BH 1998.3.139 A kötbér egyes fajtáit (késedelmi, meghiúsulási, minőségi stb.) a polgári jog nem nevesíti - bár megemlíti -, ezért a feleknek a szerződéskötéskor kell meghatározniuk, hogy mely szerződésszegéseket kívánnak kötbérrel szankcionálni. Nem zárható ki, hogy "bármely szerződésszegés" esetére kívánják a szerződést biztosító mellékkötelezettséget alkalmazni. Ebben az esetben azonban - mert a kötbér csak írásban köthető ki -, erre a szerződésnek kifejezetten utalnia kell [Ptk. 246. § (1) és (3) bek., 14/1978. (VI. 1.) MT r.*].

Az alperes és a H-B. Rt. 1992. december 8-án termékértékesítési szerződést kötött, melyben az alperes 270.000 db Kolos fehér naposliba szállítására vállalt kötelezettséget. A szerződés 2. pontja szerint "amennyiben a szállító nem teljesíti az 1. pontban szereplő szabványnak megfelelő minőségű naposállatok leszállítását, úgy kötbért köteles fizetni", melynek alapja "a le nem szállított naposliba mennyiség 140,-Ft/db egységár". A kötbér mértéke 30%. A szállító a kötbéren felül köteles a megrendelő kárát is megtéríteni a kártérítés általános szabályai szerint. A megrendelő kötelezettséget vállalt a szerződés 4. pontja értelmében arra, hogy 140,-Ft/db + áfa ellenértéket a szállítás napján készpénzben teljes egészében kifizeti. Ugyanezen pont tartalmazza, hogy a szállító a szerződéstől elállhat, ha a megrendelő felszólítás ellenére a leszállított naposlibák ellenértékét az esedékességet követő napon nem fizeti meg a szállítónak, és kötbért követelhet, melynek alapja a még le nem szállított naposlibák teljes mennyiségének ellenértéke, mértéke 30%. A szerződés 6. pontja értelmében a naposlibák átvétele és telepítése a szállító telepítési jegyzőkönyvének szabályszerű kitöltésével történik, amennyiben a megrendelő hibájából a jegyzőkönyv valósághű kitöltése és aláírása meghiúsulna, úgy a szállító a termelőhöz telepített naposlibák vonatkozásában a további szavatossági felelősségét kizárja, és az esetleges szavatossági igényért a megrendelő tartozik helytállni a termelőkkel szemben.

Az alperes nem a szerződésben kikötött szabványnak megfelelő naposlibákat szállított le, majd 1993. május 8-án kelt bejelentésével a H-B. Rt. szerződésszegésére hivatkozással a szerződéstől elállt, és 7.955.858,-Ft kötbér és kártérítés megfizetését kérte. A H-B. Rt. szintén kötbérigényt jelentett be a 178.800 db le nem szállított naposliba miatt 7.509.600,-Ft értékben, mely igényét a felperesre engedményezte.

A felperes módosított keresetében 24.704.591,-Ft és ennek 1993. május 8-tól a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Követeléséből 7.509.600,-Ft a H-B. Rt.-től reá engedményezett kötbér, 11.127.705,-Ft az a kára, amely a libák le nem szállítása miatti bevételkiesésből őt érte, és 6.067.286,-Ft az a kár, amelyet a termelőknek a hibás teljesítés miatt kifizetett. A felperes keresetében előadta, hogy az alperes nem az élőállat-szabványban meghatározott minőségű állatokat szállította, az ismétlődő szalmonellás megbetegedésekre tekintettel jogosult volt a szerződés 2. pontja szerint kötbérigényt előterjeszteni. Kárigénye az alperesi teljesítés elmaradása miatt 178.800 db le nem adott állat 41,90,-Ft/db haszna nála kiesett jövedelemként jelentkezett, melyet az alperesnek kell viselnie szerződésszegés miatt. Álláspontja szerint az 1993. április 23-i "emlékeztető" 3. pontjában a megkötött szerződésnek a fizetésre vonatkozó szabályait módosították, az alperes továbbra is vállalta a folyamatos szállításokat annak ellenére, hogy nem fizették ki neki az utolsó turnust, emiatt nem követett el szerződésszegést a kifizetés elmaradásával.

