A Budapest Környéki Törvényszék M.70022/2020/33. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bek.] Bírók: Kutasi Istvánné, Maschl Ildikó, Paulin István László

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék M.70022/2020/33.*, Fővárosi Ítélőtábla Mf.31118/2021/7., Kúria Mfv.10161/2021/3. (BH 2022.8.215)

***********

Budapest Környéki Törvényszék

Munkaügyi Kollégiuma

27.M.70.022/2020/33.

A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma a dr. Plesz-Balogh Anikó ügyvéd (cím6) által képviselt Felperes1 (cím2 felperesnek - a dr. Bányai Judit ügyvéd (Cím7) által képviselt alperes cím1) alperes ellen baleseti kártérítés és sérelemdíj iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 350.000,- (háromszázötvenezer) Ft perköltséget.

A 345.000,- (háromszáznegyvenötezer) Ft elsőfokú és 460.700,- (négyszázhatvanezer-hétszáz) Ft másodfokú illetéket, valamint az 544.940,- (ötszáznegyvennégyezer-kilencszáznegyven) Ft állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, jelen bíróságon kell elektronikus úton benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésével kapcsolatos, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésével kapcsolatos, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai - a peres felek nyilatkozatai, a felperes személyes meghallgatása, tanú5, tanú6, tanú7 tanú4, tanú8 és tanú9 tanúk vallomása, név igazságügyi munkavédelmi mérnökszakértő szakvéleménye és annak szóbeli és írásbeli kiegészítései, továbbá a perben csatolt okirati bizonyítékok - alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 1977 óta autószerelő, mestervizsgája van. Az alperes út- és csatornaépítéssel foglalkozik. A felperes az alperessel 2013. október 28-án létesített munkaviszonyt, tehergépkocsivezető munkakörre, havi bruttó 155.000,- Ft személyi alapbér fejében.

Az alperes a 2014. január 29-én kelt munkahelyi kockázatelemzésében az anyagkitermelő és anyagmozgató járművekkel történő munkavégzés - ezen belül a szállítójárművel történő munkavégzés során a rakomány rögzítése, ponyvázása, rakományon történő munkavégzés -vonatkozásában elvégezte a kockázatértékelést, kockázatbecslést. A rakomány rögzítése, ponyvázása tekintetében kockázatként értékelte a rakományról leesést, a lábsérülést és az egyéb sérüléseket, előírva, hogy a rakomány rögzítése és szállítás előtti ponyvázás előtt a járművezető a rakományra fellépve és a rakományon tartózkodva köteles a rögzítési és ponyvázási feladatot elvégezni, a szállító jármű biztonsági előírásai és a rakomány rögzítési és ponyvázási biztonsági utasítás szerint. A biztonsági utasítás és a gépkönyv előírásait betartva a sérülések kockázata elfogadható szintre csökkenthető.

Az alperes utasítást készített 2014. január 27. napján az anyagkitermelő és anyagmozgató járművek biztonsági előírásairól, amely a ponyvázás tekintetében tartalmazza, hogy amennyiben a menetszél a rakományt megbonthatja, a rakományt le kell ponyvázni. A ponyva rögzítését csak a jármű mellett állva szabad végezni, gumipókos ponyvarögzítési megoldás esetén a gumipók beakasztása, illetve kiakasztása során egyik kézzel a gumipókot feszesen kell tartani, a másik kézzel a kampót ki- és beakasztani. A kampó beakasztása után minden esetben meg kell győződni annak megfelelőségéről (nem látható helyen kitapintással, jól látható helyen szemrevételezéssel), amíg a munkát végző a gumipók kampójának megfelelő rögzítéséről nem győződött meg, addig azt egyik kézzel feszesen kell tartani, megakadályozva a kiakadás esetén történő felcsapódást. A rakományon és a járművön is a rögzítésre alkalmas, megfelelő rögzítő helyeket kell kialakítani.

