A Győri Ítélőtábla Gf.20313/2012/24. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 340. §, 355. §, 359. §, 483. §] Bírók: Bajnok István, Ferenczy Tamás, Szalai György

Győri ítélőtábla

Gf.II.20.313/2012/24. szám

A Győri ítélőtábla a Szalma & Partnerei Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék 2012. május 23. napján kelt G.20.411/2011/22. sorszám alatti ítéletével szemben az alperes által 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatja és az alperest terhelő marasztalás összegét 6.000.000. (Hatmillió) Ft-ra, valamint annak az elsőfokú ítéletben meghatározott késedelmi kamataira szállítja le.

Mellőzi az elsőfokú ítélet perköltségviselésre vonatkozó rendelkezését, egyben kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 280.000. (Kettőszáznyolcvanezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

2002. szeptember 30-án a megbízó alperes és a megbízott felperes között megbízási szerződés jött létre a 2002. október 1. és 2007. december 31. napja közötti határozott időre hotel igazgatására és vezetésére. A megbízott szerződés szerinti tevékenysége elvégzéséért felelős személyként a felek a felperes tagját és ügyvezetőjét, "A"-t jelölték meg. A megbízott díját havi 260.000.Ft + áfa összegben határozták meg, amely minden év július 1. napjával a KSH által közölt inflációs kulccsal emelkedik. A szerződés 4. pontja szerint a megbízó azonnali hatályú felmondással akkor élhetett, ha a megbízott "az 1. számú mellékletben meghatározott feladatokat nem kielégítően, nem a tőle elvárható gondossággal végzi, és a megbízó írásos felszólítására sem intézkedik". 2005. március 22-én az alperes a megbízási szerződést "azonnali hatállyal, 2005. március 31. napjával" felmondta, felmondási okként azt közölve, hogy a megbízási szerződést a Ptk.200.§ (2) bekezdése alapján semmisnek tekinti. A felmondás 2005. március 23-i megismétlése és az alperes átadás-átvételre felhívása után a felperes 2005. március 24-én elszámolt a megbízás során birtokába került tárgyakkal és a szállodában a tevékenységét befejezte.

A felperes módosított keresetében 10.734.000.Ft tőke, valamint annak a 2005. március 31. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest kártérítés jogcímén. Keresetét arra alapította, hogy az alperes felmondása a szerződésben kikötött felmondási okok hiányában történt, így az nem jogszerű, ezért a megbízási szerződés a kikötött határidő elteltéig fennállt. A felperesnek ezért a jogviszony végéig megbízási díj jár. Az alapos ok nélküli felmondás a Ptk.483.§ (3) bekezdése és a 3/2006. PJE határozat szerint kártérítési kötelezettséggel jár. Módosított keresete összegét úgy határozta meg, hogy a jogellenes felmondástól a szerződés lejártáig terjedő 33 hónapos időszakban 11.064.400.Ft elmaradt bevétele keletkezett, melyet csökkentett - havi 10.000.Ft-tal (együtt: 330.000.Ft) - a megbízáshoz kapcsolódó, a szerződésben kikötött 10.000.Ft közlekedési költségátalány. A felperes elmaradt bevételét (állandó és változó) olyan költségek nem csökkentik, amelyek a szállodavezetői tevékenységhez kapcsolódtak. Az esetleges telefon- és postaköltségeket ugyanis a megbízás fennállása alatt a megbízó viselte.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felmondása nem volt jogellenes, az alapos okból történt. A felperes 2003-2006. üzleti évre vonatkozó számviteli beszámolói adatait elemezve azzal is érvelt, hogy a felperes árbevétele a megbízási szerződés megszűnése után megnőtt, feltehetően azért, mert az ügyvezető "'A" valamennyi felszabadult energiáját a cég működésébe fektette. Ezért a megbízás felmondása folytán a felperesnek elmaradt haszna nem keletkezett.

Az elsőfokú bíróság megismételt eljárás során hozott, fellebbezett ítéletével az alperest kötelezte 10.101.427.Ft tőke, valamint annak a 2005. április 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és a felperes perköltsége megfizetésére. Tényként állapította meg, hogy a Cg..... cégjegyzékszám alatt bejegyzett felperesi társaság ügyvezetője annak alapításától "'A" és "A"-né volt, míg tagja az ügyvezetők, valamint "B" és "C". "C" 2006-ban a tagsági jogviszonya megszűnését követően a felperes "fogászati-divízió igazgatójaként" a felperes nevében szerződést kötött a "D" céggel fogászati implantátumok kizárólagos magyarországi forgalmazására. A szerződésnek köszönhetően a felperes árbevétele - a 2004. évi kisebb és átmeneti csökkenés után - a 2005, 2006, és 2007. évben nagymértékben emelkedett. "'A", "A"-né és "B" 2004. november 11. napján megalapította a Cg..... cégjegyzékszám alatt bejegyzett "E" Kft-t, melynek bővítési-fejlesztési munkáit "'A" - a szállodavezetői megbízás megszűnése után - ügyvezetőként segítette.

