A Budapest Környéki Törvényszék K.26747/2009/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MULASZTÁSI BÍRSÁG ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 99. §, 172. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Laudon Beáta

A PEST MEGYEI BÍRÓSÁG

1.K.26.747/2009/10. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság dr. Fülöp Péter ügyvéd (1052 Budapest, Szervita tér 4. II/1.) által képviselt...felperesnek, az APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály (1051 Budapest, József A.u. 18., ügyintéző: dr. Nagy Judit jogi előadó) alperes ellen,

mulasztási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000,- (azaz Tizenötezer) forint perköltséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára külön felhívásra 15.000,- (azaz Tizenötezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A megyei bíróság a felperes keresete, az alperesi ellenkérelem, és iratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az elsőfokú adóhatóság a 2008. december 17. napján kelt 2865176315 iktatószámú határozatával a felperesi adózó terhére együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt 250.000,-Ft mulasztási bírságot szabott ki.

Az alperes a 2009. március 16. napján kelt 2899427845 iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú határozat indokolásából kitűnőleg az elsőfokú adóhatóság 2005. és 2006. évekre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzés során helyszíni ellenőrzést végzett. Az elsőfokú adóhatóság 2008. november 12-én kelt jegyzőkönyvében mulasztási bírság kiszabását indítványozta, miután adózó együttműködési kötelezettségét nem teljesítette, a törvényes képviselő több esetben elérhetetlennek bizonyult, meghatalmazottról kapcsolattartóról nem gondoskodott, a kért iratanyagot többszöri figyelmeztetés ellenére nem, illetve hiányosan adta át. Az együttműködés hiányára figyelemmel az ellenőrzés nem volt folytatható, illetve elvégzése jelentős késedelmet szenvedett. Rögzíti azt is a határozat, hogy az ellenőrzés helyszíni feltételeit nem biztosította adózó, mert a rendelkezésre bocsátott helyiséget elzárta és a társaság székhelyén található mintaboltban biztosított helyet a revizoroknak, amely hely alkalmatlan volt az ellenőrzés elvégzésére, tárgyi feltételek hiányában. A munkavégzést az is ellehetetlenítette, hogy a vevők folyamatos ott tartózkodása miatt az adótitok megőrzése is akadályba ütközött. Tartalmazza a határozat, hogy az adózó érdemi észrevételt a jegyzőkönyvre nem tett. Az alperesi határozat rögzíti az elsőfokú határozatban foglalt tényállást, melyet maga is határozata meghozatalának alapjául fogad el. Tartalmazza az alperes határozata azokat a jogszabályhelyeket, amelyek az adóbírság kiszabásának jogalapját megteremtették.

Felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát és annak eredményeként a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kéri. Utal arra keresetében felperes, hogy a közigazgatási határozatot mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében vitatja. Az összegszerűséget illetően kereseti kérelmét nem pontosította. A kereseti kérelemben felperes arra hivatkozott, hogy az ellenőrzés során mindvégig eleget tett együttműködési kötelezettségének. E körben átadta a kért iratanyagot és biztosította a helyszíni ellenőrzés feltételeit. Hangsúlyozta, hogy pontos megjelölés hiányában nem kötelessége tudni az adózónak, hogy egy adóellenőrzés lefolytatásához milyen iratok szükségesek. A jegyzőkönyvben és határozatban is csupán az nyert megjelölést, hogy a kért iratanyagot nem, vagy hiányosan bocsátotta rendelkezésre, nincs meghatározva, hogy a munkatársai az adóhatóságnak mikor és milyen iratok átadására szólították fel felperesi adózót. Utal arra is keresetében felperes, hogy a revizorok a felperes tárgyalótermében lettek elhelyezve az ellenőrzés lefolytatása céljából, ezért felperes a tárgyalótermet rendeltetésszerűen használni nem tudta, bérelnie kellett hasonló termet, amelynek bérleti díja óránként 800.000,-Ft + áfa volt. Ezzel szemben az adóellenőrök számos alkalommal az általuk korábban jelzett időpontra nem jelentek meg, távolmaradásukat előzetesen nem is jelezték, majd utóbb az előre jelzett, de elmulasztott időpontot követően bejelentés nélkül jelentek meg. Ezen eljárások következtében felperesnek állandóan készenlétben kellett állnia, így működése ellehetetlenült. Erre figyelemmel üríttette ki a tárgyalótermet és helyette az ellenőrzés folytatására alkalmas másik helyet ajánlott fel az ellenőröknek akik azt szó nélkül el is fogadták. Kifogásaikat a későbbiek során sem jelezték.

Felperes keresetében hangsúlyozottan felhívja a közigazgatási eljárásról szóló törvény 1.§ (2) bekezdését, mely szerint a hatóság a hatáskörét rendeltetésszerűen köteles gyakorolni. Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog. Álláspontja szerint ezen garanciális szabályokból semmi nem valósult meg. Vitatja a felperes keresetében az adóbírság kiszabásának jogalapját, álláspontja szerint az a körülmény még valósága esetén sem alapozza meg a bírság kiszabását, ha felperes nem nyújtotta volna be az adóhatósághoz a kért iratokat. Ez esetben ugyanis az adóhatóságnak a rendelkezésre álló iratanyag alapján kell meghoznia a döntését. Utal arra, felhíva a Ket. 7.§-át felperes, hogy a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy kell, hogy megszervezze tevékenységét hogy az az ügyfélnek a legkevesebb költséget okozza. Alperesi adóhatóság eljárása eredményeként sérültek a szakszerűség, az egyszerűség, a tisztesség, és a költségtakarékosság elvei. Megsértette az adóhatóság a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is.

Utóbb felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a pert tegye át az illetékes Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz, felperes székhelye ugyanis 2009. május 18. napján 2120 Dunakeszi, Fő u. 143/A. címről 6000 Kecskemét Jókai út 34. címre változott. Utal felperes az áttételre irányuló kérelmében arra, hogy a Pp. 326.§ (2) bekezdésének előírásai alapján az eljárásra a felperes székhelye szerint illetékes bíróság jogosult. A Pp. 42.§-a szerint ha a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett valamely változás folytán tartoznék a bíróság illetékessége alá az illetékességet akkor is meg kell állapítani.