T/12015. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosításáról

Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása (2013. szeptember 26.)

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

(1) Az Alaptörvény VII. cikk (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.

(3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.

(4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintette] az állam sajátos jogosultságokat biztosít."

(2) Az Alaptörvény VII. cikke a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg."

2. cikk

Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető."

3. cikk

Az Alaptörvény 25. cikk (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.

(6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják."

4. cikk

Az Alaptörvény 37. cikk (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (l)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg."

5. cikk

(1) Az Alaptörvény 41. cikk (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(2) A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.

(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(5) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti."

(2) Az Alaptörvény 41. cikke a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg."

6. cikk

(1) Az Alaptörvény 5. cikk (6) bekezdésében a "kötheti" szövegrész helyébe a "köthetik" szöveg lép.

(2) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontjában a "harminc" szövegrész helyébe a "kilencven" szöveg lép.

(3) Az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés a) pontjában a "c), e) és f)" szövegrész helyébe a "c) és e)" szöveg, 24. cikk (3) bekezdés c) pontjában a szövegrész helyébe az "f)" szöveg lép.

(4) Az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdésében a "szervezetének és igazgatásának" szövegrész helyébe a "szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása felügyeletének" szöveg lép.

7. cikk

(1) Hatályát veszti az Alaptörvény 27. cikk (4) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Alaptörvény 37. cikk (7) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Alaptörvény 42. cikke.

8. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása 2013. október 1-jén lép hatályba.

(2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

(3) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

Az Alkotmánybíróság 12/2013. (V. 24.) AB határozata eredményeképpen Magyarországon az új Alaptörvény körüli viták időszaka lezárult. Ennek megfelelően indokolt, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak. A Kormány ezért annak érdekében, hogy egyes alkotmányos kérdések a továbbiakban ne szolgálhassanak ürügyként a Magyarország elleni további támadásokhoz, az alkotmányozó eredeti akarata szerint, attól nem eltérve - az Alkotmánybíróság, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság által megfogalmazottakra is tekintettel - a vallási közösségek helyzetének megnyugtató rendezésére, a politikai hirdetések szélesebb körű közzétételének biztosítására, a bíróságok igazgatásával összefüggő alaptörvényi garanciák növelésére tesz javaslatot, valamint indítványozza, hogy az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye helyett más módon legyen biztosítható a bíróságok egyenletes ügyterhelése. Emellett a Kormány az ország gazdasági stabilitását és az államadósság csökkentését biztosító más megoldást javasol az előre nem látható fizetési kötelezettségek teljesítésének esetére.

Ennek megfelelően a Javaslat elsősorban terminológiai változtatást hajt végre a vallási közösségekre vonatkozó rendelkezés tekintetében, lehetővé teszi a politikai reklámok kereskedelmi médiában való közzétételét, elhagyja az eljáró bíróság kijelölését lehetővé tevő rendelkezést, alaptörvényi szinten jeleníti meg a bíróságok igazgatási feladataiban közreműködő bírói önkormányzati szervet, az Országos Bírói Tanácsot, valamint hatályon kívül helyezi az államot terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulás megállapíthatóságát lehetővé tevő rendelkezést.

A Javaslat a fentieken túl alaptörvényi szinten is megteremti annak lehetőségét, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatát a jövőben a Magyar Nemzeti Bank lássa el.

Részletes indokolás

Az 1. cikkhez

Az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdését érintő módosítás a jellemzően közösségi formában működő vallásgyakorlás szervezeti kereteinek sarkalatos törvényben való meghatározására utalással a vallási közösségek létrehozásának szabadságát biztosítja az érintettek számára, ugyanakkor az állam számára is megteremti annak az Alkotmánybíróság határozataiban is említett kötelezettségnek a külön is nevesített alkotmányos alapját, hogy a vallás szabad gyakorlására megfelelő szervezeti kereteket hozzon létre. A módosítás alapján sarkalatos törvénynek kell meghatároznia azokat a szervezeti kereteket, amelyeket az azonos hitelveket követők a vallásuk gyakorlása céljából igénybe vehetnek.

