A Szegedi Ítélőtábla Gf.30368/2008/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 303. §, 310. §, 318. §, 324. §, 327. §, 340. §, 359. §, 360. §] Bírók: Hámori Attila, Kemenes István, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.368/2008/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Marján István ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Bagdi-Kovács Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Bagdi László ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2008. június 19. napján kelt 15.G.40.013/2007/63. számú ítéletével szemben az alperes részéről 64. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy az alperes a marasztalási összeg után 2004. november 1. napjától köteles az elsőfokú ítéletben írt mértékű és tartamú késedelmi kamat megfizetésére.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A peres felek között 1997. november 3-án létrejött szerződésben az alperes a felperesi tulajdonban álló húsipari üzem kivitelezési munkáihoz kapcsolódó egyes részmunkák - egyebek mellett térburkolat és rámpa építés - végzésére vállalkozott a felperes által szolgáltatott és az A... Kft. által készített engedélyes tervek alapján. A szerződés nem tartalmazott konkrét részleteket arra vonatkozóan, hogy milyen terhelésű burkolatra lesz szükség, a térburkolat vonatkozásában kiviteli tervek sem készültek. A térburkolat kivitelezési munkái során költségmegtakarítási okból a tervező irányítása mellett zajló munkavégzés során két módosítás történt: a beton alá a kavicságyazat helyett homokágyazat készült, másfelől a zsugorodási repedések

- 2 -

megakadályozását és a felületi kopásállóság növelését célzó fibrin száladék alkalmazása elmaradt. A szerződésben megjelölt 18.635.343,- Ft-tal szemben az alperes - figyelembe véve a módosítások miatti költségcsökkenéseket - 10.153.349,- Ft díjról állította ki a számláját, melyet a felperes kiegyenlített.

A kivitelezéssel érintett gazdasági társaságok 1999. november 24. napján jegyzőkönyvet vettek fel, melyben megállapították, hogy a térburkolat dilatációs hézagainak bitumenkiöntése elmaradt, a hézagtalálkozásoknál az útalap beázott, a térburkolat több helyen letört, ezen kívül több helyen 2-5 mm vastagságú repedések találhatók. Az alperes ígéretet tett a hézagtömítések mielőbbi, a szükséges betonozási-javítási munkák 2000. áprilisáig történő elvégzésére, ez azonban elmaradt. Az alperes 2000. év végén úgy nyilatkozott, amennyiben a felperes a S... Rt-vel elvégezteti a javítási munkákat, vállalja a felmerülő költség mintegy 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000,- Ft díj megfizetését.

A felperes megbízása alapján 2004. március 25. napján az É... Kht. készített szakértői véleményt. Ebben megállapította, hogy a térburkolat meghibásodása többirányú kivitelezői hiányosságra vezethető vissza.

A felperes által 2004. október 28-án kezdeményezett perben a Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 4.G.40.064/2004/37. számú ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes szavatossági igénye az elévülés 2000. szeptember 30-i nyugvásának megszűntétől számított 3 hónapos jogvesztő határidő leteltével megszűnt. A kártérítésre alapított másodlagos kereseti kérelem kapcsán kifejtette, hogy a felperesi gazdálkodó szervezet a szavatossági igénnyel azonos tartalmú kártérítési igényt több évvel a teljesítés után nem érvényesíthet.

A Legfelsőbb Bíróság a 2006. szeptember 14. napján kelt Pfv.VII.20.715/2006/6. számú végzésével a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárt másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban úgy foglalt állást, a GK 41. számú állásfoglalását nem tartja fenn, így nincs akadálya annak, hogy a felperes a hibás teljesítéssel okozott kára megtérítése iránti igényét az általános 5 éves elévülési időn belül érvényesítse. Előírta a megismételt eljárásban annak vizsgálatát, hogy a felperes kártérítési igénye elévült-e.

