A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27402/2015/14. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 3. §, 50. §, 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt. Vhr.) 19/A. § (2) bek.] Bíró: Stefancsik Márta

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

14.K.27.402/2015/14. szám

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Tuzáné dr. Gémes Éva ügyvéd (....) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek, - dr. XY jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes cime szám alatti székhelyű alperes ellen bányaszolgalmi jog megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amelybe az alperes pernyertessége érdekében dr. Láncziné dr. Tóth Ildikó ügyvéd (....) által képviselt Alperesi beavatkozó fél címe 1 szám alatti székhelyű társaság beavatkozott - meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes 2015. június 26. napján kelt ...számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új határozat hozatalára kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 45.000 (Negyvenötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az alperes az alperesi beavatkozó kérelmére 2015. június 26. napján kelt ...számú határozatával a felperes tulajdonában álló H hrsz. alatt felvett ingatlant érintő V DN 700 földgázszállító vezeték üzemeltetéséhez bányaszolgalmi jog megállapításáról rendelkezett. A szolgalmi jog az ingatlan 1,8000 ha területű kivett lakóház, udvar, kivett halastó, gazdasági épület, út művelési ágú ingatlanból 5411 m2 területet érint a határozathoz csatolt 8/13/0041 munkaszámú vázrajz és területkimutatás szerint. Az alperes határozatában rögzítette, hogy a szolgalmi jog megállapításáért a tulajdonost kártalanítási összeg nem illeti meg és a szolgalom alapján a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és termékvezetés üzemeltetője jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és - bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. A határozat rendelkezett a biztonsági övezetre érvényes korlátozásokról és kizárásokról. Megállapította, hogy a földgázszállító vezeték biztonsági övezetének mértéke a vezeték mindkét oldalán, annak tengelytől mért 42-42 m szélességű sáv.

Az alperes határozata indokolásában rögzítette, hogy a 2004. év előtt megépített és üzembe helyezett bányászati létesítményekre és tartozékaira vonatkozó szolgalmi jogi jogosultságok nem kerültek a kérelmező, illetve jogelődje részére megállapításra, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: bányatörvény) 50/D. § (2) bekezdése értelmében a bányavállalkozó 2016. december 31. napjáig benyújtott kérelmére a megyei kormányhivatal a szolgalmi jog megállapításáról rendelkezik és megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A kártalanítási igény kizárására vonatkozóan az alperesi határozat utalt a bányatörvény 50/D. § (3) bekezdésére, valamint arra, hogy a határozat meghozatalakor tekintettel volt a ...i Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 3413/1983 számú használatbavételi engedélyére, valamint a szolgalmi jogra vonatkozó vázrajzra és területkimutatásra.

A felperes az alperesi határozattal szemben bírósághoz fordult kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségviselésre való kötelezését.

A felperes keresetében előadta, hogy a G hrsz.-ú ingatlan korábban a Magyar Állam tulajdonában állt, 1987-ben tehermentes volt. Ezen az ingatlanon 1987-ben halastavat kívánt létesíteni, ennek érdekében megkereste a gáz- és olajszállító vállalatot a gázvezeték védőtávolságának kitűzése érdekében. Csatolta a keresetleveléhez a kitűzési tervet, amely szerint a gáz- és olajszállító vállalat a védőtávolságot 15 m-ben határozta meg, és a terv kivitelezéséhez történő 1987. szeptember 18-i hozzájárulás alapján 1987. október 8-án a csatolt átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint a munkaterület átadása megtörtént 15 m-es védőtávolság figyelembevételével. A felperes 1988. március 22-én létesítési vízjogi engedélyt kapott a halastó megépítésére, amely beruházás 1989-ben meg is épült. Az ingatlanra bányaszolgalmi jog bejegyzésére nem került sor, a létesítés ténylegesen 25 m-es védőtávolsággal történt.

A felperes előadta és igazolta, hogy a G hrsz.-ú ingatlan megosztásra került és 1989-ben tehermentesen vásárolta meg a megosztást követően létrejött H hrsz.-ú ingatlant. Ezt követően a bányaszolgalmi jog feljegyzése vonatkozásában földhivatali eljárás volt folyamatban, azonban az ő hozzájáruló nyilatkozata folytán a H hrsz.-ú ingatlanra a bányaszolgalmi jog utólagos bejegyzése nem történt meg.

A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes határozata meghozatalakor nem vette figyelembe, hogy a G hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó használatbavételi engedélyben szereplő 15 m-es és a valóságban megvalósított 25 m-es védőtávolság az engedélyben szereplő ingatlanból kialakított 0747/3 hrsz.-ú ingatlant terheli és az alperes által meghozott határozatban meghatározott 42 m-es védőtávolság megtartása a H hrsz.-ú ingatlanon lehetetlen, ugyanis a megépült halastón vezetne az keresztül. A bányatörvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm.rendelet 19/A. § (2) bekezdés g) pontja szerint a biztonsági övezetben tilos az árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér létesítése. Ennek következtében nemcsak jogszabályba ütközik, de végrehajthatatlan is az alperes által hozott határozat.

A felperes előadta, hogy az eljárás során sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. § (1) és (2) bekezdése, ugyanis a hatóság nem az adott ügy sajátosságaira tekintettel hozta meg határozatát, továbbá a határozat sérti a felperes jogos érdekeit.

Jogszabálysértésként jelölte meg a felperes azt is, hogy a bányatörvény 50/C. § (1) bekezdése értelmében amennyiben a szolgalom nem az egész földrészletet érinti, a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajz is. Tekintve, hogy a korábbi vázrajz egy már nem létező ingatlanra vonatkozott, ezért az alperes határozata ezen jogszabályi követelménynek sem tesz eleget.

Utalt továbbá a felperes arra, hogy a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982. (V.6.) IpM. rendelet egyáltalán nem szabályoz 42 m-es védőtávolságot semmilyen ipari létesítmény vonatkozásában, de ez a rendelet 2009. január 1-jén hatályát vesztette, így a 2015-ben lefolytatott eljárásban egyébként sem volna alkalmazható.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, hangsúlyozva, hogy a bányaszolgalmi jog utólagos megállapítására induló eljárásban csak az volt vizsgálható, hogy a kérelmező határidőben terjesztette-e elő a kérelmét, illetve, hogy a szükséges iratokat csatolta-e. Ennek megfelelően a bányaszolgalmi jog utólagos bejegyzéséről szóló döntést meg kellett hoznia. Hangsúlyozta, hogy a szolgalmi jog a jövőre nézve tiltja meg építmény elhelyezését, illetve a 0,6 m-nél nagyobb mélységű talajművelés a szolgalommal érintett területen, így a felperesre sérelemmel a szolgalmi jog megállapítása nem jár. A kérelmező csatolta a felperes tulajdonában álló H hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó vázrajzot, azt ugyan a felperes részére nem küldte el a határozattal együtt, de az megtekinthető a közigazgatási iratok között.