Az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdését érintő módosítás az Alaptörvény hatályos VII. cikk (3) bekezdésével tartalmilag megegyező szabály. Terminológiai változtatás történik a "vallási közösség" szóhasználatra való áttéréssel az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek külön nevesítése helyett.

Az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdését érintő módosítás az Alaptörvény korábbi, a közösségi célok érdekében történő együttműködésre vonatkozó szabályát bontja ki - a Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság által megfogalmazottakra is tekintettel - az Alaptörvény hatályos VII. cikk (2) bekezdésének átalakításával és (4) bekezdése egyes elemeinek átvételével. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés döntése nem a vallási közösségek teológiai értelemben vett egyházi önmeghatározását érinti, nem az egyházként való működés lehetőségének megadására vagy elutasítására irányul, hanem annak szabad mérlegelésére és eldöntésére, hogy a közösségi célok elérése érdekében az állam melyik vallási közösséggel kíván együttműködni. A rendelkezés e kívánalmaknak megfelelő megszövegezése az együttműködést az alaptörvényi rendelkezés normatartalmává teszi: a közösségi célok elérése érdekében történő együttműködésre tekintettel lesz lehetséges az egyes vallási közösségek közül a feltételeknek megfelelők részére sajátos jogállás és jogosultságok biztosítása. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. A módosítás részben visszautal a (2) bekezdésre is, amikor a bevett egyházi jogállást nevesíti, és ezáltal deklarálja, hogy a sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formák között a bevett egyházi jogállást létre kell hozni az olyan vallási közösségeknek, amelyekkel az állam a közösségi célok elérése érdekében együttműködik. Az együttműködés a közösségi célok hatékony ellátása érdekében más vallási közösségekhez képest többletjogosítványok biztosítását igényli, amely megkülönböztetés alkotmányos alapjait e módosítás teremti meg.

A Javaslat az Alaptörvény VII. cikkét egy új, de tartalmában a korábbi (4) bekezdés tárgykörével azonos (5) bekezdéssel egészíti ki, amely a sarkalatos törvényben meghatározandó tárgyköröket jelöli ki. Az egyes feltételek rögzítése helyett a Javaslat sarkalatos törvényben való meghatározására utalással egyszerűsíti az alaptörvényi szöveget. Itt jelenik meg a hatályos (2) bekezdés első mondatának azon tartalma, ami szerint az olyan vallási közösségek megnevezését, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik, sarkalatos törvény tartalmazza. A hatályos Alaptörvénynek is megfelelően kerül emellett kimondásra a rájuk vonatkozó részletes rendelkezések és a (2) bekezdés szerinti - szervezett formában működő - más vallási közösségekre vonatkozó (a vallásszabadságból fakadó jogosítványokat jelentő) közös szabályok sarkalatos törvényi szintje.

A 2. cikkhez

Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésének módosítására irányuló javaslat értelmében az Alaptörvény nem tartalmazná azt a rendelkezést, miszerint az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.

Ehelyett a módosítás értelmében bármilyen médiaszolgáltatás útján közzétehető politikai reklám, feltéve továbbra is, hogy a közzététel ellenérték nélkül történik. A politikai reklám közzétételére vonatkozó további feltételek meghatározását az Alaptörvény sarkalatos törvényre utalja, azzal, hogy a sarkalatos törvénynek biztosítania kell a politikai reklámot közzétevők esélyegyenlőségét.

A 3. cikkhez és a 6. cikk (4) bekezdéséhez

A Javaslat - a Velencei Bizottság által megfogalmazott észrevételekre is figyelemmel -kiegészíti a bíróságok igazgatásáról szóló rendelkezéseket, nevesítetten megjelenítve alaptörvényi szinten a bíróságok központi igazgatásának feladataiban közreműködő, illetve a központi igazgatás felügyeletét ellátó bírói önkormányzati szervet, az Országos Bírói Tanácsot. A Javaslat által beillesztendő rendelkezés az Országos Bírói Tanáccsal kapcsolatban rögzíti, hogy tagjait - a Kúria elnöke kivételével - a bírák választják. A rendelkezésekhez kapcsolódóan a sarkalatos törvény tárgyköreit meghatározó szabályt is kiegészíti a Javaslat, utalva immár a központi igazgatás felügyeletének részletes szabályaira is.

