BH 2002.1.4 A vállalat telephelyén vagyonőrző szolgálatot teljesítő személyekre nincs rábízva a raktárban elhelyezett árukészlet, feladatuk kizárólag az objektum külső őrzése az illetéktelen személyek behatolásának megakadályozása érdekében, ezért a raktárban elhelyezett értéket általuk történt eltulajdonítása nem a sikkasztás, hanem a lopás törvényi tényállását valósítja meg [Btk. 316. § (1) bek., (5) bek. a) pont, 317. § (1) bek.].

A városi bíróság a 2000. május 17. napján kelt ítéletével az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak bűnösségét társtettesként, folytatólagosan és jelentős értékre elkövetett lopás bűntettében, míg az V. r. vádlott bűnösségét jelentős értékre elkövetett orgazdaság bűntettében állapította meg. Ezért az I. r. vádlottat 2 évi, a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottat 1 év 7 hónapi börtönbüntetésre, míg az V. r. vádlottat 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte; az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottakra kiszabott szabadságvesztések végrehajtását próbaidőre felfüggesztette; mellékbüntetésként az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottakat 5-5 évre a vagyonőri foglalkozástól, míg a IV. r. vádlottat 3 évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottak a K. Kft. alkalmazásában biztonsági őrként a D. Rt. elosztó raktárának a telephelyén teljesítettek szolgálatot.

Ugyanitt dolgozott a büntetett előéletű IV. r. vádlott is, az V. r. vádlott anyósa pedig egyéni vállalkozó.

Az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak 1999. október 9-én és 1999. október 10-ére virradó éjszaka mindkét napon, két alkalommal a D. Rt. elosztó raktárának tetején levő szellőzőnyílást takaró acéllemezt leemelték, majd az I. r. és a IV. r. vádlottak a raktárhelyiségbe kötélen leereszkedtek, és onnan a II. r. és a III. r. vádlottnak kiadogattak összesen mintegy 49-50 karton különféle cigarettát, 3 086 350 forint értékben.

Az elvitt cigarettából 349 250 forint értékűt a IV. r. vádlott kapott meg, míg a maradék 2 737 100 forint értékű cigarettát a vádlottak az I. r. vádlott tulajdonában levő személygépkocsival értékesítés céljából az V. r. vádlott lakására szállították, aki tudott arról, hogy a cigaretta lopásból származik.

A bűncselekménnyel okozott kárból 602 110 forint érték lefoglalással megtérült.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész az I. r., a II. r., a III. r. és az V. r. vádlottak terhére a büntetés súlyosítása, a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzése és közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetés alkalmazása érdekében; míg az I. r. vádlott és védője és a IV. r. vádlott enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A megyei főügyész a jogi minősítés megváltoztatása mellett a bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta.

A másodfokú bíróság felülvizsgálva az elsőfokú bíróság eljárását és meghozott ítéletét, megállapította, hogy a városi bíróság a tényállást helyesen állapította meg, ezért az irányadó volt a másodfokú eljárásban.

Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásra figyelemmel okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére.

A cselekmények minősítése az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak vonatkozásában törvényes, míg az V. r. vádlott vonatkozásában kiegészítésre szorul.

Az V. r. vádlott az orgazdaságot megvalósító cselekményt két, egymást követő napon követte el, ezért vonatkozásában a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésében írt folytatólagosság megállapítható, így a másodfokú bíróság az V. r. vádlott terhére megállapított cselekményt folytatólagosan elkövetettnek minősítette.