A Kúria Kvk.39420/2022/4. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 9. § (1) bek., 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bek., 140. §] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Varga Eszter

A határozat elvi tartalma:

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kifejtett érvei csak abban az esetben vizsgálhatók érdemben, amennyiben nem csupán formálisan jelöl meg jogszabálysértést, hanem az azzal kapcsolatos érdemi érveit is előadja.

Kapcsolódó határozatok:

*Kúria Kvk.39420/2022/4.*, 3217/2022. (V. 11.) AB végzés

***********

A Kúria

v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.IV.39.420/2022/4. szám

A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke

Dr. Varga Eszter előadó bíró

Dr. Balogh Zsolt bíró

A kérelmezők: Háttér Társaság (cím1)

Amnesty International Magyarország (cím2)

A kérelmezők képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím3)

Az érintett: Magyarország Kormánya (képviseli: dr. Varga Judit igazságügyi miniszter, értesítési címe: cím4)

Az érintett képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. ifj. Balsai István (cím5)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmezők

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 328/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2022. április 6. napján 13 órakor elektronikus úton a kérelmezők jogszabálysértésére hivatkozással kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Arra hivatkozott, hogy a kérelmezők üzemeltetik a https://www.ervenytelenul.hu/ honlapot, amely felületen a 2022. április 3-ára kitűzött népszavazáson való érvénytelen szavazásra buzdítanak. A honlap fejlécében található felirat szerint: "Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz". A fejléc alatt pedig a következő olvasható: "FONTOS a két X Népszavazz te is érvénytelenül április 3-án!" A honlapon elérhető tájékoztatás szerint: "Részt veszek a propaganda-népszavazáson, és mind a négy manipulatív kérdésre érvénytelen szavazatot adok le, vagyis beikszelem az igeneket és a nemeket is."

[2] A kifogástevő előadta, hogy a honlapon számos cikk található, melyek mind az érvénytelen szavazat leadására buzdítanak. Véleménye szerint a kifogásban leírtak súlyosan jogszabálysértőek, alapjaiban sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt alapelveket. Kérte, hogy az NVB a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (1) és (2) bekezdései alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint velük szemben szabjon ki bírságot.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

[3] Az NVB a 2022. április 8. napján kelt 328/2022. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmezők megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét; a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása miatti alapelvsérelem tekintetében elutasította; a bírság kiszabását mellőzte.

[4] Megállapította, hogy a kérelmezők alapvető célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása vagy a szavazás titkosságának csorbítása volt, hanem egyfajta tudatos választópolgári engedetlenségre ösztönzés, felhasználva a választójogosultság adta lehetőségeket, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem látta megalapozottnak.

[5] Rámutatott, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. 2022. április 3. napján az országgyűlési képviselő választása és az országos népszavazás ún. közös eljárásban bonyolódott le. A népszavazás intézményesített célja az, hogy valamely kérdésben a nép átvegye a jogalkotó szerepét, ezzel pedig a képviseleti hatalomgyakorlás helyett a közvetlen hatalomgyakorlás kerüljön előtérbe. A kötelezően elrendelendő népszavazás az Alaptörvény B) cikkében deklarált "közvetlen hatalomgyakorlás egyetlen tiszta formája". [52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 341; megerősítve: 31/2013. (VI. 17.) AB határozattal] A népszavazás a jogrendszerben fajsúlyos szerepet tölt be, érvényes és eredményes népszavazás esetén az országos népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig kötelező [a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 31. § (2) bekezdés].