BH 2009.7.212 A felszámolási nemperes eljárás része a felszámoló előtt lefolytatott szakasz is, ezért - a Cstv. eltérő rendelkezése hiányában - a felek és képviselőik azokat az iratokat is megtekinthetik, amelyek ebben a szakaszban kerültek a felszámolóhoz [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. §; Pp. 3. § (6) bek., 119. §].

Az ügynek a jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel összegezett tényállása a következő:

Az adós gazdálkodó szervezet ellen 2003. április 2-ai kezdő időponttal indult felszámolási eljárásban az adós vagyonáról a felszámoló által benyújtott 3. számú közbenső mérleget a hitelező 2006. május 11-én vette át. Az erre tett, 2006. május 15-én kelt észrevételében kérte a felszámolótól a b) kielégítési kategóriában nyilvántartott hitelezői igényeknek a korábbi közbenső mérlegekhez képest bekövetkezett változásaira vonatkozó részletes információk közlését. A felszámoló válaszában a 3. számú közbenső mérleg fordulónapjáig folyamatban volt bírósági peres és nemperes eljárásokat jelölte meg a változások okaként, anélkül azonban, hogy a kérdéses hitelezői igények jogalapjára, illetve az azokkal érintett eszközökre kiterjedő tájékoztatást adott volna. Ezt további két levélváltás követte a hitelező és a felszámoló között, melynek eredményeként a felszámoló a 2006. július 21-én kelt válaszában iratbetekintési lehetőséget biztosított a hitelezőnek, amelyre előre egyeztetett időpontban, az adós telephelyén 2006. augusztus 9-én került sor.

A hitelező ezt követően a felszámoló mulasztására hivatkozva 2006. augusztus 14-én nyújtotta be kifogását a bírósághoz, melyben arra hivatkozva kérte az iratbetekintés engedélyezését, hogy a 2006. augusztus 9-ei személyes találkozás alkalmával a felszámoló nem tett eleget kötelezettségének, és nem biztosított hozzáférést a b) kategóriás hitelezői igények tényleges fennálltát és jogszerűségét igazoló dokumentumokhoz.

A felszámoló a kifogásra tett érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a Cstv. 5. § (1) bekezdése szerint csak a hitelezői választmány, valamint a hitelezői követelések több mint 10%-ával rendelkező hitelezők kérésére köteles tájékoztatást nyújtani, így a kifogást előterjesztő hitelezővel szemben e kötelezettsége nem áll fenn.

Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította, mely döntését azzal indokolta, hogy a Cstv.-nek a hitelezők tájékoztatását szabályozó 5. § (1) bekezdése, valamint az 50. § (5) bekezdése sem határoz meg a felszámolót terhelő olyan kötelezettséget, melynek alapján az egyes hitelezőknek tájékoztatást kellene nyújtania. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos eseti döntéseiben foglaltakra is.

A hitelező fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést megváltoztatta, és kötelezte a felszámolót, hogy a b) kategóriában nyilvántartott hitelezői igényekkel kapcsolatos iratok megtekintését, azokról saját költségen kivonat, másolat készítését - szükség esetén előzetes írásbeli titoktartási nyilatkozat benyújtását követően - előre egyeztetett időpontban biztosítsa a hitelező részére.

Döntése indokolásában kifejtette, hogy a Cstv. 5. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 50. §-a valóban nem teremtenek kötelezettséget a felszámoló oldalán a hitelezők külön-külön történő tájékoztatására, ellenben a Cstv. 6. § (2) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó Pp. 119. § (1)-(2) bekezdése - amennyiben szükséges, titoktartási nyilatkozat megtétele mellett - irat betekintési jogot biztosít a hitelezőknek a felszámolási eljárás felszámoló előtt zajló szakaszában is. E jog gyakorlása azonban nem járhat a felszámoló tevékenységének túlzott zavarásával, az eljárás akadályozásával, és nem róhat indokolatlan költséget az adósra.

A jogerős végzés ellen a felszámoló terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatásával a hitelezői kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélőtábla végzése a Pp. 119. §-ának jogszabálysértő értelmezését adja, mert olyan iratok megtekintésére ad lehetőséget a hitelezőnek, amelyek nem részei a jelen eljárás anyagának, illetve nem egy peres eljárásban keletkeztek, hanem kizárólag a felszámolónál levő dokumentumok - így megtekintésük a joggal való visszaélés veszélyét hordozza. Hivatkozott továbbá a Hpt. 51. § (1) bekezdésére, amely meghatározza, hogy a banktitok körébe tartozó információk mely harmadik személyeknek adhatók ki, milyen feltételekkel, és álláspontja szerint a hitelező nem felel meg ezeknek a követelményeknek.