A Kúria Gfv.30308/2015/5. számú precedensképes határozata tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartásból eredő igény érvényesítése tárgyában. Bírók: Osztovits András, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A perújítási eljárás szabályai nem tették lehetővé az adott tényállás mellett, hogy az alapügyben hozott jogerős ítéleti állásponttól a jogi megítélést illetően a perújításban eljáró bíróság eltérjen. 1996. LVII. Tv. 4. § (1), 1952. III. Tv. 260. §

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék G.40106/2006/105., Szegedi Ítélőtábla Gf.30199/2009/5., Gyulai Törvényszék G.40051/2012/75., Szegedi Ítélőtábla Gf.30276/2014/3., *Kúria Gfv.30308/2015/5.*, 3027/2018. (II. 6.) AB határozat, Kúria Pfv.21834/2018/4., Gyulai Törvényszék G.20021/2019/1., Gyulai Törvényszék G.20021/2019/24., Szegedi Ítélőtábla Gf.30266/2019/10., Kúria Pfv.20223/2020/8., 3322/2021. (VII. 23.) AB végzés

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.308/2015/5.szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Magyar György ügyvéd által képviselt perújító felperesnek Juhászné dr. Bogár Kornélia ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, a D & G Dobos, Gerlai és Társa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Dobos Máté Endre ügyvéd által képviselt III. rendű és Juhászné dr. Bogár Kornélia ügyvéd (által képviselt IV. rendű perújított alperesek ellen tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás megállapítása iránt a Gyulai Törvényszék előtt 15.G.40.051/2012. számon indított, a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.276/2014/3. számú ítéletével befejezett perújítási ügyben a jogerős ítélettel szemben a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság 75. sorszámú közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a perújított alpereseket, hogy fizessenek meg a perújító felperesnek 15 napon belül, személyenként 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

A Kúria kötelezi továbbá az I. rendű perújított alperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 48.000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Megállapítja, hogy a II. rendű és a IV. rendű perújított alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 48.000 - 48.000 (negyvennyolcezer-negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Kúria a Gfv.IX.30.097/2010/2. számú ítéletével hatályában fenntartotta a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.199/2009/5. számú ítéletét, amely az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla ítélete indokolásában rögzítette, a felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy üzleti titkát az I. rendű és a II. rendű alperesek tisztességtelen módon megszerezték és a III. rendű alperessel egyetemben tisztességtelen módon használták fel. A perben Sz M igazságügyi szakértő rendelkezésre álló aggálytalan szakvéleménye alapján a jogerős ítélet azt állapította meg, hogy a M Kft. által előállított ún. 1. számú M gépről fejlesztési részletek nem kerültek át a III. rendű alperesi gépre. A felperes és a III. rendű alperes hurokgyártó gépének, közös műszaki gyökere ugyanis az un. "k-i gépre" vezethető vissza. A M Kft. ez utóbbi gép tulajdonjogát szerződéses úton nem szerezte meg. Ugyanakkor annak közel egy hónapos birtoklása lehetőséget adott mind a Me Kft., mind a vele ekkor vállalkozási jogviszonyban álló I. rendű alperes, illetve Cs J részére, hogy a gép műszaki megoldásait megismerhesse. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, a felperes a M Kft-nek nem jogutódja. A felperes azonban a Kft. megszűnését megelőzően - a M Kft. gépeinek megvásárlásával - a gépeken tulajdont szerzett, azokon fejlesztéseket hajtott végre. Az ítéletben írtak szerint "nem vitás, hogy a gépek tulajdonjoga és ehhez kapcsolódóan a hurokgyártó berendezéshez kapcsolódó ismeretek, majd a végrehajtott fejlesztések - az adásvételi szerződés megkötését, illetve a tulajdonjog megszerzését követő időponttól kezdődően - a felperes üzleti titkának minősülnek". Üzleti titoksértést azonban, figyelemmel Sz M szakvéleményében írtakra, az ítélőtábla megállapítani nem tudott.

A felperes a perújítási kérelmét a II. rendű perújított alperes ellen indult büntető eljárásban keletkezett újabb szakértői véleményre hivatkozva terjesztette elő. A büntető bíróság jelen per II. rendű perújított alperesét a vád alól felmentette, a perben nem álló Cs J bűnösségét ugyanakkor megállapította. Nevezett az I. rendű perújított alperes kültagja volt a perbeli időszakban, továbbá gép, szerszám beállító, karbantartó tevékenységi köröket látott el a M Kft. majd a perújító felperes, és az I. rendű perújított alperes közötti vállalkozási szerződés keretében. A büntető eljárás során az Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézetek Veszprémi Intézete és U Gy együttesen eljáró szakértőként arra a megállapításra jutottak, hogy a hurokkészítő gépek fejlesztésénél az első lényeges fejlesztési állomásnak nem a "k-i gép", hanem az ún. 1. számú M gép tekintendő. A felperes a Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését jelölte meg perújítási kérelme alapjaként.

A perújított alperesek a perújítási kérelem elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a perújító felperes keresetének jogalapja az I-IV. rendű perújított alperesekkel szemben fennáll.

Közbenső ítélete tényállásában rögzítette, hogy 1997. augusztus 1-jén vállalkozási szerződés jött létre a M Kft. és az I. rendű perújított alperes között. Ebben az I. rendű perújított alperes titoktartási kötelezettséget is vállalt. Ezen szerződéses jogviszony eredményeként jött létre az ún. 1. számú M gép. A M Kft. megbízásából újabb fejlesztésre került sor, amelynek új technikai szerkezetét és vezérlési rendszerét perben nem álló cégek készítették el. Az így kialakított gépet, az ún. "k-i gépet" a M Kft. nem vásárolta meg. A 2003-ban létrejött perújító felperes a M Kft. gépeit 2003-ban, illetve 2004-ben megvásárolta. 2003. június 15.-e és 2005. december 21-e között a perújító felperes és az I. rendű perújított alperes között vállalkozási szerződéses jogviszony állt fenn, amelynek keretében az I. rendű perújított alperes titoktartási kötelezettséget vállalt. 2003. július 1-je és 2006. január 13-a között a II. rendű perújított alperes a felperes munkavállalója volt. Munkaszerződése szerint betanított gépkezelőként dolgozott, titoktartási kötelezettséget vállalt. 2005. év végén Cs J-t, az I. rendű perújított alperes tagját a perújító felperes munkaviszonyban kívánta foglalkoztatni, de erre nem került sor. 2006. március 7-én az I. és a III. rendű perújított alperesek vállalkozási szerződést kötöttek. Az I. rendű perújított alperes által készített és beüzemelt gépekkel a III. rendű perújított alperes ugyanolyan végterméket állít elő, mint a perújító felperes.