Az elsőfokú bíróság az így kiegészített tényállás, valamint az eljárása során kirendelt igazságügyi könyvszakértő kiegészített szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes társaság éves árbevételének mintegy 90%-a fogászati implantátumok értékesítéséből és a hozzá kapcsolódó oktatási rendezvények szervezéséből származott. A felperes árbevétele a 2004. évi kisebb visszaesés után a 2007. évig ugyan dinamikusan emelkedett, de a növekvő árbevétel a keresettel érintett megbízási szerződéstől teljesen független tevékenységből ered, amelyben a szállodavezetői tevékenységet ténylegesen ellátó "A" sem korábban, sem pedig jelenleg nem vett részt. A szállodavezetői megbízás jogellenes felmondásával okozati összefüggésben így a felperesnek a megbízott által fizetendő megbízási díj és a költségek indokolt különbözeteként megállapítható 10.101.427.Ft elmaradt haszna keletkezett. Az elsőfokú bíróság az alperes indítványára szükségtelennek tartotta a kirendelt szakértő személyes meghallgatásával kiegészített szakvélemény további kiegészítését.

Elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az alperes az elsőfokú ítélet megváltoztatását amiatt kérte, mert az megalapozatlan szakértői vélemény figyelembevételével született, így az arra alapított ítélet is megalapozatlan. A késedelmi kamat fizetése kezdő időpontját azért vitatta, mert - a keresetnek helyt adás esetén - a felperest a kár havonta érte, nem pedig a megbízás megszűnésekor, így a kamatfizetési kötelezettségnek is ehhez kellett volna igazodnia. Hivatkozott a hatályon kívül helyező végzés azon kitételére, hogy az elmaradt haszon csak a reális és ellenőrizhető adatokon alapuló tényleges haszonkieséssel azonos, mely a felperesnél azért nem következett be, mert a szállodavezetést végző "A" a felmondást követően más szakmai területen tevékenykedhetett, így a felperesnél, valamint a "E" Kft-nél az alperestől várt bevétel többszöröse folyhatott be. Kifogásolta, hogy a szakértői bizonyítás során elmaradt a felmondást megelőző 2005. első negyedéve felperesi bevételei (azon belül az alperestől származó bevétel aránya) kimunkálása, valamint annak a felmondást követő időszak bevételeivel és költségeivel összevetése. Elmaradt a felperes ügyvezetője, "A" felperest terhelő munkabér költsége kimunkálása is az alperes indítványa ellenére. Az ügyvezető munkabére vizsgálatára azért lett volna szükség, mert a megbízási szerződés felmondását követően a felperes nyilatkozata szerint "A" az "E" Kft. "felépítésével" foglalkozott, így a munkabér a felperesnél mindenképpen költségmegtakarításnak minősül. Rámutatott, hogy jogszabályi rendelkezés hiányában a felperesi gazdasági társaságnál keletkezett üzleti hasznot nem lehet aszerint megbontani, hogy az mely tevékenység eredményeként jelentkezett. Csak annak van jelentősége, hogy a felperes a megbízási szerződés felmondását követően pótolta-e az alperestől kiesett árbevételt. Kiemelte, hogy a korábbi másodfokú végzés iránymutatásából nem az következik, hogy "A" személyes tevékenységét, hanem a felperesi társaság felmondást követő gazdasági tevékenységét kell vizsgálni. Az alperes abból a tényből, hogy a felperes elkülönítetten nem tartotta nyilván a szállodavezetési megbízással felmerülő költségeit, azt a következtetést vonta le, hogy a felperes teljes árbevételét kell egybevetni az alperestől elmaradt bevétellel és ennek aránypárját kell rávetíteni a felperes tevékenységének összköltségére. Így meghatározható az a költséghányad, amely megtakarítást jelentett a felperesnél a megbízási szerződés felmondásával. Mindezeket az alperes indítványa ellenére a kirendelt igazságügyi könyvszakértő nem vizsgálta, mert az elsőfokú bíróság a szakvélemény kiegészítését mellőzte. Vitatta azt a szakértői megállapítást, hogy a vizsgált időszakban a felperes árbevétel növekedése semmilyen kapcsolatban nem állt az alperesi megbízással, illetve annak megszűntével. Erre nézve csak akkor lett volna levonható szakértői következtetés, ha a bíróság tisztázza: a felperesi társaság mely alkalmazottja (megbízottja) milyen feladatkörrel rendelkezett, kitérve "A" ügyvezető által az "E" Kft-ben végzett tevékenységre is. Úgy vélte, hogy a tagok az "E" Kft. tevékenységét azért nem a felperesi társaság keretei között végezték, hogy az ne a felperesnél eredményezzen bevétel növekedést.