A Szegedi Ítélőtábla a 2007. január 26. napján meghozott Gf.I.30.445/2006/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. Megállapította a felperes hibás teljesítés miatti kártérítési igényének jogalapját, továbbá azt, hogy a kártérítési igény nem évült el. Előírta az elsőfokú bíróság számára a szakértői vélemény kiegészítésének elrendelését, fel kellett hívni a szakértőt arra, munkálja ki a hiba megszüntetésére alkalmas, műszakilag indokolt, ésszerű és célszerű kijavítás költségvonzatát 2001. évi árakon számolva, figyelemmel a 2001. évi műszaki állapotra és az állagromlás akkori mértékére. Rámutatott, hogy az igényérvényesítés indokolatlan késedelméből eredő kárigények nem illetik meg a felperest, a kötelezettre nem hárítható át az a kár, amely a késedelmes igényérvényesítés következménye volt.

A megismételt eljárásban a felperes leszállított keresetében 5.400.000,- Ft és ennek 2001. január 1. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

- 3 -

Gf.I.30.368/2008/3.szám

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a kivitelezés a felperes, mint szakcég igényeinek megfelelően történt, ezért hibás teljesítés nem állapítható meg. Utalt arra is, a felperes nem adott tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a térburkolat milyen terhelésnek lesz kitéve. Kérte annak értékelését is, ha az eredeti műszaki tartalommal valósul meg a munka, ennek eredményeként a vállalkozói díj mintegy 2.000.000,- Ft-tal lett volna magasabb. Másodlagosan a kár összegét 1.356.060,- Ft-ban látta megállapíthatónak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével 3.300.000,- Ft és ennek 2001. január 1. napjától járó törvényes mértékű kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az É... Kht. pert megelőzően, illetőleg a perbeli kirendelés után készített szakértői véleménye, valamint a (szakértői intézet neve) ezzel egybevágó véleménye alapján megállapította, hogy az alperes a térburkolat tekintetében hibásan teljesítette a vállalkozási szerződést. Az alperes terhére értékelte azt a körülményt is, hogy a beton készítésénél irányadó szigorú technológiai előírásokat nem tartotta be, a fagyás miatti károk ezen okra is visszavezethetők. A hibás teljesítés tekintetében eltérő álláspontot valló (szakértő 1. személyneve) szakvéleményét a bizonyítékok sorából "kirekesztette". A felperes megrendelőként laikusnak számít, ezért a Ptk. 392. § (3) bekezdése értelmében az alperesnek figyelmeztetnie kellett volna a célszerűtlen, illetőleg szakszerűtlen utasításokra, de ez elmaradt. Megjegyezte, az alperes a tervhibákból eredő károkért is helytállással tartozik, a tervdokumentáció szakvállalattól elvárható gondos vizsgálata, ellenőrzése ugyanis az ő kötelezettsége körébe esett. A szakértői véleményeket értékelve a kár összegszerűsége tekintetében úgy foglalt állást, ma már lehetetlen feltárni, hogy 2001. évben konkrétan hol, milyen mértékű és jellegű hiányosság állt fenn az útburkolaton, erre további szakértői vizsgálattól sem várható pontosabb eredmény. Tény, hogy a felperest az alperes hibás teljesítésével összefüggésben kár érte, ennek mértéke azonban pontosan nem számítható ki, ezért általános kártérítés alkalmazása mellett döntött. A kár összegszerűségének meghatározása során mérlegelte a szakértői becsléssel meghatározott javítási költség összegét, a felperes által a pert megelőzően beszerzett árajánlat tartalmát, azt a körülményt hogy az alperes 2000. év végén a teljes vállalkozói díj 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000,- Ft fizetésére tett ajánlatot, végül pedig a felperest terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztását. Figyelemmel volt arra is, hogy a felperes az alacsonyabb műszaki tartalom megvalósítása fejében alacsonyabb összegű vállalkozói díjat fizetett, ezzel költséget takarított meg. Bár a hibás teljesítés ténye a műszaki tartalom módosítása ellenére megállapítható volt, egyoldalú előnyt élvezne a felperes azzal, ha alacsonyabb díjfizetés mellett egy nagyobb teherbíró képességgel rendelkező térburkolathoz jutna. Ezen a címen 1.400.000,- Ft levonását, a karbantartás hiánya miatt pedig 300.000,- Ft értékelését tartotta indokoltnak. Az általa 5.000.000,- Ft-ban megállapított kárösszegből az 1.700.000,- Ft-ot levonva, az alperest 3.300.000,- Ft megfizetésére kötelezte.