A 4. cikkhez és a 7. cikk (2) bekezdéséhez

Az államot terhelő, váratlanul beálló kötelezettségek fedezetének megteremtésére vonatkozó szabályozás nem szükségképpen igényel alaptörvényi szintet, a hatályos alaptörvényi keretek között a költségvetési egyensúlyt bevételi vagy kiadási oldalon tett lépésekkel megőrző intézkedésekre vonatkozó alapvető és részletszabályok egyaránt megállapíthatók sarkalatos, illetve egyszerű többséggel elfogadható törvényekben. A rugalmas és hatékony szabályozás érdekében ezért a Javaslat az Alaptörvény szövegét tehermentesítve a 37. cikk jelenlegi (6) bekezdését deregulálja.

Az 5. cikkhez és a 7. cikk (3) bekezdéséhez

A Javaslat alaptörvényi szinten ruházza fel a Magyar Nemzeti Bankot a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatával. A megváltozó alaptörvényi előírásokból következően a jövőben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét nem valamely önálló, az Alaptörvényben nem nevesített szerv, hanem - alapvető feladata, a monetáris politikáért viselt felelősség mellett - a Magyar Nemzeti Bank fogja ellátni. A Magyar Nemzeti Bank feladatainak bővülése nem érinti sem a központi banki és monetáris feladatok alaptörvényi meghatározottságát, sem a Magyar Nemzeti Bank alaptörvényi szinten megszabott alapvető szervezetét (a köztársasági elnök által kinevezett elnök és alelnökök). Az Alaptörvényben előírt feladatok bővüléséből következik viszont, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének az Országgyűlés részére teljesítendő, évenkénti beszámolási kötelezettsége a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos tevékenységre is ki kell, hogy terjedjen. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletére vonatkozó, sarkalatos törvényben megszabott feladatkör keretein belül, törvényben kapott jogalkotási felhatalmazás alapján a jövőben a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet alkothat a módosítással megállapított új feladatai vonatkozásában is. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete - függetlenül attól, hogy a központi banki vagy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggő feladatkörben adja azt ki - továbbra is a hatályos alaptörvényi szabályozással megegyező helyet foglal el a jogforrási hierarchiában. A Javaslat az új szabályok megállapításával egyidejűleg, az azokkal való összhang megteremtése érdekében az Alaptörvény 42. cikkét, amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvényben rendelte megállapítani, hatályon kívül helyezi.

A 6. cikk (1)-(3) bekezdéséhez

A Javaslat az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre induló normakontroll-eljárása tekintetében az eljárásra nyitva álló határidőt a megfontolt döntéshozatalhoz szükséges idő biztosítása érdekében harminc napról kilencven napra bővíti. A Javaslat emellett nyelvhelyességi javítást tartalmaz, valamint két téves hivatkozás pontosítását hajtja végre.

A 7. cikk (1) bekezdéséhez

A Javaslat hatályon kívül helyezi az Országos Bírósági Hivatal elnökének meghatározott ügycsoportokra vonatkozó, az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó jogát rögzítő alaptörvényi rendelkezést.

A Kormány az Európai Bizottság megkeresésére válaszul meg kívánja szüntetni a bírósági ügyáthelyezés lehetőségét, amelynek következtében a bíróságok leterheltségének csökkentésére és az egyedi ügyek rövidebb időtartam alatti jogerős befejezésére más megoldásokat kell keresni (a fenti célok elérése érdekében a törvényi szabályok módosítását az Országgyűlés részben már el is végezte a 2013. évi CXXXI. törvénnyel). Az ügyáthelyezés lehetőségének megszüntetése a magyar adófizetőknek az elkövetkező 5 évben legalább 6 milliárd forintjába fog kerülni.

A 8. cikkhez

A Javaslat hatályba léptető rendelkezését tartalmazza, valamint elrendeli az Alaptörvény jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének hivatalos lapban való közzétételét.