A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20945/2012/3. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 141. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24619/2008/73., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20945/2012/3.*, Kúria Pfv.20323/2013/10. (BH 2014.8.241)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.945/2012/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Csáji Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Drab Sarolta Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes nevené (u.o.) II. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. március 21. napján kelt 22.P.24.619/2008/73. számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről 74., 75. és 76. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperest a megváltási ár 15 napon belüli megfizetésére kötelezi fele-fele arányban az I-II. rendű alperesek javára; az I-II. rendű alperesek többlethasználati díj fizetési kötelezettségét mindösszesen 14.663.153 (Tizennégymillió-hatszázhatvanháromezer-egyszázötvenhárom) forintra szállítja le; a földhivatal megkeresését annyiban pontosítja, hogy a felperes tulajdonjogát az I-II. rendű alperesek nevén álló tulajdoni hányadra a megváltási ár teljes összege megfizetésének az igazolása után közös tulajdon megszüntetése jogcímén jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Egyetemlegesen kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy - 15 napon belül - fizessenek meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

A felperes 6.200 (Hatezer-kettőszáz) forint, míg az I-II. rendű alperesek együttesen 55.700 (Ötvenötezer-hétszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket kötelesek - felhívásra - az állam javára megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az I-II. rendű alperesek 1993. július 18-án ráépítéssel vegyes öröklési szerződést kötöttek ...sal és feleségével a ... szám alatti ingatlan vonatkozásában. A szerződés szerint a későbbi ráépítéssel az I-II. rendű alperesek az ingatlan felét egymás között egyenlő arányban szerzik meg. Az építkezés ideje alatt a felek között a viszony megromlott, az örökösök pert indítottak az öröklési szerződés felbontása iránt. Az építkezés 1993 novemberében fejeződött be, az I-II. rendű alperesek a használatbavételi engedélyt nem kapták meg, ugyanis eltértek a tervtől. A módosítás engedélyezését az örökhagyók, illetve jogutódjuk - a felperes - megakadályozta, emiatt az örökösök által indított perben viszontkeresetet terjesztettek elő a szerződés életjáradéki szerződéssé alakítása és ráépítés címén tulajdonjog bejegyzése iránt, kérték az így keletkezett közös tulajdon megszüntetését. A felek 1994. március 23-án megállapodást kötöttek egymással az öröklési szerződés megszüntetéséről, elszámolásáról. ... 1995. március 19-én elhunyt, végrendeleti örököse a felperes. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) az 1998. június 9-én jogerőre emelkedett részítéletével az 1993. július 18-án kelt szerződés 1994. március 23-án történő megszűnését állapította meg. Az alperesi viszontkereset tárgyában a per tárgyalását a használatbavételi engedélyezési eljárás befejezéséig felfüggesztette. ...né 1999. április 13-án halt meg, végrendeleti örököse a felperes. A felperes képviseletében ... ügyvéd 2000. február 24-én felszólította az I-II. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg a részére 4.380.000 forintot és 20%-os kamatot elmaradt haszon címén, amelyet a felépítmény és a telek bérleti díjából számított ki 1995. március 15-étől kezdődően. A használatbavételi engedélyhez szükséges felperesi jognyilatkozatot a PKKB a 2001. február 16-án jogerőre emelkedett ítéletével pótolta. A felperes a 2002. november 12-én előterjesztett keresetében az ingatlan kiürítésére kérte kötelezni az I-II. rendű alpereseket. A per tárgyalását a bíróság több ízben felfüggesztette, a felperes eljárás folytatása iránti kérelmét a jelen per folyamatban léte miatt utasította el. A használatbavételi engedélyt az önkormányzat a 2004. január 5-én jogerőre emelkedett határozatával adta meg. A felperes képviseletében ... 2005. február 2-án szólította fel az I-II. rendű alpereseket ismét, hogy az ingatlan használatáért fizessék meg a már korábban közölt összeget és az időközben felhalmozódott tartozást.

