A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20202/2014/5. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Baloginé dr. Faiszt Judit, Nyírőné dr. Kiss Ildikó, Pusztai Anita

F. Ítélőtábla

17.Pf.20.202/2014/5.

A F. Ítélőtábla dr. Molnár Angelika ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Grébecz Kristóf jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a F. Törvényszék 2013. november 8. napján meghozott 70.P.20.512/2013/15. számú ítélete ellen a felperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A F. Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (Ötszázezer) forint másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak a alperes neve külön felhívására 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes 2009. február 23. napján hozott és április 9. napján jogerős határozatával a felperes terhére 120.372.000 forint adókülönbözetet állapított meg. Az alperes ezen adótartozás és egyéb adótartozásból eredő fizetési kötelezettség miatt végrehajtási eljárást indított a felperessel szemben. Ennek során a felperes tulajdonában álló cs.-i helyrajzi számú ingatlanokra az alperes javára végrehajtási jogot jegyeztek be. Az alperes a ... helyrajzi számú ingatlanok becsértékét az adó-és értékbizonyítvány alapján 60-60 millió forintban határozta meg. Az ingatlanokra kitűzött elektronikus árverés 2009. október 1. napján sikertelenül zárult, ezért az alperes az ingatlanok becsértékét 30-30 millió forintra leszállította. Ennek ellenére a 2009. november 9-i elektronikus árverés is eredménytelen maradt.

A felperes 2009. október 27. napján felügyeleti intézkedés elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy a másodfokú adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 141. §-a alapján rendelje el az elsőfokú határozat teljes körű vizsgálatát és új eljárás lefolytatását. Egyidejűleg kérte az Art. 160. §-a szerint a végrehajtás felfüggesztését.

A másodfokú adóhatóság 2009. november 25. napján felhívta az elsőfokú hatóságot a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálására. November 26-án pedig elektronikus üzenetben arról tájékoztatta az elsőfokú adóhatóságot, hogy a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése az iratok előzetes áttekintését követően nem várható.

Az elsőfokú adóhatóság a 2009. november 26. napján meghozott és január 3. napján jogerős végzésével a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította.

A becsérték ismételt, 14,5-14,5 millió forintra történő leszállítása után az elsőfokú adóhatóság 2010. január 11. napján az ingatlanokat árverésen kívül árverési vétel hatályával a R. Kft. árverési vevő részére értékesítette a becsértéknek megfelelő vételárért. A jegyzőkönyv felvételekor jelen volt a felperes képviselője is, aki az értékesítéshez hozzájárult, a jegyzőkönyvet aláírta és cégbélyegzőjével ellátta. A vevő 2010. január 30. napjáig halasztást kapott a vételár kifizetésére.

A másodfokú hatóság a felügyeleti eljárásban a 2010. január 15. napján hozott határozatával az elsőfokú adókötelezettséget megállapító határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. A határozatot a másodfokú hatóság 2010. január 22. napján küldte meg az elsőfokú adóhatóságnak. A felperes a határozatot február 1-jén vette át.

Az árverési jegyzőkönyv 2010. február 11. napján került záradékolásra. Eszerint a vevő az ingatlanok teljes vételárát 2010. január 28. napján megfizette, az adóhatóság az ingatlanokat a záradékolás napján a vevő birtokába adta. A záradékot a felperes képviselője is aláírta, cégbélyegzőjével ellátta.

Az elsőfokú adóhatóság 2010. február 12. napján tájékoztatta az illetékes földhivatalt, hogy a 0323/6 és 0323/14 helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában a 2010. január 11. napján kelt árverésen kívül történő értékesítésről szóló jegyzőkönyv 2010. február 11. napján jogerőre emelkedett, az árverési vételárat az árverési vevő kifizette. Erre tekintettel kérte a vevő tulajdonjogának bejegyzését. Az árverési vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Az elsőfokú adóhatóság a 2010. február 23. napján kelt végzésében a végrehajtási eljárást a felperes egyéb adótartozásai alapján 307.536 forint beszedésére korlátozta, majd március 19. napján megszüntette. Az alperes a felperes részére az árverési vételárból befolyt 29.000.000 forintot, továbbá 7.000.033 forint késedelmi kamatot megfizetett.

A felperes módosított keresetében 182.000.000 forint és ennek 2010. január 28. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését közigazgatási jogkörben okozott kár jogcímén.

Hivatkozása szerint a felügyeleti intézkedés iránti kérelem eredményeképpen az adókötelezettséget megállapító határozat megsemmisítésre került. Az alperes jogellenes magatartását arra alapította, hogy a megsemmisítő határozat meghozatala előtt és azt követően nem intézkedett annak megakadályozása érdekében, hogy az ingatlanok a felperes tulajdonából kikerüljenek. A másodfokú adóhatóságnak már 2010. január 11. napját megelőzően - azaz az ingatlanok értékesítése előtt - észlelnie kellett volna azt, hogy az adókötelezettséget megállapító határozat megsemmisítése várható. A határozat indokolásából megállapító, hogy egyszerű megítélésű ügy volt, a másodfokú hatóság bizonyítást nem folytatott le, az elsőfokú határozathoz képest új tény, körülmény nem merült fel. Részéről az lett volna az elvárható eljárás, hogy értesíti az elsőfokú hatóságot a határozat várható megsemmisítéséről, és a végrehajtás felfüggesztésének szükségességéről. Másrészt a megsemmisítő határozat meghozatala után hivatalból meg kellett volna semmisítenie a 2010. január 11-én kelt értékesítési jegyzőkönyvet.

Az elsőfokú hatóságnak is lehetősége lett volna a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 114. § (1) bekezdése alapján saját hatáskörében az értékesítésről szóló jegyzőkönyv megsemmisítésére. A másodfokú megsemmisítő határozat meghozatalakor, de legkésőbb az iratok 2010. január 22-i visszaérkezésekor az elsőfokú adóhatóságnak a végrehajtási eljárást hivatalból meg kellett volna szüntetnie, vagy legalább fel kellett volna függesztenie. Az Art. 144. §-a alapján alkalmazandó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 56. § (1) bekezdése alapján pedig a végrehajtást meg kellett volna szüntetnie.

Az ingatlanok valós forgalmi értéke 120 millió forint volt, a két ingatlan 29 millió forintért került értékesítésre, ezért vagyonában az alperesi jogellenes mulasztásokkal okozati összefüggésben 91.000.000 forint értékcsökkenés következett be. Az ingatlanokat hasznosítani kívánta, az alperes mulasztása folytán 91.000.000 forint haszontól elesett. Kárát a rendes jogorvoslat igénybevételével sem tudta volna elhárítani. A megsemmisítő határozatról csak 2010. február 1. napján szerzett tudomást, és ekkor a vételár már megfizetésre került.