BH 2016.12.344 A szerződés felbontásának jogkövetkezménye ugyan az eredeti állapot helyreállítása, de a szerződés felbontása az átruházást nem teszi meg nem történtté. A felbontás csupán kötelezettséget keletkeztet a felbontott szerződés alapján teljesített szolgáltatások visszaszolgáltatására. Az engedményezési szerződés felbontása következtében az engedményezett követelés nem száll vissza - minden további jogcselekmény nélkül - az engedményezőre, a feleknek egy újabb engedményezésről szóló megállapodást kell kötniük a visszaengedményezésről, hogy a kötelmi ügylet megszűnését követően a dologi jogváltozást is az eredeti állapotnak megfelelően rendezzék [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 319. § (1) bek.; 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:212. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 36. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az adós felszámolását az elsőfokú bíróság 2012. december 4-én indította meg a Cégközlönyben közzétett végzésével.

[2] A hitelező 2013. május 30-án és 2014. március 24-én engedményezési szerződéseket kötött az MKK Zrt.-vel a hitelezőnek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bekezdés e) és g) pontjába sorolt követelései tárgyában. Az engedményezésekről értesítette a felszámolót is, aki a jogutódlást a hitelezői nyilvántartáson átvezette.

[3] A felszámoló által 2014. június 5-i fordulónappal készített közbenső mérleget az elsőfokú bíróság jóváhagyta. A mérlegben a felszámoló a NAV hitelezőt 97 790 Ft összegű, a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjába sorolt, határidőben bejelentett hitelezői igénnyel, míg az MKK Zrt. hitelezőt 6 219 804 Ft, a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába sorolt, határidőben bejelentett hitelezői igénnyel tartotta nyilván.

[4] A felszámoló 2015. február 17-én kérte a bíróságtól a felszámolási eljárás befejezését, s előterjesztette az adós zárómérlegét és jelentését. A felszámolás tartama alatt keletkezett, 2015. január 1. és február 12. közötti időszakra vonatkozóan benyújtott záró áfa-bevallásban az adóst megillető 287 000 Ft visszaigényelhető általános forgalmi adót szerepeltetett, s e követelés felosztására tett javaslatot.

[5] A hitelező és az MKK Zrt. a 2015. március 24-én kelt szerződésükkel a közöttük 2013. május 30-án kelt engedményezési szerződést felbontották a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 319. §-a alapján. Az engedményezés a hitelező által az MKK Zrt.-re 2013. május 30-án engedményezett 3 579 205 Ft követelést érintette. A hitelező a felbontásról szóló megállapodást a felszámoló részére 2015. március 25-én adta postára, ezt követően a 2015. március 30-án kelt és postára adott nyilatkozatával a Cstv. 36. § (1) bekezdés alapján a 287 000 Ft visszaigényelhető áfát beszámította a felszámoló által elismertként nyilvántartásba vett, a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába sorolt 3 319 205 Ft összegű hitelezői igénybe.

A kifogás, a felszámoló ellenkérelme

[6] A záróanyaggal szemben a hitelező kifogást nyújtott be, s a beszámításra figyelemmel kérte, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze a felszámolót az adós zárómérlegének oly módon történő átdolgozásra, hogy abban vezesse át az engedményezés felbontását és a beszámítás jogkövetkezményét.

[7] A felszámoló kérte a kifogás elutasítását. Álláspontja szerint az engedményezési szerződés visszamenőleges felbontása, illetve módosítása nem lehetséges, ezért a NAV nem szerezhette vissza a követelést az MKK Zrt.-től.

Az első- és másodfokú bíróság határozata

[8] Az elsőfokú bíróság a kifogásnak helyt adott és kötelezte a felszámolót, az előterjesztett felszámolási zárómérleget dolgozza át oly módon, hogy abban átvezetésre kerüljön a NAV hitelező és az MKK Zrt. közötti engedményezés felbontása, valamint a NAV által benyújtott beszámítás.

[9] A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a hitelező kifogását elutasította és az elsőfokú bíróságot az adós felszámolási zárómérlegének jóváhagyása körében az eljárás folytatására utasította.

[10] A végzés indokolásában megállapította, hogy a felszámolási eljárás alatt nincs akadálya a követelés engedményezésének, visszaengedményezésének vagy továbbengedményezésének. Közös megegyezéssel a felek a teljesítést követően is felbonthatják az engedményezési szerződést [rPtk. 319. § (1) bekezdés, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:212. § (1) bekezdés].

[11] Lehetősége van a hitelezőnek arra, hogy az adóssal szemben fennálló tartozását beszámítsa. A feleknek azonban a beszámítás során is a jogaikat jóhiszeműen és tisztességesen kell gyakorolniuk [rPtk. 4. § (1) bekezdés, Ptk.1:3. § (1) bekezdés]. Jelen esetben az a magatartás, hogy a hitelező és az MKK Zrt. azt követően bontotta fel a korábbi engedményezési szerződést, miután nyilvánvalóvá vált a NAV számára, hogy az adósnak az adóhatósággal szemben visszaigényelhető áfakövetelése keletkezett, joggal való visszaélésnek minősül. Nem volt akadálya annak, hogy az MKK Zrt. a követelést visszaengedményezze a hitelező részére, ehelyett azonban a felek az engedményezési szerződésüket az engedményezés időpontjára visszaható hatállyal bontották fel, és ez a Cstv. 36. § (1) bekezdésében írt jogszabályi tilalom megkerülését szolgálta. Az MKK Zrt. és a hitelező közötti újabb engedményezési szerződés következményeként ugyanis a hitelező, a Cstv. 36. §-ában található tiltó rendelkezés miatt, beszámítási jogát nem gyakorolhatta volna.

[12] A tisztességtelen joggyakorlást támasztja alá az is, hogy a hitelező a szerződés felbontásával közel egyidejűleg terjesztette elő a beszámítási igényét a felszámolónál. Ezért a korábbi engedményezési szerződés felbontása, és az ezt követően gyakorolt beszámítás a joggal való visszaélés tilalmába ütközött, mert a jogszabály - Cstv. 36. § (1) bekezdése - megkerülésére, kijátszására irányult. Emiatt e vonatkozásban jogszerűen nincs helye beszámításnak. Annak nincs akadálya, hogy a hitelező a fennmaradt 97 790 Ft összegű hitelezői igénye tekintetében éljen beszámítással, mert ezzel kapcsolatban nem történt engedményezés.

Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[13] A hitelező felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását, másodlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását.

[14] Állította, hogy a jogerős végzés sérti az rPtk. 5. § (1)-(2) bekezdését, illetve a Ptk. 1:5. §-át, a Cstv. 36. § (1) bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 3. § (2) bekezdését és 253. § (3) bekezdését.

[15] Kiemelte, hogy az engedményezési szerződés felbontása és a beszámítás nem minősülhet a NAV társadalmi rendeltetéssel ellentétes érdekérvényesítésének és tilos szerződésnek, mert a központi költségvetés érdekében járt el.

[16] Álláspontja szerint a Cstv. 36. §-a helyes értelmezése alapján a hitelező nem számíthatná be a harmadik személy által reá engedményezett követelést. Jelen esetben azonban nem harmadik személytől származik a követelés, ezért az engedményezés felbontása és a követelés beszámítása nem minősülhet a Cstv. 36. § (1) bekezdésében foglalt engedményezés-mentességi kivétel megkerülésére irányuló eljárásnak. Ez nem ennek kijátszására irányult, ezért a NAV nem sértette meg a joggal való visszaélés tilalmát.