A felperes végleges keresetében az I-II. rendű alperesek ráépítéssel szerzett személyenkénti 231/1000 tulajdoni hányadát nem vitatta. Az ingatlanon fennálló közös tulajdon magához váltás útján történő megszüntetését kérte, az ingatlan forgalmi értékét - ... szakértői véleménye alapján - 32.000.000 forintban határozta meg. 1995. március 15. napjától használati díj megfizetésére kérte kötelezni az I-II. rendű alpereseket, ugyanis a felperesi jogelődöket, és a felperest is kizárták az ingatlanból, a megváltási árba - 14.784.000 forint - kérte beszámítani az addig felmerült használati díjat. A használati díjra részben ... és ...né örököseként tartott igényt, 1999. április 13-tól pedig saját jogán. Állítása szerint a használati díj az általa fizetendő megváltási árat meghaladja, ezért a többlet megfizetésére is kérte kötelezni az I-II. rendű alpereseket. A közös tulajdon megszüntetetésével egyidejűleg kérte, hogy a bíróság kötelezze az I-II. rendű alpereseket az ingatlan birtokba adására. Az I-II. rendű alpereseknek a használat rendezése tárgyában előterjesztett viszontkeresetének teljesítését nem ellenezte azzal, hogy ebben az esetben a felső szint kizárólagos használatára tart igényt, ugyanis a tulajdoni arányok minimális eltérése miatt ez közelebb áll a felperesi tulajdoni hányad mértékéhez.

Az I-II. rendű alperesek a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezték, figyelemmel arra, hogy viszontkeresetük részben erre is irányult. Azt sem ellenezték, hogy tulajdoni hányadukat a felperes magához váltsa. Az I-II. rendű alperesek vitatták, hogy használati díjfizetési kötelezettségük állna fenn, ugyanis csak az általuk épített részt használják. Utaltak arra is, hogy a jogelődök önként távoztak az ingatlanból, ahhoz halálukig kulccsal rendelkeztek. Álláspontjuk szerint az ellenük a felperes által birtokba bocsátás iránt indított és a jelen eljárás jogerős befejezésig felfüggesztett perben a felfüggesztés időtartama alatt nem kötelesek a felperest az ingatlanba beengedni. Az ingatlan elkülönített használata egyébként sem megoldott, a közöttük kialakult rossz viszony miatt a felperesnek az ingatlanba történő bejutást nem teszik lehetővé. A megváltási ár összegébe kérték beszámítani az eredeti ingatlan felújítására, korszerűsítésére fordított 1.700.000 forint értékű beruházást. Álláspontjuk szerint a felperes használati díj iránti igénye elévült, a ... által küldött felszólító levél nem volt alkalmas az elévülés megszakítására, ugyanis a jogcímet helytelenül bérleti díjként jelölte meg. Kiemelték: ... 2005-ben írt levelében pontos számszaki levezetést nem közölt, így az elévülést nem szakította meg; a felperes a 2008 augusztusában benyújtott keresetével már nem érvényesítheti igényét. Álláspontjuk szerint a felperesi igény időelőtti mindaddig, amíg a tényleges használat mértéke bizonyításra nem kerül. Hivatkoztak arra is, hogy a felperes az ingatlan kulcsaihoz a szakértői helyszíni szemle alkalmával hozzájutott, az ingatlan kertrészében munkálatokat is végzett. Harmadlagos álláspontjuk szerint a felperes legfeljebb 2011. december 1-jétől követelhet használati díjat, ugyanis a bíróság ekkor állapította meg a közös tulajdon keletkezését, annak mértékét. Viszontkeresetükben kérték, hogy a bíróság a megváltás időpontjáig rendelkezzen a használat megosztásáról. A birtokba bocsátási kérelem elutasítását kérték, figyelemmel a felfüggesztett birtokperre.