A Fővárosi Törvényszék Bf.8790/2018/15. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 344. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §, 42. §, 53. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 6. §, 14. §, 373. §, 376. §] Bírók: Albertné dr. Lackner Gertrúd, Balázs Márta, Peller László

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

22.Bf.8790/2018/15.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2018. november hó 9. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A hanyag kezelés vétsége és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott neve és társa ellen indított büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2018. március 6-án kihirdetett 24.B.941/2017/6. számú ítéletét megváltoztatja.

I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűncselekményét a Btk. 376. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja szerint;

II.rendű vádlott neve vádlott bűncselekményét bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének {Btk. 376. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja} minősíti.

A ... Önkormányzat (cím1.) magánfél polgári jogi igényének helyt ad és kártérítés címén kötelezi I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 500 000 (ötszázezer) forint és ennek 2010. július 20. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező kamatának, továbbá egyetemlegesen kötelezi I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve vádlottat 1 860 000 (egymillió-nyolcszázhatvanezer) forint és ennek 2010. július 20. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező kamatának a megfizetésére.

Kötelezi I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 30 000 (harmincezer) forint, továbbá I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve vádlottat egyetemlegesen 111 600 (száztizenegyezer-hatszáz) forint államnak járó le nem rótt illeték megfizetésére.

Az első fokú ítélet meghozataláig felmerült bűnügyi költségből I.rendű vádlott neve I. r. vádlott köteles 97 012 (kilencvenhétezer-tizenkettő) forintot az államnak megfizetni, az ezt meghaladóan felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

I.rendű vádlott neve I. r. vádlott születési neve: ..., lakóhelye: cím2, személyazonosító igazolványának a száma helyesen: ....

Az első fokú ítélet bevezető részéből 2017. július 4. napját a tárgyalási határnapok közül mellőzi, a 2017. szeptember 26. és november 28. napjait feltünteti.

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

INDOKOLÁS

A kerületi bíróság a - megismételt eljárásban meghozott - ítéletében I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat a Btk. 376. § (1) és (3) bekezdése szerinti folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt 50 napi tétel, napi tételenként 1500 forint, mindösszesen 75 000 forint pénzbüntetésre, II.rendű vádlott neve vádlottat a Btk. 373. § (1) és (3) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás bűntette miatt 40 napi tétel, napi tételenként 1500 forint, mindösszesen 60 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, valamint a bűnügyi költségről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. vádlott és a védője, valamint a II. r. vádlott és a védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség .... számú átiratában az első fokú ítélet indokolásának a kiegészítését a Btk. 2. §-ra utalásra, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

Az I. r. vádlott védője a a fellebbezésének a részletes indokolásában vitatta a vád törvényességét. Kifejtette, hogy az I. r. vádlott a pálya átvétele során a legnagyobb gondossággal járt el, az eljárás alapját képező melléklet a mai napig nem került elő. Az eljárás korábbi szakaszaira utalva sérelmezte az elsőfokú bíróság döntését, azzal, hogy a tényállást iratellenesen állapította meg. Utalt arra, hogy az első fokú ítélet indokolása pontosításra szorul, mert az I. r. vádlott nem kötött vagyonhasznosítási szerződést. A "melléklet" hiánya az I. r. vádlottnak nem róható fel. A palánkkal kötött adás-vételi szerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azt nem ő, hanem a szervezetszerű helyettese, az I. r. vádlott távollétében , a szabadsága alatt írta alá. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel, továbbá hiányos és téves tényállást állapított meg, amely részben az iratok tartalmával ellentétes, részben téves ténybeli következtetéseket tartalmaz, mindezért megalapozatlan. Ezért elsődlegesen a törvényes vád hiánya miatt az eljárás megszüntetését, másodlagosan eltérő tényállás megállapításával az I. r. vádlott felmentését, harmadlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

Az I. r. vádlott védője a nyilvános ülésen a fellebbezését maradéktalanul fenntartotta.

A II. r. vádlott védője a másodfokú eljárásban a fellebbezésének az indokolásában észrevételezte, hogy a kerületi bíróság ítéletének 3. és 7. oldalán eltérő megállapítást tett, mert a tényállásban azt rögzítette, hogy a II. r. vádlott a rábízott dologról rendelkezett, míg az indokolásban azt rögzítette, hogy azt jogtalanul elsajátította. Álláspontja szerint helytelenül került megállapításra a tényállás, mert nem lehet eladni olyan dolgot, amely nem képezi az eladó tulajdonát. A tényállásból más következtetés vonható le, a pálya nem a dokumentációnak megfelelően készült el, mert palánk került kivitelezésre, azonban ez polgári jogi kérdés. A pályát az önkormányzat átvette, majd a palánkot a zajhatás miatt az önkormányzat labdafogó hálóra kívánta lecserélni. Miután az átadás-átvétel megtörtént a szavatossági határidők elteltek, ezért a palánk cseréjére jogszerűen a cégnév1.-t nem lehetett kötelezni. Így az önkormányzat úgy döntött, hogy a saját költségén lecserélteti a palánkot és labdarúgó hálót szereltet fel. A kivitelezésre felkért cégnév1. a korábban már hálókat felszerelő cégnév2.-vel állapodott meg 1 500 000 forint összegben. A cégnév1. nem gazdagodott az ügyleten, mert az önkormányzat által kifizetett összeget a cégnév2.-nek tovább utalta, az Önkormányzat sem károsodott, mert a leszerelt palánkot egy másik, az önkormányzat által fenntartott iskolába elszállíttatta. A palánk leszereléséről nem a cégnév1. döntött. Nyilvánvaló, hogy az adás-vételi szerződés színlelt szerződés, mert az önkormányzat nem akarta megvenni a palánkot, hanem ki akarta fizetni a háló költségét, a cégnév1 nem akarta eladni a nem is saját palánkot, hanem meg szerette volna kapni a háló ellenértékét, hogy azt kifizesse a cégnév2.-nek, aki azt ténylegesen felszerelte. A felek szándéka valójában háló beszerzésére irányuló támogatási szerződésre irányult. cégnév1. és ügyvezetője nem követett el bűncselekményt, az önkormányzatot kár nem érte, mindezért a II. r. vádlott felmentését kérte.

A nyilvános ülésen a II. r. vádlott védője a fellebbezését fenntartotta, hangsúlyozta, hogy a palánk leszerelését az önkormányzat kezdeményezte a zaj miatt, emiatt került sor az adás-vételi szerződés megkötésére.

A fellebbezések más okból alaposak.