A Nyíregyházi Törvényszék P.20383/2007/26. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 19. §, 78. §, 114. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 326. §, 339. §, 349. §, 474. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Bucskó István

kSzabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

N y í r e g y h á z a

4.P.20.383/2007/26.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A megyei bíróság felperesnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Főosztálya / ügyintéző: Dr.Révészné Dr. Galántai Jolán osztályvezető / 1055 Budapest Szalai u.6.szám által képviselt megyei Bíróság I.r., Dr. Fridély László ügyvéd 3530 Miskolc, Görgey u.8.I/5.szám által képviselt II.r., és III.r. alperesek ellen kártérítés iránti perében meghozta az alábbi

I t é l e t e t

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizesse meg az államnak - külön felhívásra- 600.000 / hatszázezer / forint eljegyzett kereseti illetéket.

A megyei bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. és a II.r. alpereseknek 15 napon belül 250.000 / kettőszázötvenezer / forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 1 5 nap alatt fellebbezésnek van helye.

A fellebbezést ennél a bíróságnál kel írásban / 5 példányban / a Debreceni Ítélőtáblának címezve benyújtani.

A Debreceni Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

- a felek ezt kérték;

- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési / csatlakozó fellebbezési / kérelemben illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra- az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s

A felperes a M. Városi Bíróságnál az 1997.június 2.napján lajstromozott keresetlevelével P.23.591/1997.szám alatt pert indított volt házastársával szemben házastársi közös vagyon megosztása iránt. A felperes 1997.május 26-án ügyvédi meghatalmazást adott e perbeli képviseletére a II. r. alperesnek . A kereseti előadás szerint a felperes és volt házastársa 1/2-1/2 arányú közös tulajdonát képezte a m-i xxx67/1 hrsz. alatt felvett 703 m2 térmértékű, a valóságban M. B. u.szám alatti ingatlan. A keresetlevélben előadottak szerint a házastársi közös vagyonhoz tartozott 282.000 Ft értékű ingóság is. A felperes a közös vagyon megosztását oly módon kérte, hogy az ingatlan vonatkozásában a tulajdonközösségnek árverés útján történő megszüntetését kérte azzal, hogy az árverési vételárból az alperest 1/3 hányad illeti meg tekintettel arra, hogy ráépítéssel ezen ingatlan vonatkozásában a felperes édesapja 1/3 tulajdoni hányadot szerzett, az árverési vételárat 4.500.000 Ft-ban kérte megállapítani, míg az ingóságok természetbeni megosztása mellett az alperest 43.550 Ft értékkülönbözet megfizetésére is kérte kötelezni.

Dr. Sz.G. eljáró bíró az 1997. június 23. napján meghozott végzésével a felperes részére személyes költségmentességet engedélyezett, s egyben tárgyalási határnapul 1997. szeptember 11 napját tűzte ki. A városi bíróság az 1997. szeptember 11. napján megtartott tárgyaláson a peres feleket személyesen meghallgatta, új tárgyalási határnapul 1997. október 30. napját tűzte ki, egyben felhívta e per alperesét, hogy a keresetlevélre vonatkozó részletes ellenkérelmét és bizonyítási indítványát 15 napon belül terjessze elő.

