A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1093/2010/7. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 289. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós

Kapcsolódó határozatok:

Nagykanizsai Járásbíróság B.462/2007/28., Zalaegerszegi Törvényszék Bf.139/2010/11., *Kúria Bfv.1093/2010/7.* (BH+ 2011.12.511), Győri Törvényszék P.20849/2012/36., Pécsi Törvényszék P.21392/2012/60., Győri Ítélőtábla Pf.20010/2015/1., Pécsi Ítélőtábla Pf.20010/2015/10., Kúria Pfv.21038/2015/3. (BH 2016.9.244)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.1093/2010/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. június 9. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykanizsai Városi Bíróság 5.B.462/2007/28. számú ítéletét és a Zala Megyei Bíróság Bf.139/2010/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Nagykanizsai Városi Bíróság a 2009. szeptember 25-én kihirdetett 5.B.462/2007/28. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 28. rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, mint bűnsegédet [Btk. 318. § (1) bek., (6) bek. b) pontja], 14 rb. nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, mint bűnsegédet [Btk. 318. § (1) bek. és (5) bek. b) pontja], valamint 1 rb. folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében [Btk. 289. § (1) bek. a) és b) pontja, (4) bek. b) pontja]. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra és 4 évre a gazdálkodó szervezet vezetésével járó foglalkozástól eltiltásra ítélte. Ellenben őt 3 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a magánfelek polgári jogi igényéről, a bűnjelekről és a bűnügyi költségek viseléséről.

A megállapított tényállás lényege szerint az 1949-ben született terhelt magyar és horvát állampolgár. 2007-ben a bíróság sikkasztás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta.

A 2000. évben alakult P. Kft. tagjai H. J., a terhelt és U. J. voltak. A cég önálló képviseletére a terhelt és U. J., mint ügyvezetők voltak jogosultak. U. J., a terhelt édesanyja, a társaság tevékenységébe érdemben nem folyt bele, arra rálátása nem volt. A cég tevékenysége - egyebek mellett - ingatlan beruházására, épületek építésére, valamint ingatlan üzemeltetésére terjedt ki.

A Kft. tevékenységének megkezdését követően 2001. évtől N. területén ingatlanok tulajdonának megszerzésébe fogott annak érdekében, hogy a belterületi telkeken társasházakat építsenek fel és azokat értékesítsék. Az ezzel kapcsolatos szerződéseket a terhelt írta alá a gazdasági társaság képviseletében, míg a tényleges ügyintézési, szervezési és bonyolítási tevékenységet, a cég tényleges irányítását 2005. év végéig (letartóztatásáig) néhai H. J. végezte.

Néhai H. J., a terhelt segítségével, az általuk építendő társasházi ingatlanok helyszínéül szolgáló területek felvásárlásába, a lakóházak felépítésének előkészítésébe, illetve a különféle építési munkálatokba úgy kezdett bele, hogy megfelelő saját tőkével nem rendelkeztek. A beruházások lebonyolításához szükséges pénzintézeti hitelek megszerzésére reális lehetőségük nem volt. Az építési telkek teljes vételárát az eladók részére nem fizették meg. A nem N.-n korábban kötött ingatlanüzletekkel összefüggésben felhalmozott külföldi, osztrák pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásaikat sem tudták rendezni. Az építkezéseket jogerős építési engedély nélkül kezdték meg, a H. utcai társasházak vonatkozásában pedig építési engedély iránti kérelmet sem adtak be.

Néhai H. J. és a terhelt e körülmények ellenére a társasházak felépítésének ígéretével, a lakások leendő tulajdonosait, a kivitelezés pénzügyi feltételeinek megléte tekintetében megtévesztették. Nekik az építendő társasházban lakástulajdonokat ígértek, és erre tekintettel tőlük 2003. és 2005. évek között folyamatosan előleg, vételár vagy foglaló megfizetése címén különböző összegű pénzeket szedtek be. Az egyszerre több helyszínen folyó, ilyen jellegű tevékenység és a hitelfelvétel hiánya miatt azonban az ingatlanok kivitelezésére, a leendő tulajdonosok részére történő tehermentes átadására, az általuk szerződésben vállalt módon reális lehetőségük nem volt.

A terhelt és férje a szerződések megkötésének időpontjában és az előlegek átvétele idején a lakások átadására olyan rövid határidőt vállalt, amelyet tőke és fedezet hiányában teljesíteni nem tudtak. Így teljesítési képességük vonatkozásában tévedésbe ejtették, hitelképességük tekintetében pedig a későbbiekben is tévedésben tartották a sértetteket.

Az egész tevékenységi folyamatot néhai H. J. irányította. Ő határozta meg, hogy mely területen milyen ingatlan épüljön. Ő volt a cselekmények értelmi szerzője, szervezője, irányítója. A terhelt tisztában volt házastársa magatartásával. Az értékesítés során az ügyvédek által elkészített szerződések aláírásában és a lakások vásárlására átvett pénzek bizonylatainak kiállításában H. J. utasításainak megfelelően közreműködött, mivel a P. Kft. nevében aláírási joga neki volt. Annak ellenére írta alá ügyvezetőként a szerződéseket, hogy tisztában volt a teljesítőképesség hiányával, a P. Kft. hitelképtelenségével, így a csalási cselekményeket H. J.-vel együtt közösen követték el.

Az elsőfokú bíróság az ítéletének 6-26. oldalán összesen 42 pontban rögzítette a terhelt terhére rótt ingatlan adásvételi ügyletek részleteit.

A Zala Megyei Bíróság, mint cégbíróság a 2006. június 15-én jogerőre emelkedett végzésével megállapította a P. Kft. fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. A gazdasági társaság tényleges képviseletét, a gazdasági tevékenység irányítását, a jogügyletek megkötése során a társaság képviseletét, az árbevételek és kiadások lebonyolítását az adóhatóság és a felszámoló felé a társaság képviseletét, a könyvelővel való kapcsolattartást, a társaságot terhelő számviteli kötelezettségek teljesítését a terhelt látta el.

Az ítélet részletesen rögzítette, hogy a P. Kft-nél milyen számviteli szabályokat szegtek meg. A Kft. a bizonylati elvet és fegyelmet semmilyen mértékben nem tartotta be. A rögzített pénzmozgások alapján a gazdasági események csak részben rekonstruálhatók. A gazdasági társaság a 2004. és 2005. számviteli években könyvvezetési kötelezettségének nem tett eleget. A beszámolót hitelesen alátámasztó főkönyvet nem készített, beszámolási kötelezettségének a törvényben előírt módon nem tett eleget. 2006. évben főkönyvi könyvelése nem volt. A terhelt, mint a Kft. képviselője a 2002-2006. számviteli évek vonatkozásában az ítéletben rögzített számviteli szabályszegésekkel összefüggésben a gazdasági társaság vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezítette. A 2004., 2005. és 2006. év könyvelésének hiányossága miatt emelt vele szemben vádat az ügyészség 3 rb. számvitel rendje megsértésének bűntette miatt.