BH 1993.4.216 Nem a szemérem elleni erőszak bűntettét, hanem a kiskorú veszélyeztetésének a bűntettét valósítja meg az az apa, aki a nemi vágyának felkeltése érdekében a kiskorú leánygyermekét magához szorítja, szájon csókolja és a mellét megfogja [Btk. 198. § (1) bek., 195. § (1) bek.].

A városi bíróság ítéletével a terheltet nevelése alatt álló személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt 8 hónapi börtönre, valamint a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte, elrendelte a kényszergyógyítását, és a szülői felügyeleti jogát megszüntette. A megállapított tényállás lényege a következő.

Az erősen ittas terhelt a vádbeli napon a 15 éves leányával a lakásukon tartózkodott. Arra kérte a leányát, hogy születésnapja alkalmából csókolja meg. Ezután kihasználva az alkalmat, nemi vágyának a felkeltése érdekében a leányát magához szorította, szájon csókolta, és megfogta mellét. A leányának azonban sikerült kiszabadulnia a fogásából, és a történtekről tájékoztatta a testvéreit. Ezt követően - most már a testvérei tanácsára - a leány visszament a lakásba, ekkor a terhelt megismételte az előbbi cselekményét, és a leánya pulóvere alá is megpróbált benyúlni. A további erőszakoskodást gyermekeinek a megjelenése miatt hagyta abba.

A sértettnek az eset kapcsán familiáris problémából adódó depresszív, neurotikus tünetek léptek fel.

A városi bíróság jogerős ítélete ellen a cselekményt minősítő rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.

A Btk. 198. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szemérem elleni erőszak bűntettét - egyebek mellett - az követi el, aki mást házassági életközösségen kívül erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy annak eltűrésére kényszerít.

Az adott esetben az elbírált bűncselekmény jogi minősítésének vizsgálata körében a tényállási elemek közül az erőszak, illetve a fenyegetés, továbbá a fajtalanság vizsgálatának van döntő jelentősége.