogy az igazságügyi szakértői szakvélemény szerint a mérleg rossz, tárgyi eszköz leltárral alá nem támasztott. Megállapította, hogy a felperes 9 % mértékben lett pernyertes, ezért a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján kötelezte a II. rendű alperest a felperes által előlegezett szakértői díj, lerótt illeték és ügyvédi munkadíj 9 %-a megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes, az I. és II. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést.

A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy az I. és III. rendű alperesek 1.302.890,- forint, az I-II-III. rendű alperesek 1.754.473,- forint vagyoncsökkenésért felelnek, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete nem 2010. január hó 23. napján, hanem azt megelőzően, több alkalommal - 2009. március hó 23., 2009. augusztus hó 6., 2009. november hó 5. napja - is bekövetkezett, mivel az adós tartozásai pénzeszközeit meghaladták. Sérelmezte, hogy az igazságügyi könyvszakértő a Cstv. 33/A. § utolsó fordulata szerinti előreláthatóságot nem vizsgálta. Kiemelte, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet már az I. rendű alperes ügyvezetése alatt bekövetkezett, ennek ellenére az I. rendű alperes saját maga részére tagi kölcsönöket fizetett vissza, ami vagyonvesztést okozott. Kifejtette, hogy az I. rendű alperes tisztsége megszűnése után árnyékigazgató volt, érdemi döntéseket hozott, ténylegesen továbbra is ellátta a társaság vezetését. Utalt arra, hogy a II. rendű alperes semmilyen konkrét, a céggel kapcsolatos kérdésre nem tudott nyilatkozni, ténylegesen névleges ügyvezető, stróman volt. Hivatkozott arra, hogy az adós vagyona - az alperesek által csatolt mérleg szerint - 2009 decemberében 3.467.000,- forint eszköz, 2010. december 31. napján 3.517.000,- forint eszköz volt, mellyel a II. rendű alperes a felszámolás során nem számolt el. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a III. rendű alperes is árnyékigazgatóként vett részt a társaság működtetésében.