A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20482/2010/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20 482/2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a hozzátartozó II.r. alperes által képviselt I.r. és a dr. Kovács Mihály Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kovács Mihály pártfogó ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Megyei Bíróságnál 24.P.21 644/2008. szám alatt megindított és az Ítélőtábla Pf.III.20 357/2009/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a II.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Megállapítja, hogy a II.r. alperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díjának viselésére teljes egészében a II.r. alperes köteles, amiről az elsőfokú bíróság értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

A le nem rótt 404 400 (négyszáznégyezer-négyszáz) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A II.r. alperes a 2001. október 11-én kelt adásvételi szerződéssel 6 740 000 forint vételáron eladta a f.-i ingatlant lányának az I.r. alperesnek, akinek tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba a szerződés alapján bejegyzésre került.

A felperes keresete alapján a Városi Bíróság ítéletével - egyebek mellett - 600 000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az I.r. alperest, akit a perben a II.r. alperes képviselt. A határozatot a Megyei Bíróság a 2004. május 18-án kelt 4.Pf.20 718/2004/2. számú ítéletével helybenhagyta. Az I.r. alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes végrehajtási eljárást indított ellene, amelynek során megállapítást nyert, hogy az adósnak a perbeli ingatlanon kívül egyéb vagyontárgya, jövedelme nincs.

A II.r. alperes keresetet terjesztett elő a 2001. október 11-én kelt adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt, amelyben az I.r. alperes 2006. január 26-án írásban úgy nyilatkozott, hogy az adásvételi szerződés felbontása és érvénytelenségének kimondása iránti kérelemmel egyetért. Az elsőként benyújtott keresetlevél idézés kibocsátása nélkül elutasításra került, majd az ismételten előterjesztett kereset folytán a Városi Bíróság a 2007. november 22-én kelt 2007. december 28-án jogerőre emelkedett ítéletében megállapította, hogy az alperesek között 2001. október 11-én létrejött adásvételi szerződés közös megegyezéssel megszűnt és rendelkezett a II.r. alperes tulajdonjoga visszajegyzése felől. A jogerős határozat alapján a földhivatal a 30266/2008.01.10. számú határozatával a II.r. alperes tulajdonjogát, eredeti állapot helyreállítása jogcímén, visszajegyezte.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a II.r. alperes tulajdonjogának visszajegyzésére szolgáló - az alperesek közötti adásvételi szerződés megszűntetésére irányuló - megegyezés semmisségét, mert az a Ptk. 207. §-ának (5) bekezdése szerinti színlelt, szándékuk a felperes kielégítési alapjának elvonására irányult. Vagylagosan kérte a fedezetelvonó szerződés vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását és a II.r. alperes kötelezését arra, hogy követelése az ingatlanból kielégítést nyerjen.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték azzal, hogy tényleges szándékuk a II.r. alperes tulajdonszerzésére irányult és nem jártak el rosszhiszeműen az eredeti állapot helyreállítása folytán.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2006. január 26. napján kelt I.r. alperes által adott elfogadó nyilatkozattal az alperesek között létrejött 2001. november 11-i adásvételi szerződést felbontó szerződés a felperessel szemben hatálytalan. Kötelezte a II.r. alperest annak tűrésére, hogy a felperes a jogerős ítéletben megállapított és az I.r. alperessel szemben fennálló követelését kielégítse a perbeli ingatlanból. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A II.r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint az alperesek az adásvételi szerződést közös megegyezéssel bontották fel akkor, amikor az I.r. alperes a 2006. január 26-i nyilatkozattal elfogadta a II.r. alperes erre irányuló kérelmét. A bíróság kétoldalú nyilatkozat, azaz a felek közös megegyezése alapján rendelte el az eredeti állapot helyreállítását.

Színleltség nem volt megállapítható, de a felbontó szerződés alkalmas volt harmadik személy kielégítési alapjának elvonására. Az alperesek rosszhiszeműségét - rokoni viszonyuk folytán - vélelmezni kellett, és az I.r. alperes a tartozása keletkezésekor még tulajdonjoggal rendelkezett az ingatlanon, egyéb vagyona pedig nincsen. A perben a képviseletét mindvégig ellátó II.r. alperesnek mindenről tudomása volt és erre tekintettel állapodtak meg a szerződés felbontásában, amivel a felperes követelésének fedezetét elvonták. A 2006. január 26-án létrejött szerződést felbontó megállapodás tehát a felperessel szemben Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése alapján hatálytalan és a II.r. alperes tűrni köteles, hogy az ingatlanból a felperes követelése kielégítést nyerjen. A másodfokú bíróság megjegyezte, hogy ezzel azonos megítélés alá esne a jogvita abban az esetben is, ha az adásvételi szerződést az I.r. alperes elállása bontotta volna fel.