A Szegedi Ítélőtábla Pf.20283/2009/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 30. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 114. §, 116. §, 202. §, 484. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §] Bírók: Kissné dr. Koch Ágnes, Rakita Zsuzsanna, Simonné dr. Gombos Katalin

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.III.20.283/2009/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla Kelemen és Mezős Ügyvédi Iroda (6000 Kecskemét, László Károly u. 13. fszt. 2., ügyintéző: dr. Mezős Ottó ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - dr. Haskó Imre ügyvéd (6000 Kecskemét, Bocskai u. 3.) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és dr. Pajor Levente ügyvéd (8200 Veszprém, Virág B. u. 8.) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2009. február 2. napján kelt 11.P.22.101/2006/41. számú ítélete ellen a II. rendű alperes által 43. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 160.000 (Egyszázhatvanezer) Ft elsőfokú, míg a II. rendű alperesnek összesen 650.000 (Hatszázötvenezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Az eljárás során felmerült 390.000 (Háromszázkilencvenezer) Ft le nem rótt eljárási illeték, valamint 172.800 (Egyszázhetvenkettőezer-nyolcszáz) Ft állam által előlegezett szakértői díjból álló költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes és az I. rendű alperes 1985. március 23. napján kötöttek házasságot. Házassági életközösségük 2005. év elején megszakadt. Az I. rendű alperes 2005. október 23. napján költözött el az utolsó közös lakhelyül szolgáló perbeli ingatlanból. A Kecskeméti Városi Bíróság a felperes és az I. rendű

- 2 -

alperes házasságát a 2007. március 6. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta.

A .../10 helyrajzi számú perbeli ingatlanból a telek az I. rendű alperes különvagyonát képezi. A felépítményt a volt házastársak közösen építették. Az ingatlan-nyilvántartásban az I. rendű alperes egyedüli tulajdonosként volt bejegyezve. Az I. rendű alperes a .../10 helyrajzi számú, ingatlan-nyilvántartás adatai szerint kizárólagos tulajdonát képező ingatlant több ízben megterhelte, különvagyoni adósságai fedezeteként.

Az I. rendű alperes, mint eladó és az ingatlanforgalmazással foglalkozó II. rendű alperes, mint vevő között 2005. december 21. napján adásvételi szerződés jött létre a jelzálogjoggal terhelt .../10 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában. A teljes vételárat 6.500.000 Ft-ban határozták meg. A vevő - az eladó hozzájárulásával - 5.500.000 Ft-ot közvetlenül a jelzálogjog jogosultjának fizetett meg, ezzel került rendezésre az I. rendű alperes különvagyoni adóssága, míg további 1.000.000 Ft-ot az I. rendű alperesnek teljesített. A II. rendű alperes 1/1 tulajdonjogát a Kecskeméti Körzeti Földhivatal a 34786/3/2006. 02. 08. számú határozatával az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.

A felperes csak 2006. februárjában értesült az adásvételi szerződés megkötéséről, amikor a vevő felszólította, hogy az ingatlanból költözzön ki.

A felperes módosított keresetében kérte megállapítani, hogy az I. és II. rendű alperesek által 2005. december 21. napján létrejött adásvételi szerződés a Csjt. 30. § /2/ bekezdése, a Ptk. 202. §-a és 236. § /2/ bekezdés c./ pontja alapján érvénytelen. Kérte az eredeti állapot helyreállítását, és egyben annak megállapítását is, hogy a perbeli ingatlannak a felperes 525/1150-ed részben, míg az I. rendű alperes ugyanezen ingatlannak 625/1150-ed részben tulajdonosa. Másodlagosan az adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítását kérte a Ptk. 203. §-ának /1/ bekezdése alapján. Kérte a hatálytalanság jogkövetkezményeinek levonását is.

Az I. rendű alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a II. rendű alperes az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Az ingatlan eladási ára a piaci ár alatt volt ugyan, de mivel az ingatlant kölcsönök miatt árverés fenyegette, az eladási ár vonatkozásában nem állapítható meg a feltűnő értékaránytalanság. Előadta, hogy a felperesnek az I. rendű alperessel szemben megalapozott tulajdoni igénye nem lehet, legfeljebb kötelmi követelést érvényesíthetett volna. Elutasítani kérte a szerződés hatálytalansága iránti kereseti kérelmet is.