A felperes kérelmére a bíróság az igények tárgyalását elkülönítette, és csak az engedményezett kötbér, valamint a 11.127.705,-Ft kártérítés tárgyában hozott döntést, mivel a termelők által igényelt kártérítés ügyében további bizonyítás lefolytatása volt indokolt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte és viszontkeresetet terjesztett elő 7.955.858,-Ft és ennek 1993. május 17-től a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamata megfizetésére, arra hivatkozással, hogy a szerződés alapján a ki nem fizetett összeg után ez kötbérként megilleti. Ellenkérelmében előadta, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a megbetegedésekért a szavatossági felelőssége fennállna, és a felperes saját gondatlanságával kizárta az alperes szavatossági felelősségét (pl. a hullák vizsgálata határidőn túl történt, és az elhullás nincs igazolva szabályszerű elhullási naplókkal). Vitatta továbbá, hogy a megbetegedések keltetői eredetre vezethetők vissza, azok a termelőknél bekövetkező okokból jelentkeztek. A kártérítési igénnyel kapcsolatban előadta, hogy vele csak a H-B. Rt. áll szerződéses viszonyban, a felperes nem; az engedményezés alapján a felperes vele szemben csak kötbérigényt jogosult érvényesíteni. Viszontkeresetében arra hivatkozott, hogy a felperes a 16. héten leszállított 19 255 db naposliba ellenértékét nem fizette ki 2 857 442,-Ft értékben, annak ellenére, hogy a megadott telephelyeken az állatok átvétele mennyiségi és minőségi kifogás nélkül megtörtént. A szerződés 4. pontja alapján tehát kötbérigénye megalapozott. Vitatta, hogy az 1993. április 23-i "emlékeztető" az eredeti szerződésben vállalt fizetési határidő módosítását jelentette volna, mivel ezen a napon a H-B. Rt. képviselőitől szóbeli ígéretet kapott az elmaradt összeg azonnali megfizetésére, kizárólag erre tekintettel vállalta a további folyamatos szállításokat.

Az elsőfokú bíróság 100. sorszámú részítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 446.258,-Ft-ot és ennek 1993. május 17-től a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamatát, valamint 550.000,-Ft perköltséget. Kötelezte továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 750.000,-Ft, az alperes pedig 450.580,-Ft le nem rótt illetéket. Indokolásában kifejtette, hogy a felek megszegték az alperes és a H-B. Rt. között létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződést, és ez alól nem mentették ki magukat. Az alperes nem a szabványnak megfelelő minőségű naposlibát szállított, a H-B. Rt. pedig csak 320 db naposliba ellenértékének a visszatartására lett volna jogosult, szemben az alperes által szállított 19.255 db naposliba vételárával. Ezek alapján a szerződésben meghatározott kötbéralap és mértéke figyelembevételével a felperesnek 7.955.858,-Ft, az alperesnek pedig 7.509.600,-Ft kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett, mely összegeket beszámítva kell a felperesnek az alperes részére a rendelkező részben írtak szerinti összeget megfizetni. Kifejtette továbbá, hogy a H-B. Rt. a kötbérkövetelését a felperesre engedményezte, ezért a kártérítésre a szerződésen kívüli károkozás szabályai irányadóak. Megállapította, hogy az alperes a felperes vételár-visszatartása miatt jogszerűen állt el a szerződéstől, és tagadta meg a további teljesítést a H-B. Rt. fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt. Az alperes jogellenes magatartást nem tanúsított, ezért alaptalan volt a 11.127.705,-Ft elmaradt haszon címén előterjesztett kártérítésre vonatkozó kereset.