A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32596/2015/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bíró: Réthy Edit

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

18.K.32.596/2015/15.

A bíróság a dr. Takács Anett ügyvéd (cím által képviselt felperes neve (felperes címe) , a dr. Révész Tibor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-Testülete (cím.) alperes ellen, településképi kötelezés tárgyában hozott önkormányzati közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság az alperes 437/2014.(XI.12.) számú határozatát hatályon kívül helyezi és alperest új eljárásra kötelezi.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 51.000,-Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes, a cím. szám alatt található magántulajdonban álló, de a közterület felé nyitott, továbbá a világörökségi területen elhelyezkedő ingatlan (továbbiakban: perbeli ingatlan) előtt mozgóbolti árusítást végez, az árusításról a felperesi ügyvezető lakóhelye szerint eljáró Budapest XI. kerület Újbuda Polgármesteri Hivatal Jegyzője által kiadott V-1296/3/2013. számú igazolás alapján. A felperes a mozgóbolti kereskedelmi tevékenységét országos működési területtel, az ..., ... gépkocsival végzi, kereskedelmi tevékenysége meleg és hideg ételek, valamint kávé, alkoholmentes és szeszes italok, illetőleg csomagolt termékek árusítására terjed ki. A Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármestere (továbbiakban: elsőfokú hatóság) megbízásából eljáró Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda, a 2014. szeptember 16-án megtartott helyszíni szemle során megállapította, hogy a perbeli ingatlanon folyamatban van a gépjárműből történő árusítás, hozzá csatlakozóan fogyasztótérnek minősülő padok, asztalok kerültek elhelyezésre településképi hozzájárulás nélkül.

Arra tekintettel, hogy a felperes településképi bejelentés nélkül végezte a tevékenységét, az alperes a 2014. szeptember 22-én kelt KI/43312-1/2014/XII. számú, településképi kötelezés elnevezésű határozatával egyetemlegesen kötelezte a felperes ügyvezetőit, hogy a perbeli ingatlan előtt álló büfékocsit a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül távolítsa el, a kötelezés figyelmen kívül hagyása esetén bírság kiszabását helyezte kilátásba. Határozatát a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról szóló 54/2012. (XII. 17.) rendeletének (Ör.) 1. számú melléklet 1.6 pontja szerint adta ki, mely ponthoz tartozóan a közterületen, vagy magánterület közterület felől látható részén elhelyezendő bármilyen épület, pavilon elhelyezése településképi bejelentési kötelezettség alá tartozik. A kötelezésben kifejtett álláspontja szerint a perbeli gépjármű, az árusító büfékocsi az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) alapján építménynek minősül, továbbá a perbeli ingatlan műemléki jelentőségű területen és világörökségi területen helyezkedik el, amelyen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 4/A. § szerint biztosítani kell az építészeti, településképi értékek fenntartható használatát. Az alperes szerint a büfékocsi esztétikai megjelenése, kialakítása méltatlan a világörökségi területhez. A kötelezésben fellebbezési lehetőséget biztosított az elsőfokú hatóság a felperes részére, aki ezzel a jogorvoslati lehetőséggel élve a fellebbezését előterjesztette, ebben vitatta az önjáró büfékocsi építményként történő minősítését, figyelemmel arra, hogy az autó közlekedési engedéllyel, illetve ÁNTSZ engedéllyel rendelkezik, mely szerint mozgóárusítást végezhet, továbbá forgalmi rendszámmal ellátott, önjáró, helyét önerőből képes változtatni, ezért arra nem az építési szabályok vonatkoznak. Egyediségével ugyanakkor hozzájárul a világörökségi részen létrejött, turisták által is kedvelt idegenforgalmi negyed képéhez, ezért vitatta az esztétikai megjelenésre vonatkozó határozati részt is.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2014. november 12-én tartott képviselő testületi ülésén meghozott 437/2014. (XI. 12.) számú, a felperes részére 2015. február 17-én, a KJ/17777-1/2015/XII. iktatószám alatti átirattal megküldött képviselő testületi határozatával elutasította a fellebbezést.

A felperes e határozat ellen terjesztett elő keresetet, melyben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte és szükség esetén alperes új eljárásra történő kötelezését, perköltség igény mellett. Az alperesi határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 72. §, 73. § (2), 78. § (1) és (5) bekezdésébe ütközően jogszabálysértőnek tartotta, figyelemmel arra, hogy a határozatot egy aláírás és pecsét nélküli kivonat formájában kísérőlevéllel kapta meg, a határozat egyetlen mondatból állt, sem rendelkező részt, sem jogorvoslati tájékoztatást, sem az indokolási rész kötelező tartalmi elemeit nem tartalmazta, nem került alakszerűen írásba foglalásra, aláírásra és szabályszerűen közlésre sem, a határozatból a másodfokú hatóság eljárása, döntésének indoka, és az eljárás szabályszerűsége egyáltalán nem állapítható meg. Nem felel meg továbbá a Ket. 104. § (3) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a teljes elsőfokú eljárást felül kell vizsgálni a másodfokú hatóságnak. Hivatkozott még a Ket. 50. § és ehhez kapcsolódóan a Ket. 3. § (2) bekezdés b) pontja sérelmére, mert ténymegállapítást nem tartalmazott (ezt az elsőfokú határozat esetében is sérelmezte), továbbá az alkalmazandó jogszabályok körét sem jelölte meg. Érdemben is vitatta a határozatot, mert álláspontja szerint az elsőfokú határozatban hivatkozott jogszabályhelyek (Étv. 2. § 8. és 10. pontja, Ör. 1. számú melléklet 1.6 pontja, Kötv. 40/A. §-a) nem vonatkoznak az érintett mozgóboltra, illetve ingatlanra. A felperes a mozgóbolti árusítását több helyszínen végzi, az építmény vonatkozásában fogalmi elemként előírt "helyhez kötött műszaki alkotás" nem vonatkoztatható a gépjárműves mozgóboltra, és miután nem építmény és nem pavilon, nem tartozik az Ör. hatálya alá. A Kötv. hivatkozott rendelkezése a műemléki védelem alatt álló ingatlanok esetében teszi kötelezővé az építészeti és településképi értékek esetében a fenntartható használat biztosítását, ugyanakkor a mozgóbolt egyik környékbeli ingatlan használatát sem befolyásolja vagy érinti. Vitatta, hogy megjelenésében nem lenne esztétikus a jármű. Teljességgel megalapozatlannak tartotta a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjára történő hivatkozást, amely a közterület felügyelőkre vonatkozó hatásköri szabály, továbbá előadta, hogy a mozgóbolt magántulajdonú ingatlanon áll és nem építési telek, hanem beépített terület, ezért a 4/2004. (II. 23.) Önkormányzati rendelet 45. § (1) bekezdése, amely szerint építési telken nem helyezhető el pavilon szerű építmény, ugyancsak nem vonatkozik rá.