Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

MK 93. szám

Ha az egészségkárosodással okozati összefüggésben több és egymástól eltérő időben esedékes elkülönülő járadékigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

Előfordul, hogy a munkavállalót ért sérelemből - az Mt. 186. §-ában említett fő szakaszokon kívül vagy azoktól függetlenül - több és egy eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő járadékigény származik. (Pl. a balesetet szenvedett dolgozó munkaképességét visszanyerve eredeti munkakörében munkába áll, utóbb azonban ugyanabból a balesetből, megbetegedésből eredően ismét táppénzes állományba kerül.) Ezeknek a járadékigényeknek az elévülési idejét egymástól függetlenül az egyes igények esedékessé válásától, külön-külön kell számítani. Az ily módon elkülönülő igények valamelyikének elévülése - ehhez képest - nem érinti a később keletkező követelés elévülését. Ezeknek a járadékigényeknek az elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától külön-külön kell számítani [Mt. 186. §-a (1) bekezdése c) pontjának második mondata].

Ha a munkavállaló az egészségkárosodásból származó táppénzes állományának megszűnése után korábbi munkakörét nem láthatja el, emiatt könnyebb munkakörbe kerül, és keresete is állandó jelleggel lényegesen csökken, a munkakör megváltoztatásával kapcsolatos járadékigény elévülése változatlanul akkor kezdődik, amikor a munkaképesség-csökkenés első ízben vezet keresetkiesésben (jövedelemkiesésben) megmutatkozó károsodásra.

Ha azonban a munkavállalónak az újabb munkakörbe kerülésével egyidejűleg egyáltalán nincs, vagy olyan jelentéktelen a keresetvesztesége, amely miatt okszerűen nem érvényesíti igényét, később azonban egészségi állapotának romlása, vagy más ok folytán számottevő kára keletkezik, az igénynek az Mt. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elévülési ideje ettől a későbbi időponttól kezd el folyni.

Ha pedig a munkavállalónak már volt keresetvesztesége, azt azonban - annak idején - természetes eredetű egészségromlással hozták összefüggésbe, utóbb viszont orvosilag kimutatható, hogy az egészségkárosodás (a kár) a munkaviszonyával összefüggő balesetre (megbetegedésre) vezethető vissza, a károsodás és az okozati összefüggés későbbi megállapítása között eltelt időszakot az elévülés nyugvására vezető, vagyis olyan időszaknak kell tekinteni, amely alatt a jogosult menthető okból nem érvényesítette igényét.

Ebből következően az okozati kapcsolat megállapítását követő hat hónapon belül a jogosult akkor is érvényesítheti az igényét, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra [Mt. 11. §-ának (3) bekezdése].

Ez a kollégiumi állásfoglalás nem érinti azt a különálló kérdést, hogy a munkavállaló az egyébként el nem évült járadékkövetelésének lejárt részleteit hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg milyen esetekben igényelheti, vagyis milyen alapon mentesülhet az Mt. 186. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezés alól.