A Tatabányai Törvényszék B.382/2017/5. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 155. §, 338. §, 339. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 10. §, 37. §, 38. §, 63. §, 72. §, 79. §, 80. §, 85. §, 176. §, 459. §, 461. §] Bírók: Budai Vince, Kasza Miklós Zoltán, Tóthné Moravcsik Erzsébet

A Tatabányai Törvényszék mint elsőfokú bíróság

8.B.382/2017/5. szám

A kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete miatt K. Zs. ellen indult büntetőügyben a a Tatabányai Törvényszék Tatabányán a 2017. december hó 7. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet

a szabadlábon lévő

K. Zsolt aki -

vádlott

bűnös

kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérletében [Btk. 176. § (1) bekezdés]

Ezért őt a bíróság 2 (kettő) év szabadságvesztés büntetésre ítéli, melynek végrehajtási fokozatát börtönben állapítja meg.

A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti. A próbaidő tartamára elrendeli a vádlott pártfogó felügyeletét.

A vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetésből - annak esetleges végrehajtása esetén - a kétharmad részét követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.

A bíróság az Esztergomi Rendőrkapitányság által 708/2015.bü. szám alatt lefoglalt és a 335/2015. tételszám alatt bevételezett 2 db boríték + egy db alufólia darab, valamint egy db fehér színű kábítószer gyanús anyag, tovább a 336/2015. tételszám alatt bevételezett 1 db üres Írisz feliratú műanyag flakon és 1 db kisméretű szürke színű mérleg bűnjelet elkobozza; a 337/2015 tételszám alatt bevételezett 1 db Sony Ericsson mobiltelefon és 1 db Nokia 520 mobiltelefon bűnjelek lefoglalását megszünteti és a vádlott részére kiadni rendeli.

Kötelezi a bíróság a vádlottat, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 317.172,- (háromszáztizenhétezer-százhetvenkettő) Ft-ot, mint bűnügyi költséget, az eljárás során felmerült további 601.218,- (hatszázegyezer-kétszáztizennyolc) Ft bűnügyi költség az állam terhén marad.

Indokolás

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a 2016. október 4-én benyújtott, majd a 2017. december 7-én tartott tárgyaláson módosított NF.385/2016/8. számú vádiratában K. Zs. vádlottat forgalomba hozatallal megvalósított kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérletével [ Btk. 176.§ (1) bekezdés ] vádolta.

A bíróság a büntetőeljárást felfüggesztette, alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett, majd az Alkotmánybíróság III/668-20/2017. számú, bírói kezdeményezést elutasító határozata után az eljárást folytatta.

A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás, a vádlotti vallomás, a tanúként kihallgatott P. L. G., D. Á., V. R. J., K. B., S. E., B. R., K. K. és B. N. tanúk vallomása, az igazságügyi orvos-szakértői vélemények, a kiegészítő orvos-szakértői vélemény, az igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény, az igazságügyi vegyész-szakértői vélemény és az ezt kiegészítő szakvélemény, a rendőri jelentések, a házkutatásról és a lefoglalásról készült jegyzőkönyv, valamint a rendelkezésre álló egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

I.

K. Zs. vádlott magyar állampolgár, az általános iskola 8 osztályát végezte el. Nős, egy kiskorú gyermekének az eltartásáról a saját háztartásában gondoskodik, egyéb tartásra szoruló hozzátartozója nincs. A felesége GYES-en van, a GYES összege havi 60.000 .- Ft. A vádlott a nyergesújfalui Z. Zrt-nél dolgozik mint gépkezelő, a jövedelme havonta 160.000 .- Ft. Vagyona nincs, tartozása a Provident Zrt. felé 110.000 .- Ft. Büntetve nem volt, ellene egyéb büntetőeljárás nem folyik.

2015. évben a Ny-ban lakó K. Zs. vádlott heti rendszerességgel postai úton csomagot rendelt és vett át, melyben por állagú anyag volt. Ezt a 7.000 .- Ft-ot érő csomagot csomagonként változó áron, legfeljebb azonban 2.000 .- Ft haszonnal adta át H. H.k, aki azt kábítószerként adta tovább.

2015. júliusában, illetve az azt megelőző - de pontosan meg nem állapítható időszakban - K. Zs. vádlott a csomagot nem adta tovább H. H-nek, hanem az abban lévő port saját maga feloldotta acetonban, azt dohánnyal keverte el, majd kiszárítva grammonként kábítószerként értékesítette P. L. G-nak, D. Á-nak, V. R. J-nak, S. E-nak, B. N-nek, illetve K. B-nak. Az értékesítéssel a vádlott csomagonként kb. 5.000 .- Ft-ot keresett.

