BH 1981.6.223 A közösség megsértése nemcsak akkor minősül nagy nyilvánosság előtt elkövetettként, ha a véghezvitel időpontjában az elkövetés helyén nagyobb létszámú személy van jelen, hanem akkor is, ha fennáll annak reális lehetősége, hogy a bűncselekményről nagyobb, előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást [Btk. 269. § (1) és (3) bek., 137. § 10. pont].

A megyei bíróság a vádlottat csoport tagjaként elkövetett közösség megsértésének bűntette miatt 6 hónapi - a végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte s egyben elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét. Kötelező magatartási szabályként előírta, hogy a vádlott a lakóhelyét csak a hivatásos pártfogó engedélyével változtathatja meg. A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott volt iskolatársaival szórakozott a vendéglőben. A szórakozóhelyről este 9 óra körül negyedmagával távozott. A társaság tagjai a vendéglő bejárata előtt cigarettára gyújtottak. Az erősen ittas vádlott pillanatnyi ötlettől vezérelve a feje fölött lengő vörös zászlót meggyújtotta. A tüzet észlelve valamennyien sietve eltávoztak. Később a másodmagával maradt és még változatlanul erősen ittas állapotban levő vádlott az utcán haladva ismét cigarettára gyújtott. Eközben észrevette, hogy a feje fölött egy zászló leng. A vádlott felnyúlva ezt a zászlót is meggyújtotta, majd a társával a helyszínről elszaladt.

Másnap kijózanodva a vádlott jóvá akarta tenni előző napi cselekményét úgy, hogy az egyik leégett zászlót egy hibátlanra kicseréli. A nagyobb utcai forgalom miatt azonban elbátortalanodott és a cserére szánt zászlót a helyszín közelében hagyva elemenkült.

1. A megyei bíróság a megalapozott tényállás alapján okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére. A cselekmény minősítése azonban részben téves.

A megyei bíróság helyesen ismerte fel, hogy a vádlott cselekménye nem izgatás bűntettét, hanem a Btk. 269. §-a (1) bekezdésének d) pontjába felvett közösség megsértésének bűncselekményét valósítja meg, mivel a cselekményből hiányzik a gyűlölet szítására irányuló célzat.

A megyei bíróság tévedett, amikor a vádlott cselekményét csoport tagjaként elkövetettnek minősítette, mert a Btk. 137. §-ának 11. pontjában írt fogalmi ismérvek hiányoznak.

Egyes bűncselekményeknél a csoportos elkövetés - a társadalomra veszélyesség mértékének megnövekedése folytán - súlyosabb minősülést eredményez. Csoportot három vagy több személy hozhat létre. E minősített eset megállapítható együttes elkövetés esetén, továbbá akkor is, ha a közösség megsértésére alakult csoport tagjaként az elkövető egyedül fejti ki a Btk. 269. §-ának (1) bekezdése körébe eső tevékenységet. A csoportos elkövetés fogalmilag tehát a csoport tagjai között és még az elkövetés előtt keletkezett szándékegység kialakulását feltételezi.

Az adott esetben az első zászló felgyújtásakor négyen voltak együttesen jelen, de a társaság tagjainak egyike sem tudott a vádlott szándékáról. A pillanatnyi ötlettől vezetve a vádlott nyomban cselekedett anélkül, hogy bárkinek is szólt volna, így a társaság többi tagja viszonylatában a szándékegység szóba sem kerülhet. A második zászló felgyújtása is hasonló módon történt, de ekkor a vádlott már csak másodmagával volt, így a csoport tagjakénti elkövetést ez utóbbi körülmény eleve kizárja.