BH 1980.4.128 A jogos védelem polgári jogi fogalma és a büntetőjogi fogalom nem szükségképpen esik egybe. A büntetőjogi megoldással ellentétben a polgári jog nem biztosít kifejezett mentességet annak, aki a jogos védelem határait ijedtségből vagy felindulásból túllépte [Ptk. 343. §, Pp. 9. §].

A felperes 1976 júliusában tudomást szerzett arról, hogy a felesége és az alperes között szerelmi kapcsolat alakult ki. Emiatt a felperes és felesége között az együttélés megromlott. Az alperes 1976. november 28-án délután hazafelé tartott, amikor a kerékpáron haladó felperessel találkozott. A felperes leszállt a kerékpárról és megtámadta az alperest. Az alperes a kezében levő tejeskannával védekezett, amikor pedig érezte, hogy az arcán folyik a vér, zsebkésével a felperest hasbaszúrta.

A felperes a bántalmazás folytán a mellüreget megnyitó, áthatoló szúrási sérülést szenvedett, ennek következtében a bal oldali bordája összetört, tüdeje megsérült, és a gyomor falán is áthatoló szúrt sérülés következett be. Ezen kívül a bal vállon és az alkaron az izomrostok közé hatoló szúrt sérülései is voltak. Az alperes a verekedés során többszörös, aránylag felszínesebb szúrási sérülést szenvedett az arc, az áll és a bal fülkagyló tájékán. Felszínesebb hámsérülés volt a hajas fejbőrön és a nyak jobb oldalának alsó részén. A verekedés miatt a felek ellen büntető eljárás indult, a nyomozó hatóság azonban az alperessel szemben az eljárást a Btk. 25. §-a alapján jogos védelem okából megszüntette, a felperest pedig a Btk. 60. §-a alapján figyelmeztetésben részesítette.

Ilyen előzmények után a felperes a fizetési meghagyás kibocsátásával indult eljárásban a balesettel kapcsolatos jövedelemvesztesége és egyéb kára - összesen 2780 Ft - megtérítésére kérte az alperest kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes késsel támadta meg őt, és a jogtalan támadás elhárítása végett szúrta meg késsel a felperest.

Az első fokú bíróság az alperes védekezését elfogadta, és az alperes személyes meghallgatása, illetőleg egyéb bizonyítás felvétele nélkül, lényegében a büntető eljárás adatai alapján a felperes keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet lényegében indokai alapján helyben hagyta. Ítéletének indokolásában kiemelte, hogy az alperes jogos védelem körében okozott sérülést a felperesnek, eljárása tehát a Ptk. 343. §-a szerint nem jogellenes és kártalanítási kötelezettségre sem vezet.