A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40560/2009/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §] Bírók: Felker László, Rózsa Éva, Rutkai Éva

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40087/2008/10., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40560/2009/6.*, Kúria Gfv.30297/2010/4. (BH+ 2012.12.522)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.560/2009/6.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Holobrádi Emese ügyvéd (1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26.) által képviselt ............. (.............) felperesnek a dr. Rácz Károly ügyvéd (2300 Ráckeve, Szent István tér 5/4.) által képviselt ............. (..............) alperes elleni szerződés érvénytelenségének megállapítása és kártérítés iránti perében a Pest Megyei Bíróság 2009. június 18-án kelt 7.G.40.087/2008/10. számú ítélete ellen az alperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben - a perköltségre is kiterjedően - megváltoztatja, s a 8.500.000 (nyolcmillió-ötszázezer) forint kereseti követelés vonatkozásában a keresetet elutasítja.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 428.400 (négyszázhuszonnyolcezer-négyszáz) forint + áfa összegű első- és másodfokú együttes perköltséget, az államnak - külön felhívásra - 1.021.200 (egymillió-huszonegyezer-kettőszáz) forint le nem rótt első- és másodfokú eljárási részilletéket.

Kötelezi alperest, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 358.800 (háromszázötvennyolcezer-nyolcszáz) forint első- és másodfokú eljárási részilletéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Felperesnek az alperes 2004. február 5-től közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tagja, 2003. augusztus 7-től 2006. január 10-ig az ügyvezetője is volt.

Felperes 2006. január 10-től felszámolás alatt áll, felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet 2004. augusztus 27-én nyújtottak be, amelyről felperes 2004. október 11-én szerzett tudomást. A felszámolás közzétételére a Cégközlöny 2006. március 9-i számában került sor.

Alperes, mint "tulajdonos" a 2005. október 1-jén kelt megállapodás alapján 3.000.000 forint kölcsönt nyújtott felperesnek a vállalkozás likviditásának elősegítésre, beruházási, bővítési költségeinek fedezésére. Rögzítették, a kölcsön visszafizetésének összege és időpontja a vállalkozás likviditási helyzetének javulásával, esetenkénti megállapodással történik.

A kölcsön visszafizetése alperes részére 2005. december 30-án történt meg.

Felperes a ..........-nek az általa kibocsátott .........., ........., .........., ........... és ........... számú, 2005. október 10-től 2006. január 3-ig terjedő teljesítési időt és fizetési határidőt megjelölő számláira összesen 8.500.000 forintot fizetett meg.

A számlák tartalma szerint a ........... 2005. október 10-i teljesítéssel szociális helyiségek, zuhanyzó, WC kialakítást, november 4-i és december 5-i teljesítéssel irodaépület belső kialakítást, 2006. január 2-i és 3-i teljesítéssel betonozási munkákat végzett felperes részére.

Az .............. felszámolás miatti tevékenységet lezáró ellenőrzést tartott felperesnél. Az ellenőrzésről felvett, 2007. február 23-án kelt jegyzőkönyv egyebek mellett azt rögzítette, a 2005. január 1. - 2005. június 30. közötti időszakban a társaság 2 db, összesen 4.500.000 forint értékű számlát fogadott be a ..........-től betonozási munkálatok megnevezéssel. A ........... számlái hiteles, adólevonásra alkalmas bizonylatként nem fogadhatók el, mivel azok tartalmilag sem tekinthetők hitelesnek. A számla valódiságáért a kibocsátó a felelős, azonban ha a számla hitelessége megdőlt, úgy arra további jogokat alapítani - így előzetesen felszámított általános forgalmi adót levonni - nem lehet, "függetlenül attól, hogy a gazdasági esemény megtörtént-e vagy sem."

A felperes 2007. április 3-án kelt levelével, a fiktív számlákra történt kifizetések miatt alperest 8.500.000 forint megfizetésére, míg 2007. április 5-én kelt levelével, utalva alperes rosszhiszemű magatartására, alperest a 3.000.000 forint kölcsön visszafizetésére hívta fel.

Alperes a felhívásoknak nem tett eleget, vitatta az abban foglaltakat.

Felperes 2008. augusztus 19-én előterjesztett keresetében a tagi kölcsön visszafizetésére létrejött jogügylet semmisségének megállapítását, alperest 3.000.000 forint, ezen összeg után 2005. december 30-tól, továbbá 8.500.000 forint, ezen belül 1.500.000 forint után 2005. október 10-től, 1.500.000 forint után 2005. november 4-től, 1.000.000 forint után 2005. december 5-től, 2.625.000 forint után 2006. január 2-től, 1.875.000 forint után 2006. január 3-tól a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, alperes a felperes ügyvezetőjeként a kölcsön visszafizetésére létrejött megállapodás 2005. december 30-i időpontjában tudomással rendelkezett a felszámolási helyzetről, ezért a felszámolás elrendelését pár nappal megelőző megállapodás a Ptk. 200.§ (2) bekezdése alapján jóerkölcsbe ütköző, annak semmisége folytán az eredeti állapot helyreállításának van helye. Az alperes eljárása kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a többi hitelező rovására, azokat megelőzve a saját hitelezői igényét kielégítse, ezzel az egyéb hitelezői igények fedezetét elvonja. Ezen magatartása az üzleti életben elfogadhatatlan tisztességtelen cél megvalósulását, más hitelezők megkárosítását eredményezte. A továbbiakban azt hangsúlyozta, a kölcsön visszafizetéséről történt megállapodás jóerkölcsbe ütköző voltát az is igazolja, alperes tisztában volt a felperes helyzetével, a felszámolási eljárásban fizetési határidőt kért, majd a fizetésképtelenséget megállapító végzést is megfellebbezte, s ismerte a többi hitelezői követelés összegét is. A 8.500.000 forint összegű követelése tekintetében hivatkozott az ........... 2007. február 23-án felvett jegyzőkönyvében foglaltakra, s arra, az alperes által átadott könyvelési dokumentáció áttekintését követően az volt megállapítható, a ..........-vel történt ügyletkötésekkor alperes nem az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 29.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint, a vezető tisztségviselőtől elvárható fokozott gondossággal, a társaság érdekeinek szem előtt tartásával járt el, ezért a tartozik a kifizetett számlák ellenértékével megegyező mértékű kárt a Ptk. 339.§-a alapján megtéríteni.

Egyebek mellett csatolta a ........... 2006. júliusában, a felperesi tulajdonban álló, ..............., külterületen található ingatlanra (telephelyre) nézve készült értékelési szakvéleményt. A szakvélemény azt is tartalmazza, az ingatlan 2004-ben teljes felújításra került, a felújítási munkák az ingatlanon lévő porta, szociális épület és 3 db műhely épületre terjedt ki, melynek falazatát és tető szigetelését külső és belső burkolatát újították fel, valamint az épületek fűtés rendszerét. Állította, ennek alapján is kétségbe vonható, hogy ezt követően, 2005-ben további felújításokra volt szükség, valamint hogy -1,1 C fokban a betonozás megtörténhetett-e.