BH 2025.9.211 Az elévülés megszakításának okai nem a felek jogaira és kötelezettségeire, hanem az igényhelyzetben lévő alanyi jog kikényszeríthetőségére (bírósághoz fordulás jogára) vonatkozó szabályok. A felek szerződési szabadsága ezért eltérő elévülés-megszakítási okok meghatározására nem terjed ki, azaz a Ptk. szerinti elévülés-megszakítási okok köre (megállapodással) nem bővíthető [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:25. § (1) bek.].

Pertörténet:

Győri Járásbíróság P.21717/2023/10., Győri Törvényszék Pf.20105/2024/4., Kúria Pfv.21050/2024/7. (*BH 2025.9.211*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes a felperesi jogelőddel 2016. október 24-én villamosenergia-szolgáltatási szerződést kötött, amely alapján villamosenergia szolgáltatást nyújtott az alperes részére. A szerződés XVII. pontjában a szerződő felek megállapodtak abban, hogy "A jelen egyetemes szolgáltatási szerződésből eredő polgári jogi igények a követelés esedékességének napján hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti időben évülnek el. Bármely fél által a másik fél részére igazolhatóan megküldött fizetési felszólítás megszakítja az elévülést." Az alperes lakcímként és levelezési címként is a fogyasztási helyet adta meg. Az alperesnek 2018. július 4. és 2019. szeptember 2. között 1 291 876 forint összegű áramdíj tartozása keletkezett, 2019. szeptember 24-én esedékes fizetési határidővel. A felperesi jogelőd 2021. június 14-én írásban szólította fel az alperest a tartozás rendezésére, azonban a fizetési felszólítás az alperes által a szerződésben megadott lakcímről "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.

[2] A felperesi jogelőd a 2021. október 6-án kelt engedményezési szerződéssel az alperessel szemben fennálló 1 029 510 forint összegű követelését a felperesre engedményezte. A felperes 2021. december 3-án írásban tájékoztatta az alperest az engedményezésről, egyúttal felszólította a tartozás rendezésére. Az alperes részére kiküldött engedményezési értesítő és fizetési felszólítás az alperes címéről "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza.

[3] A felperes 2023. május 15-én írásban arról tájékoztatta az alperest, hogy a 1 132 464 forint összegű villamosenergia-követelés elévült, azonban az elévülés a fizetési kötelezettségét nem érinti, aminek az alperes nem tett eleget.

A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése

[4] A fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban a felperes keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:256. § (1) bekezdése alapján 1 029 510 forint, valamint ezen összeg után 2021. november 9-től a kifizetés napjáig esedékes törvényes mértékű kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[5] Az alperes ellenkérelmében - elévülésre hivatkozással - a kereset elutasítását kérte.

Az első- és a másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság rövidített indokolást tartalmazó ítéletében a kereseti kérelemmel egyezően kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1 029 510 forintot és késedelmi kamatát.

[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. elévülésre vonatkozó rendelkezései szerint nem tekinthető kizártnak az, miszerint a felek az elévülés megszakadásának Ptk.-ban írt okait szerződéses úton bővítsék. Bár a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése az elévülést megszakító okok között nem sorolja fel a jogosult által írt felszólító levelet, viszont az elévülésre vonatkozó rendelkezések között nem található olyan, amely kifejezett tiltást tartalmazna arra, hogy a felek további elévülés megszakadását eredményező okokat határozzanak meg. Jelen esetben a felek egyedi szerződésének része volt az a kikötés, hogy bármely fél által a másik fél részére igazolhatóan megküldött fizetési felszólítás megszakítja az elévülést. A Ptk. 6:59. § (2) bekezdése alapján a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, az alperes a szerződés aláírásával e feltételt magára nézve kötelezőnek elfogadta. A felek közös akarattal az elévülést megszakító okok körét kibővítették, amit a kötelmek közös szabályainak diszpozitív természetéből adódóan megtehettek a Ptk. 6:1. § (3) bekezdése alapján. A szerződésben szereplő kikötés alapján így a fizetési felszólítás az elévülést megszakította.

[8] Nem vizsgálta a másodfokú bíróság az alperesnek a szerződés elévülést megszakító okokat meghatározó XVII. pontjának a Ptk. 6:100. §-án alapuló semmisségre, és az Üzletszabályzat XIV. 3.5. pontja tisztességtelenségére történő hivatkozást. Rámutatott arra, hogy az alperes a perfelvétel lezáráságig ellenkérelmében semmisségi kifogást nem terjesztett elő, így e vonatkozásban a fellebbezés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bek. 4. pont a) alpontja szerinti ellenkérelem-változtatást tartalmazott, amelynek feltételei nem álltak fenn. Kifejtette ugyanakkor, hogy a Ptk. 6:100. §-ában foglalt szabály kizárólag a Ptk.-nak és kizárólag a kifejezetten fogyasztói jogként megfogalmazott normáitól a fogyasztó hátrányára való eltérést minősíti egyoldalúan semmisnek. A Ptk.-nak a nem fogyasztói jogként megfogalmazott szabályaitól való eltérés nem minősül semmisnek akkor sem, ha a szerződést fogyasztó és vállalkozás köti. Rámutatott arra is, hogy az elévülés intézménye nem kifejezetten fogyasztói jog, szabályai fogyasztói és nem fogyasztói szerződésekre egyaránt vonatkoznak, ezért az újabb elévülési ok megjelölése a Ptk. 6:100. §-ának megsértését nem okozhatja.

[9] A másodfokú bíróság indokolása szerint az alperes az elsőfokú eljárásban egyáltalán nem vitatta, hogy a feladott levelek megegyeztek a bizonyítékként becsatolt levelekkel, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállásában rögzített tartalmú fizetési felszólításoknak az alperes részére történő megküldését. Azzal összefüggésben pedig, hogy a felperesi jogelőd, illetve a felperes által kiküldött fizetési felszólítások hatályosulása megállapítható-e, a másodfokú bíróság idézte a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.60.003/2021/10. számú határozata elvi tartalmát, amely szerint az írásban közölt nyilatkozat akkor hatályos, ha az a másik félhez megérkezett. A "nem kereste" postai jelzéssel visszaérkezett írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető hatályosnak, ha a címzett önhibájából - aktív vagy passzív magatartásával - hiúsította meg a küldemény átvételét és így azt, hogy annak tartalmát megismerhesse.