A Zalaegerszegi Járásbíróság P.21107/2011/41. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193. §, 195. §, 310. §, 318. §, 339. §, 355. §, 361. §] Bíró: Vajda Andrea

Zalaegerszegi Járásbíróság

19.P.21.107/2011/41. szám

Az Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés stb. megfizetése iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 403.582.- (négyszázháromezer-ötszáznyolcvankét) Ft-ot, és ezen összegből 131.357.- (százharmincegyezer-háromszázötvenhét) Ft után 2010. november 27-től a kifizetése napjáig félévente változóan a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegével megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Az ezt meghaladó keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 286.957.- (kétszáznyolcvanhatezer-kilencszázötvenhét) Ft perköltséget.

A 484.000.- (négyszáznyolcvannégyezer) Ft le nem rótt kereseti illetékből a felperes 459.800.- (négyszázötvenkilencezer-nyolcszáz) Ft-ot, az alperes 24.200.- (huszonnégyezer-kettőszáz) Ft-ot köteles megfizetni a NAV Zala Megyei Adóigazgatósága külön felhívására.

A bíróság megkeresi a Zalaegerszegi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy az EL 00154/2012. szám alatt letétként kezelt 6.648.- (hatezer-hatszáznegyvennyolc) Ft-ot utalja vissza a felperesnek.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Zalaegerszegi Törvényszékhez intézett, de a Zalaegerszegi Járásbíróságnál írásban 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását, illetve ha a fellebbezés a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b-c-d. pontjában foglaltak szerinti, a tárgyalás tartását.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás - bérleti szerződés, adásvételi szerződések, vételárra és javítási költségre vonatkozó számlák, forgalmi engedélyek, kompenzálási megállapodás, fizetési felszólítások, a felépítmények gyártására vonatkozó iratok, a konténerek állapotára vonatkozó fotók, tanú 1, tanú 2, tanú 3, tanú 4 tanúvallomása, gépjármű szakértői vélemény, a cég 1 tájékoztatása, a felek által csatolt egyéb iratok - és a felek előadása alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes tulajdonát képezték a DAF 45 220 típusú, rendszám 1 forgalmi rendszámú, valamint a DAF 55 250 típusú, rendszám 2 (utóbb átrendszámozás folytán rendszám 3) forgalmi rendszámú cserefelépítményes teherautók. A tehergépkocsik tulajdonához a felperes 2002. illetve 2003. években lízingszerződés folytán jutott. Az előző tehergépkocsira a felperes 2002. augusztus hónapjában rendelt 1.606.608.-Ft + ÁFA összeg ellenében egy 12 tonnás 2,6 m x 6,7 m x 2,9 m külső méretekkel rendelkező, 48,5 m3 kapacitású rolóponyvás cserefelépítményt a cég 2-től. Az utóbbi, nagyobb tehergépkocsira pedig a cég 3 készített a felperes külön megrendelése alapján 2004. augusztusában körülbelül 1,8 millió Ft + ÁFA összegért egy 2,6 m x 7,9 m x 2,65 m külső méretekkel rendelkező, 54 m3 kapacitású szintén rolóponyvás konténert, mely utóbbira 2007. június 26. napján új ponyvát, ponyvatartó szerkezetet vásárolt és az oldaldeszkákat is pótolta.

A felperes egyéni vállalkozóként fuvarozási tevékenységet folytatott, és a benzinkutat üzemeltető alperessel szemben - 2010. februárjában kötött szállítási szerződésük alapján - 2.988.643.-Ft üzemanyag tartozást halmozott fel, ezért a tartozás kiegyenlítése céljából abban állapodtak meg, hogy a felperes a tehergépkocsik tulajdonjogát átruházza az alperesre.

A tulajdonjog átvezetéséhez szükséges blankettaszerződést a felek 2010. november 26-án írták alá az alperes töltőállomásán; a szerződés szerinti vételár az rendszám 2 forgalmi rendszámú gépkocsi esetében 3.000.000.-Ft, az rendszám 1 forgalmi rendszámú esetében pedig 2.000.000.-Ft volt. A vételárat a felperes jelenlétében az alperes határozta meg egy német internetes honlap adatai alapján, a tehergépkocsik forgalmi engedély szerinti adatai, a gépkocsik kora és futásteljesítményük figyelembe vételével. A felek a szerződésben nem tüntették fel a cserefelépítményekre vonatkozó adatokat, illetőleg nem utaltak arra, hogy a gépkocsik átruházására felépítménnyel vagy anélkül került sor.

A felek 2010. december 13-án aláírtak egy "kompenzációs megállapodást", amely szerint a felperes tartozása 2.988.643.-Ft üzemanyag tartozás, 180.000.-Ft késedelmi kamat, 200.000.-Ft "illeték" és 1.500.000.-Ft "behajtási költség" volt, így a gépkocsik átruházásával való kompenzálás eredményeként az alperesnek 131.357.-Ft fizetési kötelezettsége keletkezett a felperessel szemben.

A tehergépkocsik továbbra is a felperes birtokában maradtak, mert az adásvételi szerződés megkötésével azonos időpontban felek bérleti szerződést is kötöttek, mely alapján az átruházott tehergépkocsikat 2011. január 1-től 2012. december 31-ig terjedő határozott időre a felperes visszabérelte az alperestől. A szerződés 4. pontja azonban feljogosította a felperest a gépkocsik használatára 2010. évben is azzal, hogy ez évben az alperes csak az általa esetlegesen kifizetett biztosítási díjat számlázza. A szerződés szerinti, havonta előre fizetendő bérleti díj az egyes tehergépkocsik esetében havi nettó 52.000.-Ft, illetve 78.000.-Ft volt.

A felek a szerződésben vételi jogot is alapítottak a felperes javára, annak 2011. december 31-i gyakorlása esetén 3.280.000.-Ft + ÁFA, 2012. december 31-i gyakorlása esetén 2.200.000.-Ft + ÁFA opciós vételár kikötése mellett (az opciós vételárak a két tehergépkocsira együttesen vonatkoztak).

A felek a bérleti szerződés 8. pontjában rögzítették, hogy a bérlő köteles a bérlet tárgyát a jó gazda gondosságával kezelni, üzemeltetni. A nagyobb mérvű meghibásodásokat előidéző műszaki problémát azonnal megjavítani, ennek elmulasztásából eredő többletköltségért helytállni. A pótkocsi üzemben tartásával kapcsolatos költségeket a gépkocsik műszaki meghibásodásának javítása, illetve üzemben tartási költségek tekintetében a bérlőre telepítették.

A szerződések megkötésére az alperes benzinkútján került sok, melynek alkalmával (illetve azt megelőzően) a gépkocsik megtekintése, állapotfelmérésük nem történt meg (a bérleti szerződés 12. pontjában írt fényképes dokumentáció sem készült el).

Az alperesnek a gépkocsikra, mint fuvarozási eszközökre nem volt szüksége. A gépkocsik átruházása kifejezetten azt a célt szolgálta, hogy az alperes a követelésére fedezetet nyerjen.

A felperes a visszabérelt tehergépkocsikat - a cserefelépítményekkel felszerelve - a cég 4 telepén tartotta, azokat - megrendelés hiányában - a bérleti szerződés megkötését követően nem használta (rendszám 1-es rendszámú a bérleti szerződés megkötése idején egészen 2012. január 2-ig nem rendelkezett műszaki vizsgával, a forgalomból kivonták).