A II. rendű alperes szintén a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy jóhiszeműen járt el, a vételárat kifizette, így vele szemben a felperes nem kérheti a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Tulajdoni igénye a felperesnek az I. rendű alperessel szemben lehetett volna, de miután időközben a II. rendű alperes,

- 3 -

Pf.III.20.283/2009/3. szám

mint vevő megszerezte az ingatlan tulajdonjogát, így ilyen igény előterjesztésére a felperesnek már lehetősége nincsen. A keresetet összegszerűségében is vitatta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes, mint eladó és a II. rendű alperes, mint vevő által 2005. december 21. napján a .../10 helyrajzi számú ingatlanra megkötött adásvételi szerződés semmis. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 60 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 6.500.000 Ft-ot és járulékait. Megállapította, hogy a .../10 helyrajzi számú ingatlan a felperesnek 947/2000-ed, míg az I. rendű alperesnek 1053/2000-ed tulajdoni illetőségben képezi a tulajdonát házassági vagyonközösség jogcímén. Megkeresni rendelte a ... Körzeti Földhivatalt az adásvételi szerződés semmissége folytáni eredeti állapot helyreállítása és házastársi vagyonközösség jogcímén történő változások ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A pervesztes alpereseket kötelezte perköltség, valamint le nem rótt eljárási illeték és állam által előlegezett költség megfizetésére. Jogi álláspontja az volt, hogy miután a Csjt. 30. § /1/ és /2/ bekezdése az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időszakban kötött ügyletek tekintetében sem a házastársak belső viszonyára, sem a házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyokra irányadó módon nem rendelkezik a korlátozott rendelkezési jog megsértésének következményeiről, ezért evonatkozásban a jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával alakított ki joggyakorlatot, de ezidáig egységes jogalkalmazás nem alakult ki. Megoldásként szóba jöhet a szerződés érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása és a Ptk. 339. §-a szerinti kártérítési igény is. A perbeli esetben a felperes az ingatlan értékesítéséről nem tudott, az ügylethez előzetesen vagy utólag nem járult hozzá. Az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár nagyobbik része az I. rendű alperes különvagyoni adósságának fedezésére szolgált, és a fennmaradó rész sem folyt be a közös vagyonba. Értékelte továbbá, hogy a felperes és az I. rendű alperes a házasság felbontása iránti perben 2007. március 6. napján egyezségben állapodtak meg arról, hogy sem tartozás, sem kintlévőség tekintetében egymással szemben követelésük nincsen. Ilyen körülmények között az I. rendű alperes nem rendelkezhetett a felperes hozzájárulása nélkül az ingatlanról, a Ptk. 112. § /1/ bekezdése értelmében. A felperes tulajdonjoga a törvény erejénél fogva - a Csjt. 27. § /1/ bekezdése alapján - fennállt, annak ellenére, hogy nem volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Átruházással tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni. Ezért a vagyonközösséghez tartozó, de csak az egyik házastárs tulajdonaként nyilvántartott ingatlan átruházására kötött szerződés - a Ptk. 117. § /1/ bekezdésének sérelmével -, mint tiltott jogügylet a Ptk. 200. § /2/ bekezdése alapján semmis. Ebben az esetben pedig nincs jelentősége annak, hogy a vevő jó- vagy rosszhiszemű volt-e. Utalt ugyanakkor arra, hogy a vevő ingatlanforgalmazó cég volt, akitől a bíróság megítélése szerint elvárható, hogy körültekintően járjon el. Esetlegesen, ha családi állapotra utaló jelek vannak, mint például az I. rendű alperes neve, elvárható, hogy felhívja az eladó figyelmét arra, ha esetlegesen házastársi közös vagyon az ingatlan, a házastárs hozzájárulása is szükséges az értékesítéshez. Nem vitásan az ingatlan-