A Győri Ítélőtábla Pf.20043/2021/4. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (1) bek., (3) bek.] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Molnár Andrea

A határozat elvi tartalma:

A közszereplők személyével kapcsolatban a véleménynyilvánítás határai az átlagosnál tágabbak, de a szabad véleménynyilvánítás joga nem terjed ki a tudatosan valótlan tényállításokra, vagy csúsztatásokra. A személyét érintő, valótlan és sértő tényállításokat a politikai közszereplő sem köteles eltűrni.

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.043/2021/4. szám

A Győri Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (cím7.; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) I.r. és Felperes2 (Cím3) II.r. felperesnek a dr. Kovács Loránd ügyvéd (cím6.) által képviselt Alperes1 (cím8) alperes ellen jóhírnév megsértésének megállapítása iránti perében a Tatabányai Törvényszék 2021. január 6. napján kelt P.20.472/2020/8. számú ítélete ellen az alperes által 9. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Az eljárási illetékre Vonatkozó rendelkezéseket részben kijavítva, részben megváltoztatva az alperest kötelezi 72.000,- (Hetvenkétezer) forint eljárási illeték államnak történő megfizetésére az adóhatóság külön felhívására.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül 25.400,- (Huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget, továbbá az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 96.000,- (Kilencvenhatezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A felperesek politikusok, a Párt1 tagjaiként a 2018. április 8-án tartott országgyűlési képviselő-választáson országgyűlési képviselő-jelöltként indultak.

[2] Az alperes által üzemeltetett www.portál1.hu. internetes portálon 2018. április 6-án Korrupció címszó alatt "Százmilliós villákban tengődnek a Párt1os vezetők" címmel "Úgy tűnik, bőven jut Név1 közvetlen vezérkarának a Név2-féle milliárdokból" alcímmel cikk jelent meg a felperesekről.

[3] A cikk szerint "a bulvárlap1 sorozatot indít, amelyben napról-napra bemutatják, hogy a Név1-Név2 párt vezérkara olyan drága ingatlanokban lakik, amire az általuk lenézett, hétköznapi embereknek soha nem juthat pénzük. Közös ezekben a minimum 100 milliót érő ingatlanokban, hogy gondosan kifelejtették, eltüntették őket a parlamenti vagyonnyilatkozatból, strómanok, távolabbi rokonok, netán idős szülők nevére iratták a méregdrága házakat. Ettől persze még ezekben a villákban élnek a Párt1 vezérkar emberei, ez az állandó lakóhelyük ... Név3 például helység1 kerület gyönyörű villanegyedében húzza meg magát egy hatalmas luxusingatlanban ... Név3 is kitrükközte, hogy a vagyonbevallásban még véletlenül se bukkanjon fel az akár 200 milliót is megérő házacska, papíron ugyanis csak egy helység2, 85 m2-es vityilló tulajdonosa. Hogy minden este ide, a helység1 luxusvillába megy haza, azt nem kell tudnia az átlagembereknek.... Név3 az ősszel alig 6 millióért pirosra festette a villában az összes spalettát, mind a 31 darabot. A sorozat I. részének másik villalakója Név1. Az ő vagyonbevallása tényleg olyan, mint a templom egeréé, nincs benne egyetlenegy árva ingatlan sem. Azt, hogy minden áldott este egy helység1 luxusvillában hajtja álomra a fejét, szintén nem kell tudnia a Név1 által mosléknak és papucsállatkának becézett hétköznapi halandóknak. Név4 nem aprózza el, a helység1 hegyvidék legdrágább utcájában, a hegy1 kellős közepén birtokol egy akkora házat, hogy abban 100 millióért legfeljebb egy fürdőszobát kapni. Egy, a lap által felkért ingatlanszakértő alsó hangon úgy 800 millióra taksálta, de hozzátette, hogyha a ház mögötti kert is ennyire gyönyörű, akkor már 1 milliárd fölött van az értéke".

[4] A cikkben említett helység1 ingatlanok a felperesek szüleinek tulajdonát képezik, a felperesek gyermekként éltek az ingatlanokban, de onnan már elköltöztek.

[5] A közlés a bulvárlap1 Média Kft. által kiadott bulvárlap1.hu internetes sajtótermékben 2018. április 5. napján megjelent cikk tartalmi átvétele volt.

[6] A felperesek által sajtó-helyreigazítás iránt indított perben a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.936/2018/5. számú jogerős ítéletével helyreigazítás közzétételére kötelezte a bulvárlap1.hu szerkesztőségét és a bulvárlap1 Média Kft-t., megállapítva, hogy valótlanul állították, miszerint a felperesek a cikkben szereplő képeken látható ingatlanokban laknak, továbbá, hogy az ingatlanok azért kerültek a felperesek szülei nevére, hogy azokat ne kelljen a vagyonnyilatkozatukban feltüntetniük.

[7] A helyreigazításra kötelezésről a www.portál1.hu portál nem tudósított.

[8] A felperesek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésére, 2:43. § d) pontjára, 2:45. § (2) bekezdésére, 2:51. § (1) bekezdés a) pontjára és a 2:52. § (1)-(3) bekezdésére alapított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy az általa üzemeltetett www.portál1.hu portálon 2018. április 6-án "Százmilliós villákban tengődnek a Párt1os vezetők" címmel megjelent cikkben valótlanul híresztelte róluk, hogy százmilliós értékű ingatlanokban laknak, azonban azokat a szüleik, rokonaik nevére íratták, hogy ne kelljen azokat a vagyon-nyilatkozataikban feltüntetniük.

Kérték továbbá az alperes kötelezését személyenként 400.000,-Ft összegű sérelemdíj megfizetésére.

[9] A keresetüket azzal indokolták, hogy a sérelmezett cikk nem véleményt közölt, hanem olyan tényállításokat, amelyek valótlanok és rájuk - közéleti szereplőkre - nézve súlyosan sértőek, mivel hitelességüket kérdőjelezik meg, és a beléjük vetett közbizalmat a cím felett szerepeltetett korrupció szó miatt is képesek rombolni.

[10] Arra is hivatkoztak, hogy a hamis tényközlést a közszereplőknek sem kell tűrniük.

[11] Sérelmezték, hogy az alperes nem tisztázta a hivatkozott ingatlanok tulajdoni viszonyait, kontroll nélkül átvette az őket a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség megsértésével vádoló cikk tartalmát, és nem adott lehetőséget arra sem, hogy az újság felületén reagáljanak az őket ért vádakra, majd az átvett cikket érintő jogerős helyreigazításról sem tájékoztatott.

[12] A követelt sérelemdíj összegét arányban állónak ítélték az őket ért - köztudomású ténynek tekinthető - hátránnyal és az elkövetett jogsértéssel, utalva arra, hogy az alperes kifejezetten lejáratásuk szándékával, céltudatosan tette közzé a valótlan állításokat, annak tudatában, hogy azok nagy nyilvánosságot fognak kapni.

[13] Kérték, hogy a bíróság a sérelemdíj összegének megítélésekor legyen tekintettel annak magánjogi büntető funkciójára is.