13/1996. (XII. 23.) IM rendelet

a fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló, többször módosított 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Bv. tvr. 34-35. §-aiban foglaltakra figyelemmel - a legfőbb ügyésszel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1)[1] Ez a rendelet a fogvatartott által a büntetés-végrehajtási szervnek (a továbbiakban: bv. szerv), valamint a bv. szervvel kötött szerződés alapján a fogvatartotti munkáltatást végző más gazdálkodó szervnek (a továbbiakban: más gazdálkodó szerv), illetve a bv. szerv, továbbá a más gazdálkodó szerv által a fogvatartottnak okozott kár megtérítésére vonatkozó eljárást szabályozza.

(2) Ha a fogvatartott a bv. szerv e rendeletben meghatározott határozatának a meghozatala előtt szabadul, a kártérítési eljárást meg kell szüntetni. A fogvatartott, illetve a bv. szerv a kártérítési igényét ilyen esetben az elévülési határidőn belül közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti.

(3)[2] E rendelet alkalmazásában fogvatartott alatt a szabadságvesztésre ítéltet, az elzárásra ítéltet, az előzetesen letartóztatottat, valamint a szabálysértési elzárást büntetés-végrehajtási intézetben töltő személyeket kell érteni.

Illetékesség

2. § (1)[3] A kártérítési eljárást az a bv. szerv folytatja le, ahol a kár bekövetkezett, a más gazdálkodó szervezetnél munkát végző fogvatartott esetén pedig a gazdálkodó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló bv. szerv. Ha a fogvatartott a kártérítési igényét más bv. szervnél jelentette be, ez a szerv a kártérítési igényt tartalmazó iratot haladéktalanul megküldi az eljárás lefolytatására jogosult bv. szervnek.

(2) Ha a kár a fogvatartott szállítása közben keletkezett, az eljárást a járművet üzemben tartó bv. szerv folytatja le.

(3) Ha a fogvatartottat a kártérítési eljárás befejezése előtt másik büntetés-végrehajtási intézetbe szállítják és további meghallgatása szükséges, a meghallgatást az eljárást folytató bv. szerv megkeresésére a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet foganatosítja.

(4)[4] Ha a kár bekövetkezésének helye nem állapítható meg, akkor a kártérítési eljárást az a bv. szerv folytatja le, ahol a fogvatartott a kárt bejelentette.

(5)[5] Illetékességi összeütközés esetén, vagy ha az eljáró bv. szerv illetékessége nem állapítható meg, az eljáró bv. szervet ki kell jelölni. A kijelölés kérdésében a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka dönt.

A kárjelentés

3. § A bv. szerv személyi állományának tagja a kár észlelését a kártérítési eljárás megindítására jogosult személynek köteles haladéktalanul - írásban - jelenteni.

A kártérítési eljárás általános szabályai

4. § (1) A kártérítési eljárást

a) a fogvatartott által okozott kár esetén a bv. szervnek a kár megtérítésére vonatkozó felhívásának a napján,

b) a fogvatartottat ért kár esetén a kárigény bejelentésének a napján

kell megindítani.

(2) A kártérítési eljárást a megindításától számított harminc napon belül, az ügy érdemében hozott határozattal kell befejezni.

(3) Bonyolult megítélésű vagy az átlagosnál hosszabb vizsgálatot igénylő ügyben a bv. szerv vezetője az eljárás időtartamát további harminc nappal meghosszabbíthatja. Nincs helye az eljárás meghosszabbításának, ha a fogvatartott előreláthatóan az eljárás megindítását követő harminc napon belül szabadul.

5. § (1) Az eljárás megindítására, határidejének a meghosszabbítására, megszüntetésére, az érdemi határozat meghozatalára a bv. szerv vezetője vagy a bv. szerv személyi állományának erre kijelölt tagja jogosult.

(2) Az eljárás megindítására jogosult személy a kártérítési ügy tényállásának a megállapításával a bv. szerv személyi állományának arra alkalmas, érdektelen tagját is megbízhatja.

6. § (1) A kártérítési eljárás keretében a fogvatartottat meg kell hallgatni. A fogvatartott vagy a meghatalmazottja jogosult a bizonyítékok előterjesztésére, indítványozhatja tanúk meghallgatását, egyéb bizonyítékok beszerzését.

(2)[6] A kártérítési eljárásban a fogvatartottat meghatalmazott képviselheti. Meghatalmazottként ügyvéd vagy a fogvatartott nagykorú hozzátartozója járhat el. Nem járhat el meghatalmazottként az a hozzátartozó,

a) akit a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: Bv. R.) 88. § (2) bekezdése szerint a fogvatartottal való kapcsolattartásból kizártak,

b) aki cselekvőképtelen vagy a vagyoni ügyei vitele tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott.

7. § (1) A kártérítési eljárás során a legfontosabb eljárási cselekményeket, így elsősorban a kár megfizetésére való felhívást, a kárigény bejelentését, a fogvatartott és a tanú meghallgatását, valamint a határozatokat írásban kell rögzíteni. Az okirati bizonyítékokat a kártérítési ügy anyagához csatolni kell.

(2) A fogvatartott és a meghatalmazottja részére biztosítani kell a kártérítési ügy iratainak a tanulmányozását.

(3) Az ügy érdemében hozott kártérítési határozat a bv. szerv megnevezését, az ügy nyilvántartási számát, a fogvatartott személyi adatait, a kártérítési felelősség kérdésében hozott döntést, a kártérítés összegét, a kár megtérítése alóli esetleges mentesítésre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezést, a teljesítési határidőt, a jogorvoslati lehetőségre való felhívást, az indokolást, a határozat meghozatalának a helyét, idejét, a határozatot hozó személy nevét és beosztását, valamint a bv. szerv bélyegzőlenyomatát tartalmazza.

