A Fővárosi Törvényszék P.26233/2013/127. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 339. §, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 35. §, 36. §, 13/1996. (XII. 23.) IM rendelet 1. §, 8. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P..../2013/127.szám

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Aubel Ervin (ügyvéd címe. szám alatt működő pártfogó ügyvéd) által által képviselt

felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek

a jogtanácsos jogtanácsos által képviselt

alperes neve (I.r. alperes címe alatti székhelyű) I. r.,

a jogtanácsos jogtanácsos által képviselt

II.r. alperes neve(II.r. alperes címe alatti székhelyű) II. r.,

jogtanácsos jogtanácsos által képviselt

III.r. alperes neve (III.r. alperes cínme alatti székhelyű) III. r., és a

a jogtanácsos jogtanácsos által képviselt

IV.r. alperes neve(IV.r. alperes címe alatti székhelyű) IV. r. alperes ellen

személyi jogsértés és erre alapított kártérítés miatt indított perében

meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az I.r.alperesnek 80.000.- (nyolcvanezer), II.r.alperesnek 100.000.- (egyszázezer), III.r.alperesnek 30.000.-(harmincezer), IV.r.alperesnek 20.000.- (húszezer) Forint perköltséget, a le nem rótt 1.350.000.- (egymillió-háromszázötvenezer) Forint eljárási illetéket és a felperesi pártfogó ügyvéd díját a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 6 példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A bíróság a felperes által csatolt orvosi dokumentáció, a szabadító BV Intézet, a 1-es települési BV által megküldött egészségügyi dokumentáció és az eljárás során meghallgatott felperes és az orvos tanúk nyilatkozata, valamint a 2-es települési nyomozó Ügyészség .../2012.számú eljárása iratanyaga alapján az alábbiakat állapította meg:

2005.november 29-én kelt elsőfokú orvosi szakvélemény felperes vonatkozásában jobb és bal felső végtagjának kötött, kéz kis ízületi deformációját rögzítette, jobb alsó, bal alsó végtagnál térd ízületi meszesedést, törzse, gerincoszlopa kötött voltát, medence-térdszorító és csuklórögzítő használatát javasolva. Járása súlyosan nehezített, járműhasználata szintén, terhelhetőségre képtelen állapotát is rögzítette az orvosi irat azzal, hogy az állapota végleges.

Felperessel szemben 2012.március 15-én intézkedtek IV.r.alperes alkalmazottai, lakásán őrizetbe vették, s fogdába, majd az őrizetbe vételt követően elrendelt előzetes letartóztatására tekintettel a II.r.alperesi intézetbe szállították (és itt tartották fogva 2013 február 2.napjáig - rövid tartamú III.r.alperesi intézeti kezelés idejét leszámítva) Állítása szerint ezen kényszerintézkedés alkalmával az intézkedő IV.r.alperesi alkalmazotti rendőrök testileg bántalmazták.

2012.március 15-én 1-es személy orvos ép mellkasi szerveket rögzített felperes mellkas és bal borda vizsgálatát követően azzal, hogy azon htx ptx nem látható, a bordákon dislocatioval járó fractura sem látható. Ugyanezen a napon járóbetegvizsgálati összefoglaló készült a sérült nyilatkozatát rögzítve arról, hogy rendőrök előállítása során megverték, mellkasa sérült, bal oldalon bordák vetületében az elülső hónalj vonalban nyomás érzékenységet rögzített azzal, hogy külsérelmi nyom nem észlelhető, a tüdőt jól átlégzi, kóros zörej sem észlelhető. Diagnózis a mellkas zúzódása, testi erővel elkövetett testi sértés. Kíméletet, pihenést légző tornát és lokális száraz jegelést javallt, Flector gélt, panaszok esetén kontrollt. Traumatológiai szempontból fogdában történő elhelyezését javasolta.

