A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40679/2013/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 214. §] Bírók: Felker László, Levek Istvánné, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.679/2013/6.

A Fővárosi Ítélőtábla az ... Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve felperesnek ... ügyvéd által képviselt ... alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2013. június 6. napján kelt 8.G.42.092/2009/96. számú ítélete ellen a felperes részéről 98. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti;

a viszontkeresetnek helyt adó rendelkezését az ezzel összefüggő perköltségre is kiterjedően részben és akként változtatja meg, hogy a felperesi marasztalás tőkeösszegét 9.547.519 (Kilencmillió-ötszáznegyvenhétezer-ötszáztizenkilenc) forintról 1.857.919 (Egymillió-nyolcszázötvenhétezer-kilencszáztizenkilenc) forintra leszállítja, és a viszontkeresetet 7.689.600 (Hétmillió-hatszáznyolcvankilencezer-hatszáz) forint és járulékai tekintetében elutasítja;

az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 142.970 (Száznegyvenkétezer-kilencszázhetven) forintról 404.846 (Négyszáznégyezer-nyolcszáznegyvenhat) forint + áfa összegre felemeli, a felperesnek az alperes javára 991.770 (Kilencszázkilencvenegyezer-hétszázhetven) forint perköltség megfizetésére kötelezését mellőzi;

az alperes által az államnak fizetendő viszontkereseti részilleték összegét 306.170 (Háromszázhatezer-százhetven) forintról 767.543 (Hétszázhatvanhétezer-ötszáznegyvenhárom) forintra felemeli, és megállapítja, hogy a fennmaradó 111.457 (Száztizenegyezer-négyszázötvenhét) forint le nem rótt viszontkereseti illetéket az állam viseli;

egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 61.800 (Hatvanegyezer-nyolcszáz) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 615.200 (Hatszáztizenötezer-kétszáz) forint jogorvoslati részilletéket;a le nem rótt további 398.900 (Háromszázkilencvennyolcezer-kilencszáz) forint részilletéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Felperes a 2009. szeptember 25-én előterjesztett kérelmére kibocsátott fizetési meghagyással szembeni ellentmondás folytán perré alakult eljárásban 2010. május 11-én előterjesztett, utóbb módosított keresetében alperest szerződésszegéssel okozott kártérítés címén a Ptk. 339. § (1) bekezdése és 318. § (1) bekezdése alapján készletveszteség ellenértékeként 7.427.141 forint és 2008. január 11-től a kifizetésig a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Állította, alperes a raktározási szerződés 3.3.e. pontjában foglaltak szerinti kötelezettségét megszegve nem tette meg haladéktalanul a raktárában tárolt intervenciós kukorica minőségének megőrzése érdekében szükséges intézkedéseket. Ezt bizonyítja a 2006. szeptember 20-i, a szeptember 12. és szeptember 20. között folytatott éves készletellenőrzésről készült helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv alperes által nem vitatott azon megállapítása, hogy a betárolt kukoricában kártevők voltak. Alperes szerződésszegését az ... Kft. 2007. június 6-án kelt (...) vizsgálati jelentés, valamint a 2007. május 29-én kelt vizsgálati jelentés ugyancsak alátámasztja, utóbbi tartalmazza annak megállapítását, hogy az árukészlet minősége csökkent, ugyanis rögzíti, hogy abban élő kártevő van jelen. Mindezek következtében a betárolt áru minőségromlást szenvedett, nem felelt meg az intervenciós minimum követelményeknek. A minőségromlás miatt készletveszteség is keletkezett, mert a raktározási szerződésben megengedettnél jóval nagyobb mértékben csökkent az intervenciós minimum követelményeknek megfelelő betárolt kukorica mennyisége. Az alperes szerződésszegése miatt 280,91 tonna szankcionálható készletveszteség keletkezett, amelynek ellenértéke bruttó 10.789.355 forint, az alperesnek küldött felperesi fizetési felszólítás mellékletét képező, a per irataihoz is csatolt részletes kimutatásban foglalt számítás szerint. Az alperes részéről időközben megfizetett 3.062.833 forintra, valamint az alperesnek járó kifizetésekből kompenzáció címén levont összegekre tekintettel alperest a szerződésszegése miatt bekövetkező készletveszteség ellenértékeként még 7.427.141 forint fizetési kötelezettség terheli, amely után késedelmi kamatot is köteles fizetni.

A felperes utóbb 2012. december 28-án, majd 2013. április 17-én előterjesztett beadványaiban keresetét összegszerűségében, és részben a kereseti előadások tekintetében is módosítva alperest szerződésszegéssel okozott kártérítés címén a Ptk. 318. § (1) bekezdése, 339. § (1) bekezdése és a raktározási szerződés 6.f. pontja alapján készletveszteség ellenértékeként 10.789.355 forint és 2008. január 11-től a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni akként, hogy az alperesi tartozás (kamattal növelt) összegéből az alperes által megfizetett 3.062.833 forint részleges "áru ellenérték", valamint a 2007. évi XVII. törvény alapján levont 828.457 forint támogatás összege kerüljön levonásra.

A módosított kereseti előadás szerint a felek közötti raktározási szerződés alapján az alperes raktárában áttárolással elhelyezett intervenciós kukoricát megvásárló ... Kft. azt követően, hogy 2007. április 12-én az áru minőségi hibájára (bogár fertőzöttség, penészes, dohos szag) leállította a kitárolást, és az áru minősége az ismételt alperesi árukezelés ellenére sem vált megfelelővé, 437,68 tonna árut annak minőségi hibája miatt nem vett át, és a kitárolt árumennyiség tekintetében felperestől az elszámolás módosítását kérte. Miután a vevő minőségi kifogásának alaposságát az ... Kft. 2007. június 4-i és 2007. augusztus 17-i vizsgálati jelentései alátámasztották, felperes az alperesnél visszamaradt, az intervenciós minőségi követelményeknek nem megfelelő 437,68 tonna áru 16.647.887 forint összegű vételárát visszafizette a vevőnek.

Figyelemmel arra, hogy a vevő megalapozott minőségi kifogása következtében az alperesnél a .... tárolóban visszamaradt áru nem felel meg az intervenciós minőségi követelményeknek, azt készletveszteségként kell figyelembe venni. A raktározási szerződés rendelkezései szerint számított tárolási káló, valamint a nedvességtartalom miatti káló figyelembevételével az alperes szerződésszegése miatti minőségromlásból eredő szankcionálható készletveszteség 280,91 tonna, amelynek bruttó értéke az alperesnek küldött fizetési felszólítás mellékletét képező részletes számításban foglaltaknak megfelelően 10.789.355 forint. Szerződésszegéssel okozott kártérítés címén alperes ezen összeget és a fizetési felszólítás szerinti határidő lejártát követő naptól esedékes törvényes késedelmi kamatát tartozik megfizetni, amely tartozásából le kell vonni az általa áru ellenértékként már kifizetett összeget és az alperestől kompenzációként már levont támogatási összegeket.