2015. július 13-án a reggeli órákban a nyomozó hatóság K. Zs. vádlottat Ny-n a K. L. utcában igazoltatta, ennek során a ruházatából előkerült az aznap a postán átvett kis méretű csomag, amelyben - műanyag tasakban - 2,5 gramm bruttó súlyú világos színű por állagú anyag volt. Ennek az anyagnak a nettó tömege 2,11 gramm, amely 94 tömegszázalékban ( 2 gramm mennyiségben ) tartalmazott MDMB-CHMICA nevű vegyületet.

Az MDMB-CHMICA a hasishoz, illetve a marihuánához hasonló hatású, ám mesterségesen előállított vegyület, ún. szintetikus kannabinoid ( "herbál" ), amely a Btk. 459.§ (1) bekezdés 18/c. pontja értelmében - figyelemmel az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény A. jegyzékének 73.) pontjára, illetve az elbíráláskor hatályos 2005. évi XCV. törvény II. melléklet 73.) pontjára - 2015. július 1-jétől kábítószer.

A hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja az MDMB-CHMICA esetében 0,001 - 0,015 gramm, ezért a K. Zs. vádlottnál fellelt kábítószer tiszta hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el, annak 95%-a.

K. Zs. vádlott a kábítószert azért rendelte és tartotta magánál, hogy azt a későbbiek során a korábbiakhoz hasonló módon értékesítse és ebből anyagi hasznot szerezzen.

II.

K. Zs. vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte, bűnösségét sem tagadta. Mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson egyezően vallotta, hogy kezdetben H. H. megkeresésére vette át a postán érkező csomagokat, melyekből a haszna csomagonként változó, de legfeljebb 2.000 .- Ft volt. Egy idő után - ennek időpontját a vádlott sem tudta pontosabban meghatározni - ő maga szerezte be a csomagot és értékesítette annak a tartalmát. Volt olyan személy, aki magát a port vette meg tőle, míg mások bekevert dohányt vásároltak. A dohányt is ő keverte be, acetonban oldotta fel a fehér port, majd ezt az oldatot dohánnyal keverte el és aztán kiszárítva adta tovább. A vádlott azt is elismerte, hogy egy alkalommal ő is kipróbálta az anyagot. Elismerte azt is, hogy egy-egy 7.000 .- Ft-os csomagon 5.000 .- Ft-ot keresett; a dohány grammjáét 1.000 .- Ft-ot kért el. Nem vitatta a vádlott azt sem, hogy P. L. G-nak, D. Á-nak, V. R-nak, S. E-nak, illetve K. B-nak ilyen dohányt adott el, több alkalommal.

A 2015. július 13-i rendőri igazoltatás alkalmával is ilyen por volt nála, azt a postán vette fel és a célja az volt, hogy azt később - dohányra keverten - értékesítse.

A bíróság a vádlotti előadást elfogadta és a tényállás alapjának tekintette, az alábbiak szerint.

Az ügyben kihallgatott valamennyi tanú, a rendőri jelentés, illetve a vádlott és a tanúk közötti üzenetváltások a vádlotti vallomást mindenben alátámasztották.

V. R. J., P. L. G., S. E., D. Á., B. N., K. B., illetve K. K. elmondták, hogy a vádlottól vásárolták a dohányt, általában egy grammot ezer forintért, amennyiben egyszerre nagyobb tételben vásároltak, akkor a vádlott kedvezményt adott. Ezzel a vádlott is egybehangzó nyilatkozatot tett a tárgyaláson, ellentmondás legfeljebb az egyszerre átadott kábítószer mennyiségére, vagy éppen a vásárlások gyakoriságára volt a vádlott és a tanúk között. Ugyanakkor ennek az ellentmondásnak a bíróság megítélése szerint a tényállás megállapítása, de különösen a cselekmény minősítése kapcsán nem volt jelentősége. A vád szerinti cselekmény a 2015. július 13-án történt, az MDMB-CHMICA 2015. július 1-jétől kábítószer, tehát csak ebben az egyetlen időpontra vonatkozóan kellett azt vizsgálni, hogy a vádlottnál lévő anyag kábítószer-e vagy sem. Ennél fogva annak nem volt a bíróság megítélése szerint a cselekmény minősítésére kihatása, hogy 2015. július 13-a előtt milyen gyakorisággal és mennyiért vettek át a vádlottól olyan anyagot, amelynek elfogyasztásával a tanúk kábult állapotba kerültek; erre tekintettel az ellentmondások miatt külön szembesítés sem volt szükséges.