A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40585/2012/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 320. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40815/2012/3., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40585/2012/6.*, Balassagyarmati Járásbíróság B.646/2013/41. (EBD 2014.11.B22), Kúria Pfv.21233/2013/4. (EH 2014.11.P9)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.585/2012/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pongrácz és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Pálvölgyi Szilas Ügyvédi Iroda által képviselt Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (1067 Budapest, Eötvös u. 3.) I. rendű alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. szeptember 20. napján kelt 18.G.40.815/2012/3. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000.000,- (Ötvenmillió) Ft-ot, valamint ennek 2002. december 1. napjától 2004. december 31. napjáig a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott, 2005. január 1. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 4.300.000,- (Négymillió-háromszázezer) Ft kereseti és fellebbezési eljárási illetéket és 2.900.000,- (Kettőmillió-kilencszázezer) Ft + áfa első- és másodfokú ügyvédi munkadíjat.

Megállapítja, hogy az I. rendű alperes illetékmentességére tekintettel a le nem rótt 900.000,- (Kilencszázezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2002. szeptember 24-én az I. rendű alperes mint eladó és a felperes mint vevő között megállapodás jött létre arra nézve, hogy a szerződés 1. pontjában felsorolt épületek lebontása utáni beépítetlen telkeket az eladó külön okiratba foglalt szerződéssel eladja a vevőnek. A vételárat a felek a szerződés 3. pontjában rögzítették azzal, hogy a vevőnek az ingatlanokra történő ráfordításai és a szanálás végén kialakuló forgalmi érték egyenértékűnek tekintendő. Amennyiben a vevő költségei meghaladják a telkek együttes vételárát, ezt a többletköltséget nem háríthatja át az önkormányzatra. Ugyanakkor a felek úgy rendelkeztek, hogy az adásvételi szerződések csak akkor köthetők meg, amennyiben az önkormányzati tulajdon esetén az épületben megszűnik a bérlők bérleti jogviszonya, az épület lebontásra került és a földhivatalnál kezdeményezésre került az ingatlanoknak az ingatlan-nyilvántartásban rögzített jogi jellegének tényleges állapot szerinti módosítása. A felek a szerződésben kikötötték, hogy önkormányzati elállás esetén az eladó köteles a vevő részére kártérítést fizetni. A keretmegállapodás alapján az I. rendű alperes megbízta a felperest, hogy az érintett ingatlanok bérlőivel és tulajdonosaival az önkormányzat helyett és nevében tárgyaljon a bérleti jogviszony megszüntetése és a lakások kiürítése érdekében.

A 2002. október 3-án kelt együttműködési megállapodásban a II. rendű alperes, valamint a felperes az előbb említett feladatok megoldásához a kölcsönös eljárásokat rögzítették.

2002. október 9-én a II. rendű alperes és a felperes megállapodott abban, hogy milyen iratanyagot bocsátanak a felperes rendelkezésére, megadták a felperes részére a 20.000.000,- Ft előleg átutalásához a bankszámlaszámot. A megbeszélést követően 2002. október 10-én a felperes a 20.000.000,- Ft előleget a megadott bankszámlára átutalta. 2002. október 20-a után azonban az alperesek a felperessel már nem működtek együtt, és 2002. november 15-én visszautalásra került a felperes részére a korábban megfizetett előleg is.

A felperes az elsőfokú bírósághoz 2003. november 14. napján benyújtott és az eljárás során többször módosított keresetében elsődlegesen kérte az előszerződés alapján az adásvételi szerződés létrehozását és tartalmának a megállapítását azzal, hogy a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokra nem kérte a tulajdonjogának a megállapítását. Másodlagosan, amennyiben az adásvételi szerződés létrehozására nem kerülne sor, úgy az I. rendű alperes elállására tekintettel a keretmegállapodás 17. pontja alapján az alpereseket 50.000.000,- Ft kártérítés megfizetésére egyetemlegesen kérte kötelezni.

A Fővárosi Bíróság a 2006. április 20-án kelt 18.G.41.367/2003/26. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította azzal, hogy költségeit maga köteles viselni. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. és a II. rendű alpereseknek egyenként 800.000,-800.000,- Ft perköltséget az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla a 2007. február 2. napján kelt 14.Gf.40.457/2006/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a másodfokú eljárás során a felperesnek 1.300.000,- Ft, az I. rendű alperesnek 400.000,- Ft, a II. rendű alperesnek 300.000,- Ft perköltsége merült fel.

A megismételt eljárásban a felperes a keresetét módosította és az alpereseket egyetemlegesen 50.000.000,- Ft kártérítés, ennek a 20.000.000,- Ft visszautalását követő 15 nap utáni naptól járó törvényes mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni.

Az elsőfokú bíróság a 2009. szeptember 8. napján kelt 18.G.41.466/2008/16. számú ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt a felperesnek 50.000.000,- Ft-ot, valamint ezen összeg után 2002. december 1. napjától a 2004. december 31. napjáig terjedő időre a mindenkori költségvetési törvény szerinti, 2005. január 1-től a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű kamatát, valamint 4.325.000,- Ft perköltséget. A II. rendű alperessel szemben a felperes keresetét elutasította. Kötelezte egyúttal a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 2.425.000,- Ft perköltséget.

A felperes és az I. rendű alperes által benyújtott fellebbezések folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2010. október 14. napján kelt 14.Gf.40.123/2010/7. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a másodfokú eljárás során a felperesnek és az I. rendű alperesnek fejenként 400.000,- Ft költsége merült fel, az I. rendű alperes személyes költségmentességére tekintettel a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték összege 900.000,- Ft.

Határozata indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül, azaz fellebbezés hiányában nem vizsgálta a II. rendű alperessel szemben a felperes keresetét elutasító rendelkezést, valamint a II. rendű alperes javára megítélt perköltség összegét.