A Legfelsőbb Bíróság Bfv.302/2007/7. számú határozata lopás bűntette (DOLOG ELLENI ERŐSZAKKAL elkövetett lopás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. §, 316. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 416. §, 426. §] Bírók: Molnár Gábor, Schäfer Annamária, Szabó Győző

Bfv.II.302/2007/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2007. évi november hó 8. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette, és más bűncselekmények miatt az I.r.terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Dunakeszi Városi Bíróság 6.B.94/2005/51. számú ítéletét és a Pest Megyei Bíróság 3.Bf.183/2006/25. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3600 (háromezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Dunakeszi Városi Bíróság a 2006. január 30. napján kihirdetett 6.B.94/2005/51. számú ítéletével a III.r. terheltet bűnösnek mondta ki nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettében, mint társtettest. Ezért őt, mint többszörös és különös visszaesőt, 2 év fegyházra, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A III.r. terhelttel kapcsolatban megállapított tényállás lényege a következő:

A III.r. terhelt nőtlen, élettársi kapcsolatban él, két gyermeke van. Korábban 7 alkalommal volt büntetve. Legutóbb 1991-ben, társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 11 év fegyházra, 1998-ban lopás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt, 2 év fegyházra ítélték. Az összbüntetésül megállapított 12 év 4 hónapi fegyházbüntetéséből, azt kitöltve 2002. november 26. napján szabadult. 2004. október hó 18. napján lopás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 6 hónap börtönre ítélték.

A III.r. terheltre vonatkozó tényállás az ítéleti tényállás C/3. pontja alatt a következőket tartalmazza:

A III.r. terhelt az eljárás során ismeretlenül maradt nő társával 2004. május 24. napján 21 óra 10 perc körüli időben "zárfésülés" módszerével kinyitotta egy bevásárló központban lévő üzletet lezáró elektromos rács zárszerkezetét.

Ezt követően a helyszínre érkeztek a III.r. terhelt társai, I.r. és a II.r. terhelt is. Az I.r. és a II.r. terhelt az ily módon kinyitott üzletbe bement, és odabenn sporttáskába értékesebb ruhaneműket, cipőket, bőröveket, ingeket pakoltak. Ezen kívül felfeszítették a pénztárgép alatt lévő szekrény fiókját és abból 22.500 forint készpénzt tulajdonítottak el. Az üzletből 21 óra 24 perckor először az I.r. terhelt távozott az eltulajdonított árukkal teli sporttáskával és hátizsákkal, majd a II.r. terhelt is kijött, aki a rácsot leengedte.

21 óra 38 perckor az I.r. terhelt, majd a II.r. terhelt ismételten bement az üzletbe, és két sporttáskába újabb ruhaneműket, férfi bőrkabátokat, pólókat, farmernadrágokat, öveket pakolt. A terheltek ezt követően 21 óra 45 perckor távoztak az üzletből. Az I.r. terhelt az üzlet rácsát leengedte, majd kezében a sporttáskával és a hátizsákkal elhagyta az üzlet folyosóját. A bevásárló központból a három terhelt külön-külön távozott, és még aznap este Budapesten, egy parkolóban találkoztak, ahol az eltulajdonított ruhaneműket elosztották.

Az eltulajdonított bőrkabátok közül 2 db-ot a II.r. terhelt lakásán a nyomozóhatóság a 2005. január 25. napján tartott házkutatás során lefoglalt és azt a sértettnek kiadta. Ily módon a lopással okozott összesen 1.400.000 forint kárból 10.000 forint megtérült.

A jogi indokolás körében kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a III.r. terhelt ismeretlenül maradt női társával az üzletet lezáró elektromos rács zárszerkezetét zárfésülés módszerével kinyitotta, ahonnan az I.r. és II.r. terhelt különféle ruhaneműket tulajdonított el jogtalanul. A III.r. terhelt az üzlet rácsát nem annak rendeltetésszerűen használható kulcsával nyitotta ki, hanem "zárfésülés" módszerével, erőszakot alkalmazva kapcsolta be a rácsot működtető elektronikát, ezért a cselekmény dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül.

A terheltek egymás tevékenységéről tudva, szándékegységben, közösen, a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettesként követték el a cselekményt. Közülük a III.r. volt az, aki a dolog elleni erőszakot kifejtette, amellyel megteremtette annak a lehetőségét, hogy az I.r. és a II.r. terhelt az üzletbe akadálytalanul bemehessen, ahol a pult fiókját felfeszítették, amelyből készpénzt tulajdonítottak el.

Figyelemmel a Btk. 138/A. §-ának b) pontjára is, az elsőfokú bíróság III.r. terhelt cselekményét a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő társtettesként nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének minősítette, és ezért a rendelkező részben írt büntetéssel sújtotta.

A terhelt és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Pest Megyei Bíróság a 2006. szeptember 12. napján meghozott 3.Bf.183/2006/25. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a III.r. terhelt cselekményét minősítő részében akként változtatta meg, hogy az üzletszerűen elkövetettként is minősül. A különös visszaesői minőségre utalást, az ítélet büntetést kiszabó részéből mellőzte, egyebekben e terhelt vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság a III.r. terheltet érintő tényállást több részletében is kiegészítette, helyesbítette. Rögzítette, hogy a bűncselekmény elkövetését a III.r. terhelt kezdeményezte, megjelölve annak helyét. Az I.r. terhelt ezt közölte a II.r. terhelttel, aki meg is jelent az elkövetés helyszínén. A terheltek a bűncselekmény elkövetését megbeszélték, ennek során a szerepeket egymás között kiosztották. Az I.r. terhelt az ily módon kinyitott üzletbe a III.r. terhelt jelenlétében bement.

A jogi indokolás körében a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a bűncselekmény minősítése csak részben felel meg az anyagi jog szabályainak.

A III.r. terhelt cselekménye üzletszerűen elkövetettnek minősül. A vádbeli időszakban munkahellyel, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezett. Életmódjában a bűnöző életvitel elemei egyértelműen felismerhetők. Többször ítélték el vagyon elleni bűncselekmény miatt a jelen ügyben elbírált bűncselekmény elkövetése után is. Ezekből, valamint abból, hogy a III.r. terhelt lopási cselekmények elkövetéséhez alkalmas eszközt tartott magánál, az ismétlődő és rendszeres haszonszerzésre törekvő akarat-elhatározásra lehet következtetni. Ezért a terhére rótt bűncselekmény a Btk. 137. §-ának 9. pontjára figyelemmel üzletszerűen elkövetettként minősül.

A dolog elleni erőszak értékelése körében a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy az irányadó tényállás szerint a III.r. terhelt ún. zárfésűvel nyitotta ki az üzlet rácsát, amelytől a záron rongálódás nem keletkezett.