1999. évi LXIII. törvény

a közterület-felügyeletről[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, e feladatok ellátásához szükséges szervezeti keretek megteremtése, az ezekkel összefüggő közszolgálati feladatokat ellátó személyek jogállásának meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A közterület-felügyelet jogállása, szervezete és feladata

1. § (1)[3] A települési önkormányzat

a) a közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján,

b) a várakozási közszolgáltatás nyújtásáról közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján is

gondoskodhat.

(2)[4] Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként, önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.

(2a)[5] Az önkormányzat a közterület-felügyelet megalakítás előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.

(3) A közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) feladatait a polgármesteri, a főpolgármesteri (a továbbiakban: polgármesteri) hivatalban alkalmazott egy vagy több közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) is elláthatja.

(4) A felügyelet feladata:

a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;

b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;

c) közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;

d)[6] közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében;

e) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;

f) közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;

g) közreműködés állategészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.

h)[7] a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése.

i)[8] a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületen a közúti járművel történő várakozási közszolgáltatás (a továbbiakban: parkolás) biztosítása, valamint a parkolásért járó ellenérték megfizetésének ellenőrzése és a fizetés elmaradása esetére előírt jogkövetkezmények alkalmazása.

(5)[9] A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására, valamint az intézkedésére való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja.

(6)[10] A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a (4) bekezdés keretei között - törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete olyan feladatot állapíthat meg, melyet törvény vagy kormányrendelet nem utal más szerv hatáskörébe.

(7) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg - a szabályzattal együtt elfogadott - hivatali ügyrendben határozhatja meg a felügyelet szervezeti formáját, a felügyelet, illetőleg a felügyelő feladatait.

(8)[11]

2. § (1)[12] A felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[13]

(3)[14] A felügyelőnek - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből.

(4)[15] A halászati őrre, az önkormányzati természetvédelmi őrre, a mezőőrre, az erdészeti szakszemélyzet tagjára és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjára előírt képzettségi feltételek megléte esetén a feladatát ellátó közterület-felügyelő, amennyiben a munkaköréhez tartozó működési területek fekvése egybeesik, megbízható a halászati őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet tagja és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával.

II. Fejezet

A felügyelő intézkedési jogköre

Általános szabályok

3. §[16] A felügyelő feladatait - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.

4. § (1) A felügyelő a feladatát járőrszolgálat vagy őrszolgálat keretében országosan egységes egyenruhában teljesíti.

(2) A felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt. A felügyelő - a helyi önkormányzat rendeleti szabályozása esetén - a település jelképét karjelzésként viseli.

5. §[17]

6. §[18] (1)[19] A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a helyi polgárőr szervezettel, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.

(2)[20] A rendvédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal segítője.

(3)[21] A felügyelet a rendőrséggel történő együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja.

(4)[22] Ha a rendőrség a felügyelet illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a felügyelet a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel.

7. §[23] (1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatait a felügyelet illetékességi területén látja el.

(2) A felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.

(3) A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

(4) A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet a képfelvevők elhelyezéséről és a képfelvevők által megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi.

(5) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

(5a)[24] A felügyelet jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A (3) bekezdésben meghatározott felvételt - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a felügyelet a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.

(6) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel a rögzítés helyszínén

a) elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban,

b) elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban,

c) végzett felügyelői intézkedés jogszerűségének megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban, továbbá

d) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban

használható fel.

(6a)[25] A (3) bekezdésben meghatározott felvétel

a) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,

b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,

c) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, illetve

d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében

is felhasználható.

(7) A felügyelet

a) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével,

b)[26] a (3) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével

haladéktalanul törli.

(8) A felügyelő a feladatkörébe tartozó eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását. Ha a felügyelő kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a felügyelőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a felügyelő a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot.

(9) Ha a felvételen szereplő személy a (6) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt továbbítani kell.

(10) Ha a rögzített felvételt a felügyelő az eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére továbbította, a felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell.

7/A. §[27] (1) A felügyelet a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. A felügyeletnek biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel törlésének időpontjáig - megtekinthesse a róla készült felvételt.

(2)[28] A rögzített felvételt a felügyelő a 7. § (6) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a szabálysértési eljárásra jogosult szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbíthatja. A megkeresésben vagy adatkérésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.

(3)[29] Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére a (2) bekezdés szerint rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.

(3a)[30] A rögzített felvételt a felügyelő a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a 7. § (6a) bekezdésében meghatározott célból.

(4) A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni akkor is, ha a felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.

(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, a 7. § (6) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a felügyelet annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.

(6) A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes.

8. §[31] (1) Ha a települési önkormányzatnál közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő nem működik, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott képfelvevőt a jegyző, vagy a képviselő-testület által kijelölt, a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő is üzemeltetheti és kezelheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a képfelvevő kihelyezésére, üzemeltetésére, az adatkezelésre, a felvétel felhasználására és továbbítására, valamint a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval való együttműködésre a 7. § és a 7/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

9. § A felügyelő eljárása során a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok személyzetének kiváltságait és mentességeit, továbbá más, törvényben megállapított mentességeket köteles tiszteletben tartani.

Adatkezelés

10. §[32] (1) A felügyelet az igazoltatás során feljelentés megtétele, a 22. §-ban meghatározott feladatok ellátása, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy

a) természetes személyazonosító adatait,

b) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait (a továbbiakban együtt: lakcím) kezeli.

(2) A felügyelet jogosult az elszállított, a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) megállapítása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatot - térítés nélkül - átvenni az országos járműnyilvántartásból. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelet nem használhatja fel.

(3)[33] A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a felügyelet vagy felügyelő a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát

a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,

b) a díjfizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a Kkt. 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás jogerős befejezéséig

kezelheti.

11. §[34] Az igazoltatás során rögzített, valamint a 10. § (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követő öt napig kezelhetők.

12. §[35] A felügyelet feladatkörébe tartozó szabálysértési és közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.

13. §[36] A felügyelő szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

13/A. §[37]

A felügyelői intézkedések

14. §[38] A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni.

15. §[39] A felügyelő - az 1. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata kivételével - a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az e törvényben, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.

16. §[40]

17. § A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét - a cselekmény súlyától függően - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani.

17/A. §[41] A felügyelő a feladatkörébe tartozó, a Kkt.-ban meghatározott közlekedési szabályszegés esetén jogosult a Kkt. 20. § (4a) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírságot alkalmazni.

18. §[42]

19. §[43] A közterület használatára vonatkozó végleges határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.

20. §[44] (1) A felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

(2) A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetést.

(3)[45] A (2) bekezdés szerinti értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja.

(4)[46] A felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát - tájékoztatás céljából - a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. Az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát a költségvetési szerv saját honlapján is közzéteszi.

(5) Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított hat hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet a járművet értékesítheti vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(6) Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.

(7) A felügyelet a kerékbilincs fel- és leszereléséhez, a jármű elszállításához, továbbá az intézkedéssel érintett jármű tárolásához, őrzéséhez és értékesítéséhez - szerződés alapján - közreműködőt vehet igénybe.

(8) Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség.

(9) A jármű elszállítása során, az abban keletkezett vagyoni kárért a felügyeletet kártalanítási felelősség terheli.

21. §[47] A felügyelő a helyi közúton jogosult megállítani, illetve feltartóztatni a köztisztasági szabályokat, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet 40-41. §-ában, valamint más megállásra, várakozásra vagy táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járműveket.

22. §[48] (1)[49] A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

(2)[50]

23. § (1)[51] A felügyelő eljárására az ügy jellegétől függően az általános közigazgatási rendtartásról szóló, illetőleg a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[52] Az e törvényben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.

(3)[53] Ha az e törvény szerinti felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz előterjesztésére és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)[54] A 15. § szerinti közterület-felügyelői intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)[55]

(6)[56]

III. Fejezet

A felügyelő által használható kényszerítő eszközök[57]

24. §[58]

25. §[59]

26. §[60]

26/A. §[61] (1) A felügyelői könnygázszóró palack típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített típussal.

(2) A felügyelet könnygázszóró palackot - térítés ellenében - a rendőrségtől igényelhet.

26/B. §[62]

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

Értelmező és átmeneti rendelkezések

27. § E törvény alkalmazása során

a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;

b) közterületi rend: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása;

c)[63] feltartóztatás: a felügyelőnek az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik, valamint a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt, illetőleg a feltartóztatott jármű vezetőjét az intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában korlátozza, vagy a helyszín elhagyásában megakadályozza;

d) felügyelet alatt felügyelőt kell érteni azon a településen, ahol az 1. § (3) bekezdése szerint nem szerveztek felügyeletet és annak feladatait felügyelő látja el.

e)[64] a felügyelet illetékességi területe: a fenntartó önkormányzat, társulás illetékességi területén lévő közterület, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területe, az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő, illetve tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett vagyontárgy.

28. § (1) A felügyelet részére megállapított államigazgatási feladatokat és hatásköröket e törvény hatálybalépésétől a felügyelő látja el.

(2) A 3/1983. (I. 29.) MT rendelet és a 16/1984. (III. 18.) MT rendelet szerint létrehozott felügyelet jogutódja a felügyeletet alapító képviselő-testület polgármesteri hivatala.

(3)[65]

(4) E törvény hatálybalépésekor felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a középfokú iskolai végzettség hiánya miatt nem szüntethető meg, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb, mint öt év van hátra, vagy

b) középfokú oktatási intézményben - a törvény hatálybalépését követő tanévben - megkezdi tanulmányait és az előírt időben a képesítést (végzettséget) megszerzi.

Felhatalmazó rendelkezések

28/A. §[66] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos eljárásra alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárási szabályok kiegészítő és eltérő szabályait rendeletben állapítsa meg.

29. § Felhatalmazást kap

a)[67] az egészségügyért felelős miniszter és a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter arra, hogy állapítsa meg a felügyelők egészségi és fizikai alkalmassági követelményeit;

b)[68] a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza[69]

ba) a kerékbilincs alkalmazásával, a járművek elszállításával, valamint az ezen intézkedések során felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat;

bb) a felügyelői intézkedések, továbbá a testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazásának eljárási szabályait, a könnygázszóró palack igénylésének rendjét, átvételének, illetve visszavételének szabályait, a térítés módját;

bc) az egyenruhára vonatkozó szabályokat;

bd)[70] a szolgálati igazolvány kiállítására, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait;

be) a felügyelők szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét;

bf) a közterület-felügyelet által üzemeltetett képfelvevő technikai követelményeit.

Hatálybalépés

30. § (1) E törvény 2000. január 1. napján, a (4) és (5) bekezdés a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

(2)[71]

(3)[72]

(4)[73]

(5)[74]

Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János. s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1999. évi LXIII. törvényhez[75]