A Fővárosi Törvényszék P.20137/2021/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 324. § (1) bek.] Bíró: Takács Eszter

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20137/2021/8.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20373/2021/6., 3427/2022. (X. 21.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

5.P.20.137/2021/8.

A Fővárosi Törvényszék

a Nagy-Kozák és Pátzay Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd dr. Nagy Gábor Mátyás) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek

a dr. Varga István ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 508.000,- (ötszáznyolcezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az adóhatóság felhívására az abban megjelölt módon és időben fizessen meg a Magyar Állam javára 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Fővárosi Törvényszéken, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia.

Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a felek nyilatkozatai, valamint a perben rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A Fővárosi Főügyészség a felperest egyrendbeli, társtettesként nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, valamint egyrendbeli, bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolta meg, amely vád következtében a felperes 2011. január 24. napjától 2011. január 26. napjáig őrizetben, majd 2011. január 26. napjától 2014. október 30. napjáig előzetes letartóztatásban volt.

[3] A Fővárosi Törvényszék a 24.B.1400/2013/163. számú, 2014. október 30. napján kihirdetett ítéletével a felperest felmentette az ellene emelt vádak alól, egyben szabadlábra is helyezte. Az alperes, mint másodfokú bíróság az 1.Bf.36/2015/62. számú, 2015. szeptember 22. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte a felperes vonatkozásában és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította, egyúttal újból elrendelte a felperes előzetes letartóztatását. Így 2015. szeptember 22. napjától ismét előzetes letartóztatásba került a felperes.

[4] A Fővárosi Törvényszék a felperest a 10.B.62/2016/77. számú, 2017. február 15. napján kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettében és ezért 17 év fegyházbüntetésre, valamint Magyarország területéről való kiutasításra ítélte, egyben a felperes előzetes letartóztatását fenntartotta.

[5] Az alperes a 6.Bf.186/2017/43. számú, 2018. február 16. napján hozott ítéletével a felperest felmentette az ellene emelt vádak alól bizonyítottság hiányában. A felmentő ítélet ellen az ügyészség fellebbezést nyújtott be a vádlott (felperes) terhére, amelyet azonban visszavont, ezáltal Az alperes 6.Bf.186/2017/43. sorszám alatti felmentő ítélete a felperes tekintetében 2018. május 3. napjával jogerőre emelkedett.

[6] A felperes a 2015. szeptember 22-ei előzetes letartóztatását követően a felmentő ítélet kihirdetésének napjáig, 2018. február 16-ig volt előzetes letartóztatásban. A felperes tehát a 2011. január 24-től 2014. október 30-ig tartó időszakban 1366 napot, majd 2015. szeptember 22. napjától 2018. január 16. napjáig 866 napot, összesen 2232 napot töltött előzetes letartóztatásban.

[7] Sem Az alperes 6.Bf.186/2017/43. sorszám alatti felmentő ítélete, sem pedig a 6.Bf.186/2017/50-I. számú irata, amelyben a felperest arról értesítette, hogy az ügyész a felmentő ítélet ellen benyújtott fellebbezést visszavonta, ezáltal Az alperes 6.Bf.186/2017/43. számú ítélete a felperes vonatkozásában 2018. május 3. napján jogerőre emelkedett nem tartalmazott tájékoztatást a Magyar Állammal szemben indítható kártalanítási eljárásról.

[8] A Fővárosi Ítélőtáblának az ügyészi fellebbezés visszavonásáról és a felmentő ítélet jogerőre emelkedéséről szóló értesítését a felperes jogi képviselője 2018. május 10-én átvette, a felperes azonban nem vette át, a felperes címéről ugyanis az "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.

[9] A felperes 2018. november 5-én megbízást adott a büntetőeljárásban őt képviselő ügyvédnek a Magyar Állammal szemben kártalanítási eljárás indítására tekintettel arra, hogy előzetes letartóztatásban volt hosszabb ideig, de a büntetőeljárás végén jogerősen felmentették az ellene emelt vádak alól. A felperes jogi képviselője 2019. január 29-én indította meg a Magyar Állammal szemben a kártalanítási pert.

[10] A kártalanítási pert a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (új Be.) alapján a kártalanítási eljárás megindítására nyitva álló egy éves jogvesztő határidőn belül indította meg a felperesi jogi képviselő, azonban az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette arra hivatkozva, hogy az adott ügyben nem az új Be-t kell alkalmazni, hanem a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (régi Be.), amely értelmében a Magyar Állammal szembeni kártalanítási per indítására nem egy éves, hanem hat hónapos határidő áll rendelkezésre, amiből azonban a felperes kicsúszott. Az elsőfokú bíróság ezen döntését a másodfokú bíróság is helybenhagyta, kifejtve, hogy tekintettel arra, hogy a felperes címére küldött értesítés a felmentő ítélet jogerőre emelkedéséről "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, így azt a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon, 2018. május 23-án kézbesítettnek kellett tekinteni. Az ettől számított 6 hónapos jogvesztő határidő állt rendelkezésére a felperesnek a Magyar Állammal szembeni kártalanítási per megindítására, amely határidő 2018. november 23-án lejárt, a felperes azonban csak 2019. január 29-én terjesztette elő a kártalanítási eljárás megindítására irányuló keresetét, ami így elkésett.