A II.r.alperesi BV Intézet befogadó orvosi látlelete véleménye 2012.március 19-én nehezített légzést és nyomásérzékenységet rögzített fogvatartotti panaszként, test szerte külsérelmi nyomot nem rögzített, továbbra is nyomásérzékenységet rögzített az irat a bordák vetületében elülső hónalj vonalban, külsérelmi nyom nélkül tüdő átlélegzése, kóros zörejek, epitáció hiánya került rögzítésre, ép mellkasi szervek.

A 2-es települési Nyomozó Ügyészség 2012.szeptember 25.napján a nyomozás megszüntetéséről határozott a felperes feljelentésére indult és .../2012. számon folyt nyomozásban, rögzítve a határozat indokolásában, hogy a felperes feljelentésére indult nyomozásban beszerzett egészségügyi iratok tanúsága szerint azt lehetett megállapítani, hogy külsérelmi nyom a felperesen nem volt észlelhető, mellkasáról, bordájáról készült röntgenfelvétel sem diagnosztizált elmozdulással járó törést, megerősítették a meghallgatott orvos tanúk, hogy röntgenvizsgálat készült felperesről, ruhában felöltöztetve orvosi szakmai szabályokkal ellentétes lenne vizsgálat lefolytatása, így felperes esetében is felsőruházat levételét követően készültek a röntgenfelvételek. Tartalmazta a határozat, hogy az eljárás során meghallgatott rendőrök is tanúként azt adták elő, hogy egyikük sem bántalmazta az intézkedéssel szemben ellenállást nem tanúsító felperest, arányos és indokolt jogszerű testi kényszer alkalmazására került sor vele szemben, valamint bilincselésére került sor. Erre tekintettel a felperesi sértett által előadottakat, a feljelentésében foglaltakat az orvosi látlelet és vélemény, valamint a tanúvallomások cáfolják - rögzítette a nyomozati szerv leszögezve, hogy az volt megállapítható, hogy a sértett elfogása során nem szenvedte el az általa előadott sérüléseket, bűncselekmény gyanúja az intézkedő rendőrök terhére nem állapítható meg. Felperes panasszal élt a határozattal szemben, 2012.november 5-én kelt NF .../2012/3/1. számú határozatával a megye Megyei Főügyészség elutasította felperes panaszát. Felperes a panaszában új tényállításként arra hivatkozott, hogy az alapügyében eljáró nyomozó az iratismertetéskor megfenyegette őt, nehogy hamis vádba essen a feljelentések miatt és vitatta, hogy előállítását követően a megyei kórházban ténylegesen megvizsgálták volna, panaszait figyelmen kívül hagyva rögzítették állapotát. Az ügyben eljáró nyomozó kérése ellenére újabb röntgenvizsgálatot nem rendelt el, a rendőröknek falazott. Állítása szerint nem kellett volna, hogy külsérelmi nyomok látszódjanak bántalmazásakor, a megyei kórház vizsgálata során az került megállapításra, hogy emberi erővel történt bántalmazásról van szó felperes viszonylatában. Előadta azt is, hogy 8 napon túli gyógytartamú volt sérülése, ami súlyos testi sértés bűntettének minősül. A felülvizsgálat során a főügyészség rögzítette, hogy mind a kórház vizsgálata alapján készült digitalizált röntgenfelvétel adata, mind a négy nappal későbbi BV Intézeti befogadáskor készült orvosi látlelet és vélemény is azt támasztja alá, hogy külsérelmi nyom nem volt a felperesen található. Amennyiben a feljelentői állításnak megfelelően őt az általa állított nagy erővel történő rúgás, erőteljes hátába való beletaposás érte volna, 4 nap múlva feltétlenül észlelni kellett volna a BV Intézeti orvos általi vizsgálatakor a meglévő külsérelmi nyomokat. Kizárt dolog, hogy töréses sérülés esetén a röntgenfelvétel ne jelezte volna a törés megtörténtét követően rögtön a törést. A tanúk, így az orvos tanúk vallomása csakúgy, mint a rendőr tanúk vallomása cáfolja a sértett szavahihetőségét, az orvosi vélemények megerősítik, hogy a feljelentő előadása valótlan. Nem érte őt testi sértéses bűncselekmény.