A Pécsi Ítélőtábla Gf.40032/2015/4. számú határozata szerződésből eredő igények érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 234. §, 277. §, 306. §, 319. §, 395. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 74. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 318. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék G.20215/2014/22., *Pécsi Ítélőtábla Gf.40032/2015/4.* (ÍH 2016.21), Kúria Pfv.20628/2016/6. (BH 2016.12.338), Kúria Pfv.20628/2016/7. (BH 2016.12.337), 3235/2017. (X. 3.) AB végzés

***********

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.40.032/2015/4. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Czippán Csilla ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dömse Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen - vállalkozási szerződésből eredő igény érvényesítése iránt indított perében a ....Törvényszék 2015. július 14. napján kelt .... számú ítélete ellen az alperes részéről 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú eljárási költséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogelődje a 2012. június 25-ei rendkívüli felmondással jogellenesen mondta fel a 2010. április 29-én megkötött, és 2010. október 1-jén módosított üzemeltetési szerződést. Az alperes semmisségi kifogását - amelyben arra hivatkozott, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütköző, illetve a közbeszerzési eljárás mellőzésével jött létre - alaptalannak találta abból az okból, hogy bár a szerződés megkötésekor hatályos 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 306/A. § (2) bekezdés a) pontja ugyan valóban kimondja, hogy semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték ki, de e semmisségi kifogás csak akkor érvényesíthető a Kbt. 318. § (1) bekezdése alapján, ha jogsértés tényét Közbeszerzési Döntőbizottsági határozat vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított perben a bíróság megállapítja, a perbeli esetben azonban ilyen határozat nem volt, és a szerződés nem ütközik a jóerkölcsbe sem abból az okból, hogy azt az önkormányzati választások előtti napon kötötték. A felmondás jogszerűsége körében az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperesi jogelőd a felmondását a szerződés 8/D. pont II./a) pontjára alapította, ehhez azonban szükség lett volna a szerződésszerű teljesítésre felhívó két írásbeli felszólításra, a felperes azonban csak egy felszólítást küldött, a 2012. május 15-én kelt irat nem tekinthető felszólításnak.

A közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte a közbenső ítélet megváltoztatását, és a kereset elutasítását. Fenntartotta a semmisségi kifogásait, és változatlanul arra hivatkozott, hogy a felperes sem vitatta azt, hogy szükség lett volna közbeszerzési eljárásra. Álláspontja szerint az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 234. § (1) bekezdése szerint a szerződés érvénytelenségére határidő nélkül bárki hivatkozhat, illetve a semmisség megállapításához nincs külön eljárásra szükség. A Kbt. 340/A. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság speciális jogosultsággal, illetve kötelezettséggel rendelkezik, ami a keresetindítási jogra vonatkozik, ez azonban nincs kihatással harmadik személyekre, a feleknek azt a jogát, hogy semmisségre hivatkozzanak, ezt nem korlátozza, így a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság miként járt el, mit tett vagy nem tett, hanem az alperesi semmisségi hivatkozást kell elbírálnia érdemben. A jóerkölcsbe ütközés miatti semmisség kérdésében arra utalt, hogy bár semmiféle összefüggés az önkormányzati választások és a szerződéskötés között nem volt, az elsőfokú bíróság mégis a kettőt összefüggésbe hozta, különösebb indokolás nélkül. Álláspontja szerint azt kellett volna értékelni az elsőfokú bíróságnak, hogy a szerződést 10 évre kötötték meg, egy nappal a választások előtt, ráadásul tartalmilag olyan új megállapodást kötöttek, amely közbeszerzési eljárás lefolytatását igényelte volna. A felmondás jogszerűsége körében hivatkozott arra, hogy legalább három ízben írásos felszólítást küldött a felperesnek, a felhívás ellenére a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeit hibásan teljesítette, így az alperesi felmondás jogszerű volt. Másodlagosan hivatkozott arra is, hogy felperes hibás teljesítése miatt az elállás joga is megillette a Ptk. 395. § (4) bekezdésére alapján.

A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének helybenhagyását kérte.