A Kecskeméti Törvényszék Bf.330/2021/8. számú határozata lopás vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 365. § (1) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 583. § (3) bek.] Bírók: Horváth Zelma, Koncz Levente, Vétek János

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Járásbíróság B.608/2019/104., *Kecskeméti Törvényszék Bf.330/2021/8.*, Kúria Bfv.350/2022/8. (BH 2023.3.60)

***********

...

helység1 Törvényszék mint másodfokú bíróság

12.Bf.330/2021/8. szám

A helység1 Törvényszék

mint másodfokú bíróság a helység1, 2022. január 12. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság a lopás vétsége és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben

a helység1 Járásbíróság 2021. május 5. napján 18.B.608/2019/104. szám alatt hozott ítéletét megváltoztatja:

A vádlott tényállás 2. pontjában írt cselekményét rablás bűntettének [Btk. 365.§ (1), (2) bekezdés 1. fordulat], a lopás vétségeként értékelt cselekményeit 2 rb. lopás vétségének [Btk. 370.§ (1), (2) bekezdés, 1 esetben bb/, bc/ pont, 1 esetben be/ pont] minősíti.

A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

A vádlottal szemben a helység1 Járásbíróság 2018. február 7. napján jogerőre emelkedett 13.B.436/2016/46. számú ítéletével kiszabott 5 (öt) hónap börtönbüntetés során alkalmazott feltételes szabadságot megszünteti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság a vádlottat 3 rb. lopás vétsége miatt mint különös visszaesőt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Beszámította a szabadságvesztés tartamába a vádlott által őrizetben és letartóztatásban töltött időt. Rendelkezett továbbá a vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságáról, vele szemben vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a vádlottat kártérítés megfizetésére, rendelkezett bűnjelekről és bűnügyi költség viseléséről.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítésért, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért jelentett be fellebbezést.

[3] A helység3 Megyei Főügyészség Bfel.B.725/2021/1. szám alatti átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság akként változtassa meg a járásbíróság ítéletét, hogy a vádlott terhére megállapított bűncselekményeket rablás bűntetteként és 2 rb. lopás vétségeként minősítse. Állapítsa meg, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A helység1 Járásbíróság 2018. február 7. napján jogerőre emelkedett 13.B.436/2016/46. számú elítéléséhez kapcsolódóan engedélyezett feltételes szabadságot szüntesse meg. Egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben és tekintse alaptalannak az enyhítésért bejelentett védelmi fellebbezéseket.

[4] A bejelentett jogorvoslat folytán a másodfokú bíróság, figyelemmel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) 583.§ (3) bekezdés a/ pontjára, a Be. 590.§ (3) bekezdése alapján a Be. 595.§ (1) bekezdésében írt súlyosítási tilalom korlátozásával bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőzően lefolytatott eljárást.

[5] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem követett el.

[6] A másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján az alábbiakkal egészítette ki az elsőfokú bíróság ítéletének személyi részét:

[7] A vádlott letartóztatását a helység1 Járásbíróság a 2021. május 5. napján kelt és véglegessé vált 18.B.608/2019/104. számú végzésével megszüntette.

[8] A vádlott különös visszaesői minőségét az előélet 1) és 4) pont alatti elítélés alapozza meg.

[9] A vádlott az előélet 4) pont alatti jogerős elítéléséhez kapcsolódóan engedélyezett feltételes szabadságának a próbaideje - a Btk. 39.§ (1) bekezdésére figyelemmel - 2019. augusztus 7. napjáig tartott. A vádlott a tényállás 1) és 2) pontjában foglalt bűncselekményeket ezen feltételes szabadság hatálya alatt követte el.

[10] A másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította a Be. 591.§ (2) bekezdés a/ pontjára figyelemmel.

[11] Az elsőfokú bíróság megalapozottan következtetett a vádlott bűnösségére a terhére rótt bűncselekményekben.

[12] A jogi minősítést illetően: