6/1982. (V. 6.) IpM rendelet

a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről[1]

A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény 38. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 34. §-ban és a 36. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre - az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed valamennyi gáz-és kőolaj üzemi létesítményre, továbbá az ilyen létesítmény által érintett ingatlan tulajdonosára, kezelőjére, használójára, valamint a biztonsági övezettel érintett építmény, létesítmény beruházójára, építtetőjére és üzemben tartójára.

(2) A rendelet alkalmazásában gáz- és kőolajüzemi létesítmény a földgáz, a kőolaj- és kőolajtermékek, valamint a közszolgáltatásra gyártott gázok termelésében, gyűjtésében, előkészítésében, szállításában, feldolgozásában, tárolásában részt vevő felszíni vagy felszín alatti létesítmény, berendezés és ezek tartozékai.

A SZÉNHIDROGÉNBÁNYÁSZATI CÉLÚ KUTAK BIZTONSÁGI ÖVEZETE, TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK[2]

2. §

A szénhidrogénbányászati célú, a földgáz- és kőolajtermelő kutak (a továbbiakban: kút) biztonsági övezete a kút középpontjától vízszintesen mért 50 m-es sugarú függőleges hengerfelület által határolt térség.

3. §

A kutak biztonsági övezetében - a kutak üzemeltetéséhez és javításához szükséges létesítmények és tevékenységek kivételével - tilos:

a) emberek tartózkodására szolgáló létesítmény (pl. lakóépület, középület, kórház, színház, mozi, iskola, sportpálya, kemping, vásártér, gyakorló- és lőtér, üdülő, játszótér stb.),

b) ipari vagy mezőgazdasági épület, létesítmény,

c) közforgalmú vasút, vízijármű kikötő,

d) vízmű (pl. ivóvízmű, öntözővízmű, szivattyútelep stb.) szennyvíztisztító és csatornatisztító akna,

e) állandó jellegű tüzelőberendezés, anyagraktár és anyagtároló,

f) kóboráramot létrehozó berendezés (pl. katódosan védett berendezés, ha az együttes védelem nincs biztosítva),

g) légvezeték (villamos, hírközlő) létesítése, továbbá

h) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba* tartozó anyagok tárolása, feldolgozása, éghető anyag elégetése (pl. tarlóégetés), robbantás,[3]

i) külfejtéses bányaművelés.

4. §

(1) A kutak biztonsági övezetében - a 3. §-ban felsorolt tilalmak alá nem eső - egyéb tevékenységek végzése, illetve létesítmények építése csak a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal engedhető meg. A korlátozások nem vonatkoznak a kutak üzemeltetéséhez és javításához szükséges berendezésekre és tevékenységekre.

(2) A 2. §-ban meghatározott 50 m-es biztonsági övezet esetében tilos:

a) a kúttól 40 méteren belül bármilyen fa ültetése, árasztásos, öntözéses gazdálkodás folytatása, halastó, víztároló létesítése, nem a bányavállalat által üzemeltetett bármilyen föld alatti vezeték, kábel elhelyezése, föld kitermelése és tárolása,

b) a kúttól 30 méteren belül szilárd burkolatú közút létesítése,

c) a kúttól 20 méteren belül, nem a kúthoz tartozó bármilyen, a bányavállalat által üzemeltetett vezeték építése, 1 méternél mélyebb földmunka végzése, nyílt árok, gödör létesítése, a dohányzás és a nyílt láng használata.

A GÁZ- ÉS KŐOLAJÜZEMI LÉTESÍTMÉNYEK BIZTONSÁGI ÖVEZETE, TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK[4]

5. §

A gáz- és kőolaj üzemi létesítmények biztonsági övezetét, az övezeten belüli tilalmakat és korlátozásokat

a) a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat* (a továbbiakban: GOMBSZ) IV. fejezet - hatálya alá tartozó gáztárolók esetében az említett fejezetének,[5]

b) gázgyárak esetében GOMBSZ III. fejezetének,

c) pébégáz palack cseretelepek esetében a GOMBSZ VII. fejezetének

rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. §

(1) A GOMBSZ III., IV. és VII. fejezet hatálya alá nem tartozó gáz- és kőolaj üzemi létesítmények biztonsági övezetének terjedelme a következő:

a) földgáz- és kőolajelőkészítő telep technológiai berendezéseitől 30 m

b) földgáz- és kőolajgyűjtő állomásnál a legnagyobb nyomású gyűjtővezetéktől (mezőbeni vezeték) szerint, de legalább 15 m

c) kőolaj feldolgozó technológiai üzem és segédlétesítményeitől, beleértve az üzemközi csővezetéket is 40 m

d) pébégáz töltőteleptől 15 m

e) atmoszférikus pébégáz tárolótól és tartozékaitól 50 m

f) gáztárolótól

- 6 bar-nál nagyobb nyomás esetében 30 m

- 6 bar és ennél kisebb nyomás esetében 15 m

g) kőolaj, kőolajtermék és tűzveszélyes folyadék tárolóktól 30 m

(2) Az (1) bekezdésben előírt biztonsági övezetet

- az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályú* létesítménynél a veszélyességi övezet* határától,[6]

- a "C", "D" és "E" tűzveszélyességi osztályú létesítménynél a berendezések, épületek külső alkotójától - beleértve a technológiai csővezetékeket is -,

kell mérni.

7. §

Ha a 6. § (1) bekezdésében felsorolt és bekerített gáz- és kőolajüzemi létesítmény biztonsági övezete a kerítésen kívülre is kiterjed, a kerítésen kívüli területen tilos:

- tűzzel járó munkafolyamatot végezni és az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni,

- a talajfelszint 60 cm-nél mélyebben megbontani,

- építési tevékenységet végezni, illetve épületet elhelyezni és fenntartani, - kivéve a nyomvonaljellegű mélyépítési létesítményeket, ha azokhoz a létesítmény üzemeltetője előzetesen hozzájárult -,

- a létesítmény kerítésétől számított 5 m-es sávban fát és bokrot ültetni, továbbá olyan tevékenységet végezni, amely a létesítmény kerítésen kívüli körüljárhatóságát akadályozza,

- a létesítmény kerítésén kívül 1 m-es sávban - a kőolaj- és gázipari célú vezeték és kábel kivételével - földalatti csővezetéket és kábelt elhelyezni.

8. §

A gáz- és kőolajüzemi létesítmények védőtávolságainak (telepítési távolságainak) és védőterületeinek kialakítására a külön jogszabályban8 foglalt rendelkezések az irányadók.[7]

MEZŐBENI VEZETÉKEK[8]

9. §

(1) Szénhidrogéneket szállító mezőbeni vezetékek biztonsági övezetére a szállítóvezetékekre (11., 12. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A mezőbeni vezetékek biztonsági övezetének mértékét az 1. számú melléklet határozza meg.

A SZÁLLÍTÓBERENDEZÉSEK BIZTONSÁGI ÖVEZETE, TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK[9]

10. §

(1) A szállítóvezeték biztonsági övezetét a 2. számú melléklet határozza meg. A vezeték tartozékait képező létesítmények biztonsági övezetét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A szállítóvezeték biztonsági övezetét a vezeték mindkét oldalán annak tengelyétől kell mérni.

(3) A vezeték tartozékaként épülő állomások (indító, fogadó, szakaszoló stb.) nyomásfokozó szivattyú, kompresszorállomás és tároló létesítmények biztonsági övezetét a veszélyességi övezet* határától kell mérni.[10]

(4) A vezeték tartozékaként épülő hírközlőkábel részére - ha az a vezeték biztonsági övezetében helyezkedik el - külön biztonsági övezetet nem kell kijelölni. Ha a hírközlőkábel külön nyomvonalon halad, a biztonsági övezet a kábel nyomvonalára merőlegesen mért 1-1 m távolságban levő függőleges síkokig terjed.

11. §

A szállítóvezeték biztonsági övezetén belül tilos:

- minden építési tevékenység,

- a tűzrakás, illetve anyagok égetése (pl. tarlóégetés),

- bányaművelés,

- a vezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása,

- zagytér létesítése, - a robbantás.

12. §

A szállítóvezeték biztonsági övezetén belül tilos:

a) 15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés, rizstelep, halastó, víztározó létesítése,

b) 5-5 m távolságon belül fák ültetése, szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés, anyagok állandó, vagy ideiglenes tárolása,

c) 3-3 m távolságon belül bokrok és cserjék (egres, ribizke, szőlő stb.) ültetése.

ELOSZTÓVEZETÉKEK BIZTONSÁGI ÖVEZETE, TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK[11]

13. §

(1) A gáz elosztóvezetékeknél a vonatkozó állami szabvány13 szerinti védőtávolságokat14 biztonsági övezetként, tilalomként és korlátozásként kell alkalmazni.[12]

(2) Az új állami szabvány megjelenéséig a 6-10 bar közötti nyomású elosztóvezetékekre a 3-6 bar nyomású elosztóvezetékekre előírtakat kell alkalmazni.

ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK TELEPÍTÉSE

(1) Az új létesítmény beruházója, építtetője vagy megbízásból tervezője a meglevő gáz- és kőolajüzemi létesítmény biztonsági övezetébe eső idegen létesítmény, vagy meglevő idegen létesítményt a biztonsági övezetével érintő gáz- és kőolaj üzemi létesítmény építése esetén köteles gondoskodni:

a) a szükséges engedélyezési és kivitelezési, illetve üzemeltetési (technológiai) tervek elkészítéséről és egyeztetéséről,

b) a meglevő létesítményen esetleg szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, kivitelezéséről és költségeinek viseléséről,

c) idegen létesítmény esetében az üzemben tartó egyetértésének megszerzéséről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában meglevőnek kell tekinteni:

a) az idegen létesítmény tervezésének időszakában érvényes területfelhasználási engedéllyel rendelkező gáz- és kőolajüzemi létesítményt, továbbá

b) a gáz- és kőolajüzemi létesítmény tervezésének időszakában érvényes területfelhasználási, vagy építési engedéllyel rendelkező idegen létesítményt.

(3) A megfelelő biztonsági övezet kialakítása érdekében felmerülő költségek a később engedélyezett létesítmény beruházóját, illetve építtetőjét terhelik.

(4) A biztonsági övezetben idegen létesítmény emeléséhez, átalakításához vagy korlátozások alá eső tevékenység végzéséhez be kell szerezni a gáz- és kőolajüzemi létesítmény üzembentartójának előzetes egyetértését is; az üzemben tartó feltételekhez kötheti az egyetértést.

Az egyetértés iránti kérelemhez mellékelni kell az engedélyezési, vagy kivitelezési és üzemeltetési (technológiai) terveket 3 példányban.

Ha e rendeletben előírtak megtartásához szakmai felügyelet szükséges enélkül az építési és egyéb tevékenységet megkezdeni nem szabad.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. §

(1) A biztonsági övezet megállapítására, továbbá a bányaszolgalmi jog alapítására és az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésére a külön15 jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó és már meglevő gáz- és kőolaj üzemi létesítmények biztonsági övezetének nagyságát (terjedelmét) és a bányaszolgalmi jogát - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az üzemeltetőnek felül kell vizsgálni és nagyságának módosítását az e rendeletben megállapított mértékeknek megfelelően 1984. december 31-ig kezdeményezni kell.

(3) A módosítást nem kell végrehajtani abban az esetben, ha a létesítmény biztonsági övezetét egyedi engedély-okmányban határozták meg és terjedelme az e rendeletben előírtaknál kisebb.

16. §

A rendeletben előírtaktól - engedélyező hatósági jogkörének megfelelően - a Bányahatóság, illetve az Energiafelügyelet eltérést engedélyezhet.

17. §

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Méhes Lajos s. k.,

ipari miniszter

1. számú melléklet a 6/1982. (V. 6.) IpM számú rendelethez

Mezőbeni vezetékek biztonsági övezete

2. számú melléklet a 6/1982. (V. 6.) IpM számú rendelethez

A szállítóvezetékek mindkét oldalán létesítendő biztonsági övezet nagysága méterben

A) Atmoszférikus állapotban stabil folyadékok esetén:

B) Atmoszférikus állapotban nem stabil folyadékok és gáz esetén

3. számú melléklet a 6/1982. (V. 6.) IpM számú rendelethez

A szállítóvezetékek tartozékait képezd létesítmények biztonsági övezete