BH 1993.7.407 Garázdaság esetén a köznyugalom súlyos megzavarása általában akkor valósul meg, ha a megbotránkozás vagy a riadalom a közrendet és a közhangulatot az emberek nagy számát érintően, jelentős mértékben hátrányosan befolyásolja, vagy az elkövető magatartása az említett szélesebb személyi körben pánikot vagy rémületet kelt [Btk. 271. § (2) bek. b) pont].

A megyei bíróság katonai tanácsa a honvéd zászlós vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette, szolgálatban kötelességszegés vétsége, könnyű testi sértés vétsége és garázdaság bűntette [Btk. 271. § (2) bek. b) pont) miatt 1 évi börtönbüntetésre és 2 évre a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási idő meghosszabbítására mint mellékbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A tényállás szerint a vádlott szolgálatvezénylés alapján mint polgári ruhás katonai rendészeti járőr a vasúti szerelvényen teljesített szolgálatot. A pályaudvarra megérkezve a vádlott néhány üveg sört fogyasztott el, annak ellenére, hogy szolgálatban volt. Ezt követően a pályaudvarról a 17.15 órakor induló vonatra felszállt. Az utazás megkezdését követően a helyét elfoglalta, majd a fülkét elhagyta, és a folyosóra ment azzal a céllal, hogy beszélgessen. Ezt követően ittas állapotban a vonaton utazó katonákat indokolatlanul igazoltatta, mely miatt az utasok egy része megbotránkozott.

A vádlott a vonaton történő járkálása során a büfékocsiba érkezett, ahol szóváltásba került egy polgári személlyel, mindketten a büfékocsi peronjának irányába indultak, hogy ott folytassák vitájukat.

Ugyancsak a büfékocsiban tartózkodott a jegyvizsgáló is, akinek tudomása volt arról, hogy a vádlott szolgálatban van, és arról is tudomása volt, hogy nála pisztoly van. A jegyvizsgáló, miután észlelte, hogy a vádlott vitatkozik, szólt a polgári ruhában levő rendőr szakaszvezetőnek. A vádlott és a polgári személy a büfékocsi külső peronján tartózkodtak, amikor a jegyvizsgáló a peronra kiérve felszólította őket, hogy a vitájukat hagyják abba, és menjenek vissza a helyükre. Ekkor a vádlott váratlanul és minden indok nélkül egy alkalommal arcul ütötte a jegyvizsgálót. A vádlott cselekményét látva a polgári személy a vádlottat egy alkalommal az arcán ököllel megütötte, melynek következtében a jobb szeme felrepedt. A vádlott ekkor a farmernadrágjának jobb zsebéből elővette az önvédelmi fegyverét, azt csőre töltötte, és az időközben ugyancsak a peronra belépő rendőr szakaszvezetőre és a másik két személyre fogta.

Ezzel egyidejűleg érkezett a peron ajtajához a büfékocsiból S. L., aki miután a vádlott közelébe ért, őt figyelmeztette cselekménye helytelenségéről. A vádlott a kezében levő pisztoly markolatával S. L.-t előbb homlokon, majd miután az összegörnyedt, tarkón ütötte. A vádlott további tettlegességét a szűk helyen közvetlen testközelben levő rendőr szakaszvezető akadályozta meg. Időközben a vasúti szerelvény a vasútállomásra megérkezett, ahol megállt. A büfékocsi peronján tartózkodó jegyvizsgáló, tartva attól, hogy a vádlott a fegyverét használja, a két vagon közötti átjárón a másik kocsiba futott és a szerelvényről leszállt.

Mindezzel egyidejűleg a vasútállomásra megérkezett az a rendőrjárőr, akiket a rendőrkapitányság ügyeletvezetője küldött ki. A vádlott ezt követően a büfékocsiból az I. osztályú vagon fülkéjében tartózkodó elöljárójához ment, akinek röviden elmondta a történteket, majd neki az önvédelmi fegyverét átadta. Ezzel egyidejűleg a fülkéhez a rendőrjárőr megérkezett, majd a vádlottat a vonatról leszállították, és a rendőrkapitányságra előállították. A vádlott magatartása és fegyverrel történő fenyegetése az utasok között riadalmat és félelmet keltett, és magatartása miatt a szerelvény csak több perces késéssel folytathatta útját.

S. L. a vádlott bántalmazása következtében a homloktájon kb. 1 cm hosszú, csillag alakú, repesztett sebzéses, illetőleg a nyakszirt bal oldalán félgesztenye nagyságú zúzódásos, 8 napon belül gyógyuló könnyű testi sérülést szenvedett. S. L. a sérelmére elkövetett könnyű testi sértés miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő. A megyei bíróság katonai tanácsa a vádlottnak azt a magatartását, hogy a vonaton ittas állapotban indokolatlanul, az utasok felháborodását is kiváltva az utazó katonákat zaklatta, majd ezt követően a büfékocsi peronján szolgálat ellátása közben ittas állapotban az önvédelmi fegyverét elővéve, és azt csőre töltve fenyegetőzött, ezáltal a környezetében, valamint a büfékocsiban tartózkodókban megbotránkozást és riadalmat váltott ki, s mindezek folyományaként a vasútállomáson ellene rendőri intézkedést kellett kezdeményezni és foganatosítani, mely miatt a vonat néhány perces késéssel folytathatta tovább útját: a Btk. 271. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti garázdaság bűntettének minősítette, mert a vádlott cselekménye a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

A Legfelsőbb Bíróság ezzel az állásponttal nem értett egyet.

Az elsőfokú bíróság ítélete helyesen tartalmazza, hogy a vádlott ittas állapotban megvalósított kötekedő, majd személy elleni erőszakba forduló, kihívóan közösségellenes magatartása nem csak alkalmas volt a megbotránkozás vagy riadalom kiváltására, de ez utóbbi eredmény be is következett. Az sem vitatható, hogy a vádlott rendzavaró magatartása miatt az állomáson ellene rendőri intézkedést kellett foganatosítani, és ez utóbbi miatt a vonat néhány perces késéssel folytathatta útját. Ezek a tények a cselekmény tárgyi súlyát kétségtelenül növelik, és azoknak a büntetéskiszabás körében jelentőségük van, de ezek a tényezők nem alapozzák meg a garázdaságnak a Btk. 271. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bűntettként minősülő esetét. Ez akkor valósulhat meg, ha a bűncselekmény a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

A vádlott cselekménye a vonat utazóközönsége egy részének a nyugalmát háborította, illetőleg azokban keltett riadalmat. Cselekménye és következményei tehát egy szűkebb környezetben, viszonylag rövidebb időn keresztül hatottak, anélkül azonban, hogy az ott-tartózkodóknál szélesebb körben az emberek közhangulatát károsan befolyásolták volna.