A városi bíróság az 1997.október 30.napján tartott tárgyaláson megállapította azt, hogy az alperes a tárgyalás megkezdéséig ellenkérelmet nem terjesztett elő, az ellenkérelem előterjesztésére e tárgyaláson került sor, s ekkor történt meg annak kézbesítése a felperes részére is. A bíróság e tárgyalást elhalasztotta, egyben felhívta a felperest, hogy az alperes ellenkérelmére írásban 15 napon belül nyilatkozzon, továbbá L.Gy. személyében igazságügyi szakértőt rendelt ki oly módon, hogy a szakértő feladatát külön végzésben határozta meg. A felperes 5 sorszám alatt és öt oldalas előkészítő iratot nyújtott be a városi bírósághoz 1997. november 13-án. Az alperes 6.sorszám alatt csatolta a költségmentesség engedélyezéséhez szükséges kitöltött nyilatkozatot, továbbá a felek által 1997.december 1-én aláírt, ingó vagyon részbeni megosztását tartalmazó megállapodást. Az eljáró bíró e beadvány érkezését követő napon intézkedett a felek házasságának felbontása tárgyában keletkezett P.25.658/1994.számú iratok csatolása iránt majd 1998. január 26-án tárgyalási határnapul 1998. február 17. napját tűzte ki, melyre a feleket illetve a felperes képviselőjét idézte. E tárgyaláson a felek nyilatkozataikat fenntartották, a bíróság a tárgyalást elhalasztotta, egyben rendelkezett arról, hogy - külön végzésben - ingatlanforgalmi és ingószakértőt rendel ki. Felhívta továbbá az alperest, hogy az utolsó havi nyugdíjszelvényét csatolja. Az alperes a nyugdíjszelvényét 1998. március 2-án csatolta, majd a városi bíróság az 1998.április 15 napján kelt végzésével az alperes személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmének teljesítését megtagadta, továbbá ingatlanforgalmi szakértőként L.Gy-t rendelte ki. A szakértő szakvéleményét 1998. augusztus 14-én nyújtotta be a városi bíróságnak, s a szakértői véleményt kézbesíteni rendelte 1998. szeptember 28-án a feleknek, s ugyanezen a napon tárgyalási határnapul 1998. december 1 napját tűzte ki, továbbá kézbesítette a felperes részre az alperes által a személyes költségmentesség iránti kérelmét elutasító végzés elleni fellebbezést. Az alperes a szakértői véleményre 1998. október 16-án, míg a felperes 1998. október 16-án észrevételt nyújtott be, s egyben rendelkezett az iratoknak az alperes fellebbezése elbírálása végett a megyei bírósághoz történő felterjesztése iránt azzal, hogy közölte a megyei bírósággal, hogy az ügyben 1998. december 1. napján tárgyalás lesz. L.Gy. 1998. november 29-én nyújtotta be az észrevételekre tekintettel a kiegészítő építész - műszaki és ingatlanforgalmi szakértői véleményét, melyben rögzítette, hogy az észrevételek kapcsán ismételten helyszíni szemlét tartott, melyre tekintettel a per tárgyát képező ingatlannak, az üres, beköltözhető forgalmi érékét az 1980-évi bővítésekre tekintettel 2.300.000 Ft-ban, míg a lakott forgalmi értékét 1. 500.000 Ft-ban állapította meg. A megyei bíróság az 1998. november 16. napján meghozott 3.Pvf.22.632/1998/2.számú végzésével a városi bíróságnak az alperes költségmentessége tárgyában hozott elutasító végzését helybenhagyta. A felperes 1998. november 10-én kézzel írt 4 oldalas beadványt nyújtott be a városi bírósághoz, majd az ügyben 1998. december 1 napján tárgyalást tartott, ahol a felek és a felperes képviselője jelentek meg, akik a nyilatkozataikat úgy az ügy érdemére, mind a szakértői véleményre megtették, a tárgyaláson egymással hevesen vitatkoztak, s a felperes azt az észrevételt tette, hogy a tárgyalás menete eltér a Pp-ben meghatározott előírásoktól, ugyanis "több mint ¾ órája a peres felek csupán beszélgetnek". A bíróság új tárgyalási határnapul 1999. február 2. napját tűzte ki, ahol tájékoztatta az alperest arról, hogy mely körülmények igazolása szükséges a költségmentesség iránti kérelem elbírálása kapcsán. Az alperes 1998. december 18-án ismételten költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő. A felperes édesapja 1999. január 7.