BH 1996.8.426 I. A házastárs kötelesrésze ahhoz igazodik, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. Ehhez képest más a kötelesrész alapja, ha a házastárs állagörökös és más, ha törvényes örökösként haszonélvezeti jogot örökölne.

II. A kötelesrész sajátos öröklési jogi intézmény, a kötelesrész iránti igényt az arra jogosultnak kell érvényesítenie, azaz követelési joga van a hagyatékkal szemben. Ebből következik, hogy a kötelesrészre jogosult akaratelhatározásától függ, hogy kötelesrészét érvényesíteni kívánja-e, vagy olyan mértékben tiszteletben tartja az örökhagyó végakaratát, hogy kötelesrészére nem tart igényt [Ptk. 665. § (2) bek. 668. §].

A jogerős ítélet a felperesek keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint U. T. I. rendű és U. T.-né II. rendű örökhagyók 1/2-1/2 arányban tulajdonosai voltak a perbeli, 255 m2 területű ingatlannak. Az I. rendű örökhagyó - akinek leszármazója nem volt - az 1983. december 13-án közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendeletében az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét az alperesre hagyta, házastársának: a II. rendű örökhagyónak pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított. Az I. rendű örökhagyó 1988. szeptember 6-án elhunyt, majd még ugyanezen a napon meghalt a II. rendű örökhagyó is. A II. rendű örökhagyó után a törvényes öröklés rendje szerint korábbi házasságából származó gyermekei: a felperesek örököltek, akik mint a II. rendű örökhagyó jogutódai az I. rendű örökhagyó hagyatékával szemben kötelesrész iránti igényt érvényesítettek, és az alperes által megörökölt ingatlanilletőség felére - azaz az egész ingatlan 1/4 részére - tartottak igényt.

Az eljárt bíróságok azonban igényüket nem találták megalapozottnak. Jogi álláspontjukat a Ptk. 668. §-ának (1) bekezdésére alapították, amely szerint a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármilyen címen kap. Erre tekintettel azt vizsgálták, hogy a II. rendű örökhagyó részére az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségén biztosított holtig tartó haszonélvezeti jog milyen értéket képvisel, és mennyi és ingatlan 1/4 tulajdoni illetőségének forgalmi rétéke. A kirendelt igazságügyi szakértő aggálytalan szakvéleményét elfogadva megállapították, hogy a hagyaték megnyíltakor a II. rendű örökhagyónak biztosított haszonélvezeti jog értéke - életkorára figyelemmel - 180 000 forint, míg az ingatlan 1/4 részének forgalmi értéke 175 000 forint volt. A II. rendű örökhagyó által megörökölt haszonélvezeti joggal tehát a II. rendű örökhagyó kötelesrésze kielégítést nyert. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy "nincs olyan jogszabály, amely a végrendeletben biztosított haszonélvezeti jog és a kötelesrész között választási jogot biztosítana a kötelesrészre is jogosult végrendeleti örökös, valamint jogutódai számára."

A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, és az ítélet megváltoztatásával kereseti kérelmük szerinti döntést kértek. Azzal érveltek, hogy jogelődjük: a II. rendű örökhagyó a törvényes öröklés rendje szerint állagot örökölt volna az I. rendű örökhagyó után, ezért kötelesrésze is az állagból jár, amelyet a végrendeletben biztosított haszonélvezeti joggal nem lehet helyettesíteni. A kötelesrészre jogosult tehát választhat: megelégszik-e a haszonélvezeti joggal, vagy kötelesrészét az állagból kéri. A II. rendű örökhagyó a számára hátrányos végrendeleti rendelkezéssel szemben ezzel a jogával nem tudott élni, mert az I. rendű örökhagyó halálát követően még ugyanazon a napon meghalt. Kötelesrész iránti igénye mint a hagyatékához tartozó követelés átszállt örököseire, amelyet mint jogutódok jogosultak érvényesíteni.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

A jogerős ítélet érdemben helytálló, bár más jogi indokból.

I. A Ptk. 665. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg. A házastárs kötelesrésze tehát ahhoz igazodik, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. Ehhez képest más a kötelesrész alapja, ha a házastárs állagörökös és más, ha törvényes örökösként haszonélvezeti jogot örökölne.

A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében felhívta a figyelmet arra, hogy el kell határolni azt az esetet, amikor a túlélő házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illeti meg attól az esettől, amikor törvényes örökösként állagot örökölne. Ehhez képest kell ugyanis állást foglalni abban a kérdésben, hogy végrendelet esetében kötelesrészként a haszonélvezeti jog korlátozott mértékére vagy az állagból törvényes örökrészének a felére tarthat igényt. A kötelesrész e kétféle alapja egymással nem helyettesíthető: az örökhagyó az állagból járó kötelesrész helyett haszonélvezeti jog biztosításával házastársa kötelesrészét nem elégítheti ki. Ilyen esetben a túlélő házastárstól függ, hogy a végrendeletben biztosított haszonélvezeti jogot elfogadja-e, vagy a Ptk. 665. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott kötelesrészre tart igényt.