(4) A határozatban megállapított kártérítési összeg megfizetésére harminc napos teljesítési határidőt kell megállapítani.

8. § (1) A kártérítési határozatot a fogvatartottal és a meghatalmazottjával legkésőbb a meghozatalától számított három napon belül írásban közölni kell. A határozat átvételét a fogvatartott az aláírásával igazolja.

(2) A fogvatartott és a meghatalmazott a kártérítési határozat ellen az átvételtől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

9. § (1) A teljesítési határidő - ha a fogvatartott a határozat ellen nem élt keresettel - a keresetindításra nyitva álló határidő lejártát követő napon kezdődik.

(2) Ha a fogvatartott és a meghatalmazottja a keresetindításra nyitva álló határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a határozatot tudomásul veszik, a teljesítési határidőt a nyilatkozatnak a bv. szerv által történő átvételét követő naptól kell számítani.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben megjelölt napon a bv. szerv a határozatot jogerősítő záradékkal látja el, majd haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket az abban foglaltak teljesítésére.

10. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a kártérítési eljárásban a Bv. R. szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

A fogvatartott által okozott kár megtérítésére vonatkozó külön rendelkezések

11. § A fogvatartottat kártérítésre kötelező jogerős határozat alapján a bv. szerv a Bv. tvr. 34. §-ának (3) bekezdése, illetve a Bv. R. 163. §-a szerint jár el.

12. § Ha a kárt több fogvatartott közösen okozta, kártérítési felelősségüket lehetőleg egy eljárás keretében kell elbírálni.

13. § (1) A kártérítési felelősség megállapítása mellett a fogvatartott - rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesíthető. Rendkívüli méltánylást érdemlő körülménynek minősül különösen, ha a fogvatartott a munkáltatásban önhibáján kívül nem vesz részt, letéti pénzzel nem rendelkezik, nyugellátásban nem részesül.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a fogvatartott

a) a kárt bűncselekmény elkövetésével vagy egyébként szándékosan okozta, kivéve, ha a károkozás a törvényes jogai védelmében, jogszerűen történt;

b) a kár okozásával vagyoni előnyhöz jutott.

(3) A fogvatartott részére a kártérítési határozatban a kár megtérítésére részletfizetés is engedélyezhető.

14. §[7] (1) Ha a fogvatartott a szabadulásakor 10 000 forintot meg nem haladó összeggel tartozik, azt felhívásra önként nem fizeti meg és a tartozás összegének a keresményből való levonására nincs lehetőség, a bv. szerv vezetője a fogvatartott tartozását elengedi.

(2) Ha a fogvatartott szabadulásakor 10 000 forintot meghaladó, de a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelést meg nem haladó összeggel tartozik, azt felhívásra önként nem fizeti meg és a tartozás összegének a levonására nincs lehetőség, a bv. szerv vezetője a fogvatartott tartozását részben vagy egészben elengedheti.

(3) A 13. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén az (2) bekezdés nem alkalmazható.

15. § A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért a fogvatartott felelőssége nem állapítható meg, továbbá, ha a fogvatartottat a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesítették, illetve a tartozást elengedték.

A bv. szerv által okozott kár megtérítésére vonatkozó külön rendelkezések

16. § (1) A kártérítési eljárás megindítására jogosult személy a 3. §-ban meghatározott kárjelentés alapján a fogvatartottat írásban felhívja a kártérítési igény bejelentésének a lehetőségére, és tájékoztatást ad a kártérítési eljárás lényeges szabályairól.

(2) A fogvatartott vagy meghatalmazottja a kártérítési igényt - függetlenül az (1) bekezdés szerinti felhívástól - írásban nyújthatja be, illetve a bv. szervnél jegyzőkönyvbe mondhatja.

(3) A jogerős határozat alapján a fogvatartott javára megállapított kártérítést a bv. szerv a teljesítési határidőn belül köteles megtéríteni. A fogvatartott eltérő rendelkezése hiányában a kártérítés összegét a fogvatartott letétjében kell elhelyezni.

A fogvatartott munkáltatásával összefüggésben bekövetkezett kár megtérítésére vonatkozó külön rendelkezések

17. § (1)[8] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 179. § (3) bekezdése, 189. §-a, 191. §-a, valamint a 285. §-a a fogvatartott ellen indított kártérítési eljárásban nem alkalmazható.

(2)[9] Szándékos károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a károkozás körülményeire, a vétkesség fokára, valamint a károkozás gyakoriságára tekintettel - legfeljebb a fogvatartott háromhavi munkadíjának összegéig terjedhet.

(3) Fogvatartottal szemben az Mt.-nek a leltárhiányért való felelősségre vonatkozó szabályai alapján kártérítési igény nem érvényesíthető.

(4) E rendelet alkalmazásában az Mt.-ben használt munkabér kifejezés alatt a fogvatartott munkadíját, munkaviszony alatt a Bv. R. 101. §-ában meghatározott munkáltatást kell érteni.

(5) Munkáltatással összefüggésben bekövetkezett kárnak minősül, ha a kár a Bv. tvr. 33. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a fogvatartottnak az intézet tisztántartásában és ellátásában való részvétele során következett be. Ilyen esetben átlagkeresetnek a Bv. R. 124. §-ának (2) bekezdésében meghatározott alapmunkadíjat kell tekinteni.

Záró rendelkezések

18. §[10]

19. § E rendelet alkalmazásában a fogvatartott hozzátartozóján a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyeket kell érteni.

20. § A rendelet végrehajtására vonatkozó, jogszabály meghozatalát nem igénylő rendelkezéseket a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka intézkedésben állapítja meg.

21. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő és érdemi határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[11]