BH 2008.1.21 A szerződés teljes feltételrendszerének komplex vizsgálata szükséges annak megállapításához, hogy valamely általános szerződési feltétel tisztességtelennek minősül, túlzottan és ésszerűtlenül, vagyis indokolatlanul hátrányos a másik félre, és ezáltal sérti a jóhiszeműség követelményét [Ptk. 209/B. §].

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az alperes cég tevékenysége szerencsejáték, fogadás. A Szerencsejáték Felügyelettől játékterem működtetésére akkor kap engedélyt, ha a játék-automaták elhelyezésére szolgáló ingatlan használatára vonatkozó bérleti szerződést csatol. Az alperes valamennyi szerződő felével a "bérleti szerződés"-nek nevezett okiratban rögzítette, hogy a bérbeadó tulajdonában álló ingatlanból néhány négyzetméter területet bérel és kizárólagos jogot nyer az ingatlanon pénznyerő automaták elhelyezésére. A bérbeadó vállalja a pénznyerő automaták működéséhez szükséges dokumentumok őrzését, az abban szereplő adatok hitelességének igazolását, továbbá azoknak az ellenőrzések során történő bemutatását, az üzemeléssel kapcsolatos hatósági előírások és a játékszabályok betartását és a teremfelügyelői tevékenység ellátását. A gépek üzemeltetéséhez személyzetet biztosít, az automaták bevételeit kezeli, azért kezességet vállal, és minden hónap végén az alperes felé elszámol. A bérlő szerencsejáték-szolgáltatásának igénybevételét elő kell segítenie, ilyen különösen a tájékoztatás, meggyőzés, a megfelelő mennyiségű váltópénz biztosítása, valamint a játék folyamatosságának lehetővé tétele. A terület bérletéért díj illeti meg, melynek mértéke a pénznyerő automaták által benntartott nettó összeg havi 100 000 Ft játékadóval csökkentett részének meghatározott százaléka.

A felperes által támadott szerződési kikötések a következők:

1. A bérlő az automatákat "gazdaságtalan működés"-re hivatkozva bármikor elszállíthatja.

2. Amennyiben a bérbeadó a szerződést a határidő előtt felmondja, vagy az abban foglalt feltételeket nem tartja be, bármely pontját megszegi, egy évnek megfelelő bérleti díjat köteles megfizetni, melynek összege - szerződések szerint változóan - legalább 500 000-2 000 000 Ft.

3. Amennyiben a felek az 5 évre szóló szerződést lejárat előtt 6 hónappal nem mondják fel írásban, az automatikusan újabb 5 évvel meghosszabbodik.

4. A bérbeadó hozzájárul, hogy amennyiben az egység üzemeltetője megváltozik, úgy e szerződés a megváltozott feltételekkel tovább él, átruházódik.

A Főügyészség felperes keresetében az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételek 1-4. pont alatt felsorolt kikötéseit megtámadta és kérte, állapítsa meg a bíróság ezek érvénytelenségét. Álláspontja szerint az alperes által kötött szerződések tartalmuk alapján nem bérleti, hanem elsődlegesen megbízási jellegű jogviszony jegyeit hordozó atipikus jogügyletek. A bérbeadó a szerződések alapján gyakorlatilag a bérlő utasításainak megfelelően a rendelkezésre bocsátott automatákat üzemelteti. A 3. és 4. pontban megjelölt kikötés azért tisztességtelen, mert az nem áll összhangban az adott szerződéstípusra (megbízás) vonatkozó lényeges és kógens jogszabályi rendelkezésekkel, továbbá sérti a szerződéskötés szabadságával kapcsolatos alapvető polgári jogi elveket.

Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a magyarországi szerencsejáték-piacon mintegy 1100 gazdasági társaság foglalkozik pénznyerő automaták üzemeltetésével, az országban mintegy 20 000 ilyen automata van, ebből ő csupán 60 automatát üzemeltet. Ezen a piacon az üzemeltetők szempontjából túlkínálat mutatkozik, a bérbeadók 5-6 ajánlat közül válogathatnak, kedvező alkupozíciójuk kihasználásával a lehető legkedvezőbb ajánlatot tevővel kötnek szerződést. Vitatta azt is, hogy általános szerződési feltételeket alkalmazna. Véleménye szerint az egyedi szerződések alapvetően bérleti jellegűek, így a bérbeadó személyében bekövetkező jogutódlás külön szerződési kikötés nélkül is fennáll. A gazdaságtalan üzemeltetés miatt történő elszállítás nem csak a saját, hanem a bérbeadó érdeke is, mivel a játékadót a bevétel mértékétől függetlenül meg kell fizetni. Utalt arra, a kialakult versenyben a versenytársak a piacra úgy igyekeznek betörni: ráveszik a kocsmárosokat az élő jogviszonyok megszüntetésére annak érdekében, hogy velük kössenek szerződést. Kérte annak értékelését is, hogy a játék-automaták, az engedélyek beszerzése, a gép bevezetése számára igen költségigényes, a befektetés megtérülése csak hosszabb időtartamú szerződések útján biztosítható. A kötbér kikötését azzal indokolta, hogy az automaták kikerülnek az ellenőrzése alól, miközben azok jogszerű üzemeltetéséért továbbra is őt terheli a felelősség. A kedvező alkupozícióban lévő kocsmárosok a kötbér mértékét elfogadják, nyilván azért, mert egészében kedvezőbb szerződési feltételeket kínál.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes által pénznyerő automaták üzemeltetésére kötött szerződéseknek azok a rendelkezései, melyek szerint a bérlő az automatákat gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva bármikor elszállíthatja, továbbá a lejárat előtt 6 hónappal közölt felmondás hiányában a szerződés automatikusan újabb 5 évvel meghosszabbodik, érvénytelenek. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és feljogosította a felperest arra, hogy a fenti kikötések érvénytelenségének megállapítását az alperes költségén országos napilapban nyilvánosságra hozza.

Megállapította, hogy az alperes általános szerződési feltételeket alkalmazott a bérleti szerződések megkötése során, a kocsmárosoknak mindössze annyi választási lehetőségük volt, hogy az alperes által meghatározott feltételekkel szerződést kötnek, vagy sem. A megállapodás elnevezésétől függetlenül olyan atipikus szerződés, mely egyrészt a helyiségbérlet, másrészt a megbízási szerződés jellegzetességeit hordozza, de fellelhetők benne a polgári jogi társaság szabályainak elemei is. A szerződéskötéskor fennálló körülmények közül kiemelte, hogy az alperes piaci részesedése mindössze 3 ezrelék, nincs gazdasági erőfölényben az érintett piacon. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vele szerződő kocsmárosok több üzemeltető közül választhatnak. A szerződésben a jellemző szolgáltatás az automaták napi üzemeltetése, a játék előmozdítása és a bevétel kezelése. A helyiség meghatározott részének bérbeadása ehhez szükségképpen társuló "eszköz-megállapodás", lényegileg a kocsmáros hozzájárulása az üzemeltetés feltételeihez. Miután a terület a kocsmáros birtokából nem kerül ki, még ez a néhány négyzetméternyi rész sem minősül a bérlet tárgyának, hanem közös cél érdekében folytatott együttműködés keretében, mint vagyoni eszközt bocsátja rendelkezésre [Ptk. 568. § (1) bekezdés].

A bérbeadó jogutódja olyan ingatlan birtoklására szerez jogot, amelyben meghatározott tevékenység folyik, birtoklása és használata korlátozott. A tevékenység folytatására nem kötelezhető, ám a szerződésben kikötött következményekkel számolhat. A jogutódot is érintő e kikötés nem tisztességtelen, ezzel ellentétes álláspont arra vezethetne, hogy a kötelemtől a kocsmáros oly módon is szabadulhatna, ha az ingatlant saját érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságra ruházza át, folytatva ott a tevékenységet. Nem találta tisztességtelennek a bíróság a bérbeadó felmondási jogának korlátozását, mivel a jogban nem példa nélkül álló, hogy a határozott időre szóló jogviszonyok lejárat előtti felmondása esetén a felmondási jogát gyakorló fél a kötelemből csak valamely meghatározott ellenszolgáltatás teljesítése árán szabadulhat [pl. Mt. 88. § (2) bekezdés]. Álláspontja szerint a Ptk. 483. § (4) bekezdése nem zárja ki, hanem éppen lehetővé teszi a felmondás jogának korlátozását, hiszen a folyamatos jogviszony lehet egyaránt határozott vagy határozatlan időtartamú, a lényeg az, hogy a szerződés teljesítése nem egyszeri cselekménnyel megy végbe. A kötbér kikötése azért nem sérti a bérbeadók érdekeit, mert egy esetleges perben a bíróság mérsékelheti a kötbér mértékét, értékelve ennek során a szerződésszegés súlyát, jellegét, valamennyi releváns körülményt. Tisztességtelen, mert indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít az a kikötés, mely szerint az alperes a gépeket gazdaságtalan működésre hivatkozva bármikor elszállíthatja. A gazdaságtalanság kifejezett szerződésbeli meghatározás nélkül nem értelmezhető egységesen, a bérbeadónak a döntésre semmilyen ráhatása nem lehet, az alperes közlését nem is ellenőrizheti. Miután a megszűnés idejét és módját előre nem láthatja, ezzel a szerződés tartama számára kiszámíthatatlanná válik.