A Debreceni Ítélőtábla Pf.21077/2017/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 22. §, 23. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. §, 6:519. §, 6:521. §, 6:548. §] Bírók: Csiki Péter, Gárdosi Judit, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.21.077/2017/3. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Dobi Andrea ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a dr. Czikray Tamás ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 13.P.21.001/2017/7. szám alatti ítélete ellen a felperes által 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 26 000 (huszonhatezer) forint másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A felperes, mint meghatalmazott adásvételi szerződést kötött gyermekei képviseletében H. D. vevővel a K., külterület 076/2, 082, 089 helyrajzi számú ingatlanok eladásáról. A szerződés szerint a vevő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyó határozatának kézhezvételét követő 10 napon belül egy összegben, készpénzben volt köteles megfizetni a 2 800 000 forint összegű vételárat az eladók részére.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) előírásainak megfelelően a szerződés az alperes jegyzője részére került megküldésre, az 2015. október 22. és 2015. december 22. napja között volt kifüggesztve a K.-i Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján. Elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot nem nyújtott be.

A Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdésének b) pontjában írtak megszegésével az alperes jegyzője az előírt 8 nap helyett csak 2016. február 15-én küldte meg az iratjegyzéket és a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak. Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására 2016. április 7. napján került sor, H. D. vevő ezen a napon fizette ki a 2 800 000 forint összegű vételárat.

Felperes 2015. november 15. napján adásvételi szerződést kötött a T. Kft.-vel egy körbálázó gép megvásárlására 2 460 000 forint + áfa vételár ellenében. A felperes a vételár összegéből foglalóként 820 000 forint + áfa összeget a szerződés megkötésekor átadott az eladónak, a vételár fennmaradó részét 2016. február 28. napjáig volt köteles megfizetni, mely kötelezettségének nem tett eleget. A T. Kft. 2016. március 2. napján kelt levelével felszólította a vételárhátralék megfizetésére, majd mivel ez nem történt meg, 2016. március 21-én kelt levelével az adásvételi szerződéstől elállt, melynek következtében felperes az 1 041 400 forint összegű foglalót elveszítette.

A felperes 2016. február 21-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályához, mint mezőgazdasági igazgatási szervhez fordult, kifogásolva a jegyző eljárását. A kormányhivatal megállapította, hogy a jegyző nem tartotta be a Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt kötelezettségét, azonban kifejtette, hogy a jegyző eljárása nem tartozik a kormányhivatal hatáskörébe, a jegyző eljárása nem hatósági ügy, így törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére nem látott lehetőséget.

A felperes módosított keresetében kérte kötelezni alperest 1 041 400 forint, valamint ezen összeg után 2016. március 22-től a kifizetés napjáig járó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. §-ában megállapított késedelmi kamata, és költségei megfizetésére.

Állítása szerint amennyiben alperes eleget tesz jogszabályi kötelezettségének, és legkésőbb 2015. december 30-ig továbbítja az adásvételi szerződést, úgy a jóváhagyási eljárás lezárult volna a körbálázó gép vételárának kifizetésére szabott határidőben, de 2015. március 21-ig mindenképpen. Mivel a földek eladásából származó vételárból - melyet gyermekei neki ajándékoztak - kívánta rendezni a megvásárolt gép árát, azt így rendezni tudta volna a T. Kft. felé, és a foglaló összegét nem veszíti el.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy az ügyintézési határidő elmulasztása ok-okozati összefüggésben van a felperest ért esetleges kárral. Állította, hogy a felperes kárenyhítési kötelezettségének sem tett leget, nem adott számot arról, hogy miért várt a kár bekövetkezéséig, hiszen a vételárat bankkölcsönből vagy egyéb forrásból is biztosíthatta volna, jelzése esetén esetleg az önkormányzat megelőlegezte volna a vételárat.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, kötelezte felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 52 000 forint perköltséget, megállapította, hogy egyéb költségeiket felek maguk viselik.

Rögzítette, hogy a jegyző Földforgalmi tv. szerinti eljárása közhatalmi tevékenységnek minősül. A felperes jogorvoslatot megkísérelt igénybe venni, de a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal jogi álláspontjára tekintettel törvényességi felügyeleti eljárást nem lehetett kezdeményezni, a jegyző eljárásával szemben ily módon jogorvoslatra lehetősége felperesnek nem volt, ezért a felperes keresetét érdemben vizsgálta.

Megállapította, hogy a jegyző elmulasztotta a Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt 8 napos ügyintézési határidőt, melynek következtében csupán 2016. április 7-én került sor a szerződés hatósági jóváhagyására. Rögzítette, hogy a felperest a foglaló elvesztésével kár érte.

Kifejtette, hogy a Ptk. 6:521. §-a alapján a közvetlen ok-okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között nem állapítható meg, mivel az alperes a felperes erre irányuló tájékoztatásának hiányában nem láthatta előre, de nem is kellett előre látnia, hogy a felperesnek a jegyző mulasztása okán milyen fizetési késedelme és abból milyen kára származhat. Az oksági kapcsolat olyan távoli, mely közlés nélkül előre nem volt látható, a jegyző jogellenes eljárásának nem egyenes, hétköznapi következménye a felperest ért kár bekövetkezése.

Rögzítette, hogy a felperes nem tett eleget kármegelőzési, kárelhárítási kötelezettségének, mert nem próbált más forrásból pénzt szerezni annak érdekében, hogy határidőre eleget tehessen fizetési kötelezettségének, nem igazolta, hogy nem juthatott bankhitelhez. A felperes nem igazolta azt sem, hogy gyermekei neki ajándékozták a földek vételárát. Álláspontja szerint felperest terheli annak elmulasztása is, hogy nem tájékoztatta az önkormányzatot vagy a jegyzőt arról, hogy fizetési kötelezettsége van, és azt a földek eladásából származó vételárból kívánja fedezni. Megállapította mindezek alapján, hogy a jegyző mulasztása és a felperest ért kár közötti közvetlen oksági kapcsolat fennállása esetén sem tartozna kártérítéssel az alperes a felperes kárelhárítási kötelezettségének megszegése miatt.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes kereset szerinti marasztalását és perköltségének megfizetésére kötelezését.