Az alperes rendszeresen - minden évben január hónapban, több turnusban - munkavédelmi oktatásban részesítette a munkavállalóit, amelyről munkavédelmi oktatási tematika és oktatási napló készült. A felperes 2015. január 29-én részt vett a név1 munkavédelmi megbízott által tartott 1 órás ismétlődő munkavédelmi oktatáson. A munkavédelmi oktatásokon a helyes ponyvázási technika, illetőleg az azzal kapcsolatos veszélyek és azok elkerülése érdekében való teendők időről időre szóba kerültek.

Az alperes a munkavégzéshez több fajta gépjárművet használt. A felperes által a balesetet megelőzően rendszeresen vezetett gépjármű ponyvázásánál a gumipókokat fix beakasztási helyekre (karikákba/gyűrűkbe) kellett beakasztani.

A felperes 2015. február 21-én a alperes röv. neve cím10 alatti telephelyén a rendszám1 frsz-ú márkanév tehergépkocsi rakfelület ponyvázását végezte. A ponyvázás előtt a tehergépkocsit a plató lenyitható oldalfalának felső szintjéig homokkal megrakodták, ezután a felperes megkezdte a rakomány ponyvázását. A teherautó ponyvája a fülke és a rakfelület között fixen rögzítve van, erről a pontról kell a ponyvát a rakfelületre kihajtani, ezután az oldalsó és hátsó részeit a ponyvához rögzített kampós végű gumipókokkal a rakfelület alsó részéhez rögzíteni. A gumipók egyik fele a ponyvához van fixen rögzítve, a másik felén pedig kampó található. A rögzítés során a gumipókot a kampós vége segítségével, a ponyvát és a gumipókot megfeszítve kell a rakfelület alatt futó U alakú perembe beakasztani. A felperes négy kampó beakasztását követően, az ötödik kampó beakasztása után ellenőrizte, hogy megfelelő helyre, stabilan beakasztotta-e a kampót. Ehhez kissé meghajolva a rakfelület alá betekintett, ekkor a rosszul beakasztott kampó kifordult a helyéről és felcsapódva a felperes bal szemébe ütődött. Balesetét jelentette munkahelyi vezetőjének, majd felesége kórházba szállította.

A balesetet követően az alperes által felvett munkabaleseti jegyzőkönyv és a sérült meghallgatási jegyzőkönyvében foglaltak szerint a baleset a ponyva rögzítése közben következett be, a balesetet kiváltó különleges esemény a gumipók kiakadása, a sérülést okozó érintkezés a gumipók felcsapódása, személyi tényezőként óvatlan munkavégzés került rögzítésre. A munkabaleseti jegyzőkönyv szerint a balesethez vezető ok az volt, hogy a rakfelület alatt a kampó rosszul volt beakasztva, így amikor a felperes a gumipókot elengedte, az megfeszülve a kampót kifordította a helyéről. Megállapítást nyert, hogy a baleset óvatlan munkavégzés miatt következett be, az óvatlan munkavégzést azzal indokolta a vizsgálatot végző munkavédelmi megbízott, hogy a baleset elkerülhető lett volna, ha a sérült a gumipókot nem engedi el, amíg meg nem győződött annak biztonságos rögzítéséről. A baleset vizsgálata során az alperes megállapította, hogy a baleset idején a látási körülmények megfelelően voltak, a sérült a munkavégzéshez szükséges mechanikai bőr védőkesztyűt viselte. A védőkesztyű a gumipókkampó biztonságos megfogását és rögzítését nem befolyásolta. A sérült részére volt védőszemüveg biztosítva, azonban a munkavégzéshez védőszemüveg használata nem volt szükséges. A telephely munkaterülete és az ott lévő eszközök nem akadályozták a gépkocsi biztonságos körbejárhatóságát, és az azon történő munkavégzés biztonságát. A felperes elmondása szerint a rakfelület alatti perem a teherautó mellett állva csak kissé lehajolva látható, ezért a beakasztás során a beakasztást megelőzően két kézzel kitapintotta a beakasztási helyet, ezután a kampót beakasztotta és elengedés után, miközben hajolt fel a kampó a helyéről kiugorva a bal szemét megütötte. Véleménye szerint a baleset elkerülhető lett volna, ha a teherautó plató oldalfalán vagy a rakfelület alatt fix beakasztási pont van kialakítva a gumipók kampója részére. A felperes a munkabaleseti jegyzőkönyvet és a meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet aláírta.