-én írásbeli nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy alperessel semmilyen érdekközösséget nem kíván fenntartani. A felperes ugyancsak az e napon benyújtott beadványában észrevételeket tett az alperes költségmentesség iránti kérelmével kapcsoltban. A bíróság az 1999. február 2. napján megtartott tárgyaláson ismételten nyilatkoztatta a peres feleket, az alperes részére személyes költségmentességet engedélyezett, egyben a tárgyalást -új határnap kitűzése nélkül- elhalasztotta, s külön végzésben ellenőrző szakértőt rendelt ki L.T. személyében. A felperes képviselője 1999. február 10-én további kérdések feltevését is indítványozta a szakértő számára, mely kérdéseket a városi bíróság az 1999. február 19-én kelt végzésével a szakértő feladatává tett. L.T. a szakértői véleményét 1999. április 7én nyújtott be, a perbeli ingatlan forgalmi értékét üres, beköltözhető állapotban 5.400.000 Ft-ban állapította meg, míg az ingatlan lakott forgalmi értékét 3.200.000 Ft-ban javasolta megállapítani, továbbá nyilatkozott a telek illetve egyéb felülépítmény forgalmi értékére is. A szakértő a szakvéleményét fényképekkel is alátámasztotta. A városi bíróság az 1999. április 14.napján kelt végzésével a szakértői díjat megállapította, s annak kézbesítését rendelte a felek részére. A felperes képviselője 1999. május 6-án nyújtotta be észrevételeit a szakértői véleményre, melyben a szakértői vélemény kiegészítését kérte arra vonatkozóan is, hogy az árverési vételárat a felek egymás között milyen arányban osszák meg. 1999. május 18-án a felperes személyesen- elnevezésében fellebbezést -tartalmában észrevételeket nyújtott be az ellenőrző szakértői véleményre, majd a bíróság az 1999. május 28-án kelt végzésével felhívta a szakértőt az észrevételekben írtakra figyelemmel a szakértői vélemény kiegészítésére, egyben a felperesnek a szakértői díjat megállapító végzés elleni fellebbezését hivatalból elutasította. A felperes személyesen 1999. június 9-én tett nyilatkozatot, melyben kifogásolta azt, hogy részére nem történtek meg a szakértőt a kiegészítő szakértői vélemény készítésére felhívó végzésnek illetve a fellebbezést hivatalból elutasító végzésnek a kézbesítése, mely végzéseket a jogi képviselője vett át. A felperes személyesen 1999. június 11. napján beadványt nyújtott be a városi bírósághoz, melyben továbbra is azt sérelmezte, hogy a fellebbezést elutasító végzés részére nem lett hivatalosan megküldve, s ezzel szemben fellebbezést kíván előterjeszteni. A felperes 1999. június 16-án észrevételt nyújtott be, melyben azt közölte, hogy a fellebbezési határidő elmulasztása miatt vétlen, továbbá az 1999. május 18. napján lajstromozott fellebbezését panaszként és észvételként is bírálja felül a városi bíróság .A felperes 1999. június 23-án személyesen jelentette be azt, hogy a II.r. alperestől az ügyvédi megbízást visszavonta. E beadvány mellékletét képezte fénymásolatban a felperes által a II.r. alperesnek megküldött levél, melyben közölte a felperes a II.r. alperessel, hogy 25.000 Ft ügyvédi díj visszafizetésére tart igényt, s a visszatartott 50.000 Ft ügyvédi díj túlzott mértékű az ügyben megtartott öt tárgyaláson való megjelenéshez viszonyítva, s amennyiben az ítélet meghozatalában hátrányos helyzetbe kerülne, a II.r. alperes munkájában tapasztalt hiányosságok miatt jogos igényét érvényesíteni fogja. A II:r. alperes 1999. június 23-án bejelentette a városi bíróságnak, hogy a felperes képviseletének ellátásáról lemondott. L.T. 1999. augusztus 23-án nyújtotta be a kiegészítő szakértői véleményét a felek észrevételeivel kapcsolatban. A városi bíróság az 1999. augusztus 30. napján meghozott végzésével a szakértői díjat megállapította, s egyben a felperesnek a fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezését - az észrevételek megtétele végett - kézbesíteni rendelte az alperes részére. A felperes 1999. szeptember 22.-én a szakértői díjmegállapító végzés ellen fellebbezést nyújtott be, s egyben a szakértői véleményre öt oldalas észrevételt tett, majd 1999. szeptember 23-án a felperes újabb beadványt nyújtott be az 1999. június 11-én kelt beadványával összefüggésben. Az alperes a kiegészítő szakértői véleményre 1999. szeptember 24-én, és 1999. október 15-én nyújtotta be az észrevételeit. A városi bíróság 1999. október 19-én rendelkezett a felperes által a szakértői díjat megállapító végzés elleni fellebbezésnek a megyei bírósága történő felterjesztése iránt. A felperes 1999. október 20-án a kiegészítő szakértői véleményre újabb észrevételt tett. A megyei bíróság az 1999. november 30. napján meghozott végzésével az iratok visszaküldését rendelte el a városi bíróságnak tekintettel arra, hogy a felperes által benyújtott fellebbezés tartalma szerint a szakértői véleményre tett észrevételnek minősül. A városi bíróság a 2000. január 7. napján meghozott végzésével az ügy tárgyalására határnapul 2000. február 10 napját tűzte ki, egyben felhívta a feleket, hogy a tárgyalásra hozzák magukkal a legutolsó havi nyugdíjszelvényüket. E tárgyaláson a városi bíróság rögzítette a peres felek személyi adatait, nyilatkoztatta a feleket a közös - illetve különvagyoni igények tárgyában, valamint az ingóvagyonnal kapcsolatban. A bíróság mindkét peres féltől a személyes költségmentességet 2000. január 1-től kezdődően megvonta, a tárgyalást elhalasztotta, felhívta az alperest, hogy határozott viszontkereseti kérelmet 15 napon belül terjesszen elő, az érvényesített igény 6 %-át kitevő összeget illetékbélyegben rója le, továbbá figyelmeztette az alperest, a rosszhiszemű pervitel következményeire A felperes a 2000. február 16-án lajstromozott beadványában a tárgyalási jegyzőkönyv "pontosítását" kérte a beadvány szerint. Az alperes 2000. február 28. napján érdemi nyilatkozatot csatolt, melyet már I.Zs. ügyvéd nyújtott be akinek részére az alperes 2000. február 24-én adott megbízást. A városi bíróság 2000. március 3-án tárgyalási határnapul 2000. április 20 napját tűzte ki, s egyben felhívta az alperest, hogy 178.980 Ft-ot illetékbélyegben rójon le, továbbá felhívta az alperest, hogy a megváltási összeg egy részének letétbe helyezésével a teljesítőképességét igazolja. A felperes 2000. március 16-án a vagyonközösségi igényével kapcsolatban hét oldalas beadványt nyújtott be, melyhez mellékelte édesapja tanúnyilatkozatát, valamint egy példányban 1984. május 8-ai elismervényt, továbbá egy négy lapból álló számlamásolatot. I.Zs. 2000.március 27-én bejelentette a bíróságnak, hogy az alperessel kötött megbízási szerződést közös megegyezéssel felbontották, és nem látja el az alperes jogi képviseletét. A felperes a 2005. március 3. napján lajstromozott beadványában az alperessel szemben a rosszhiszemű pervitel jogkövetkezményének alkalmazását, és egyben az ingatlan árverés útján történő értékesítésnek soron kívül folyamatba történő tételét kérte. A 2000. április 20 napján megtartott tárgyaláson a peres felek megjelentek, a felek érdemben nyilatkoztak, a felperes -keresetét módosítva -kizárólag az ingatlanon fennálló közös tulajdonnak árverés útján történő megszüntetését kérte, az alperes határidő engedélyezésével a viszontkereseti kérelme pontosítását kérte.